Megújulásunk támogatója:  

Római katolikus templom

titulus:
Szentháromság
azonosító:
8637
törzsszám:
4111
védettség:
Műemléki védelem
jelleg:
Építmény
név jellemző:
Mai
eredeti kategória:
Szakrális építmény
eredeti főtípus:
templom
eredeti típus:
r.k. templom
megye:
Tolna
helység:
helyrajzi szám:
0129/2
település KSH kódja:
26055
földhivatal:
Tamási Körzeti Földhivatal
rövid leírás:
A Szakályról Hőgyészre vezető úttól kb. 500 m-re DNy-ra, völgyben kisebb dombon szabadon álló, egyhajós templom, Ny-i homlokzata elé kilépő toronnyal, poligonális záródású szentéllyel, É-i oldalához épült földszintes, felülkontyolt nyeregtetős egykori remetelakkal és kétszintes, kontyolt nyeregtetős sekrestye-oratóriummal. Tornyát volutás, vázadíszes féloromzatok fogják közre. A tornyon nyíló, kőkeretes kapu felett kagylódíszes fülke Mária-szoborral. A hajóban csehsüveg boltozat, a szentélyben félkupola, a Ny-i oldalon csehsüveg boltozatos karzat. Berendezés: 18. század. A hajóban Claude Mercy de Argentau vörös márvány sírkőlapja, 1767. Az Apponyi-kastély parkjában álló Vénusz-templomból (trsz.: 4110) 1962-ben ide hozták gróf Apponyi Géza (†1927) és felesége, Széchenyi Paula (†1928) hamvait is. 1731-ben alapította Claudius Florimond Mercy, az építkezést feltehetően 1745 körül fejezte be Claude Mercy de Argentau. Külső felújítva: 1981.

Állapotjelentések

2014.07.27 17:30 ngabi állapot: 5 - egyéb

Csicsó-puszta a hagyomány szerint már a török hódoltság előtt is búcsújáró hely volt, amelynek szent kútját remeték őrizték.
A XVIII. század elején a környékre németek telepedtek. Ők adtak a csodatevő forrásnak nevet (Bründl-kutacska). Az első remetét 1731-ből említik. Ő a forrás mellett kis cellát épített magának kápolnával. A mai csicsói templomot 1745-ben Mercy-Argenteau Anton földbirtokos építtette a Szentháromság és a Segítő Szűz Mária tiszteletére.
A legenda szerint a XVIII. században a grófi konda egy Mária-képet vagy Mária-szobrot túrt ki a földből, amelynek helyén fakadt a forrás. Más változat szerint a disznók Szűz Mária jegygyűrűjét, illetőleg a forrásnál ma is látható kisméretű Fájdalmas Anya szobrot túrták ki a talajból. Annak idején tízezren is lehettek a zarándokok, akik ellátogattak egy-egy csicsói búcsúba.
Az egykori remeteség által őrzött misztikus templom és kegykép, valamint – a hagyomány szerint – csodás gyógyulásokat hozó szentkút leromlott épületegyüttesét Hőgyész önkormányzata a közmunkaprogram, a Hőgyészi Értékőrző Egyesület pedig pályázati segítséggel közel tízmillió forintból együtt újította fel. A pályázatnak köszönhetően száz százalékos támogatást nyert el a projekt. A remények szerint a megújult zarándokhely a táj és a több a jövőben nemcsak a vallásos, hanem a bakancsos turisták ideális kirándulóhelye is lehet.
Botta György, Hőgyész polgármestere elmondta, hogy a település kollektív emlékezetében a mai napig is erősen él mindaz a hagyomány és legenda, amely a megye lelki központjává avatta Csicsót. A polgármester hozzátette érdekességképpen, hogy a többnemzetiségű nagyközségben a XVIII. században betelepülő németek leszármazottai inkább a templomban elhelyezett Szűz Mária kegyképnek, míg a magyarok a forrásvíznek, a szent kútnak tulajdonítanak csodatévő erőt.
Forrás: http://www.teol.hu/tolna/kozelet/csodatevo-erot-tulajdonitottak-a-helynek-564705

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.