Megújulásunk támogatója:  

Prépostsági romok

azonosító:
6144
törzsszám:
2490
szélesség (lat):
N 47° 45,851'
hosszúság (lon):
E 18° 54,202'
védettség:
Műemléki védelem
jelleg:
Rom
név jellemző:
Mai
eredeti kategória:
SZAKRÁLIS ÉPÍTMÉNY
eredeti főtípus:
templom
eredeti típus:
r.k. templom
megye:
Komárom-Esztergom
helység:
helyrajzi szám:
403
település KSH kódja:
6594
földhivatal:
Esztergom Körzeti Földhivatal
állapot:
Kifogástalan
rövid leírás:
A község Ny-i végén elterülő temetőben, körülkerített területen, szabadon álló, keletelt, háromhajós, két Ny-i tornyos, háromapszisos templom föld feletti maradványai, váltakozó magasságban kiegészítve. A főszentély alatt, a mellékhajók apszisaiból megközelíthető altemplomban, az ásatások során előkerült lábazatok, fejezetek, téglából falazott pilléreken, másodlagosan elhelyezve. Kőből falazott kitöltőfalak és vasbeton szerkezetű lefedés. A templom D-i falához épült, téglalap alaprajzú királyi palota feltárt romjaiból egy dongaboltozatú pince látható. 1063-ban I. Béla, 1079-ben I. László király tartózkodott itt. Dömös a 11. században királyi birtokközpont volt, ahol királyi ház (ennek helye ismeretlen) és templom vagy kápolna is állt. A prépostságot Álmos herceg alapította, 1107-ben szentelték fel a templomot. Az építkezéseket II. Béla fejezte be 1138-ban. A prépostság épülete 1321-ben elpusztult. 1702-ben falait felrobbantották. A Dunára néző falnál kialakított kápolnát 1743-ig, az új templom felépüléséig használták, köveit is ennek építéséhez hordták el. Régészeti feltárása 1977-ben történt, helyreállítása 1989-ben.
külső leírás:
A Dobogókő utcában, nem messze a Petőfi tértől terül el az a telek, amelyen a romok találhatók.
A templom föld feletti építményéből csak csekély romok maradtak meg. A középhajó vastag falainak maradványait a szentély előtt néhány méter magasságig, az oldalhajók apszisát az előbbihez simulva, de már alig kiemelkedően a föld színéből mutatja be koznzerválva.
A többi, ami a terepszint felett látható, beton kiegészítés, így a két torony lábazatának jelzése is.
A mellékhajók apszisaitól kétoldalt egy-egy negyedköríves lépcső indul az altemplomba, mely a főhajó szentélye alatt fekszik. Itt hat középoszlop és a falakhoz támaszkodó tíz féloszlop tartja a keresztboltozat mezőit.
Az oldalfalak részben faragott kövekkel burkoltak, részben köpenyezés nélkül láthatók a kitöltő kőfalak.
A szentély íves alaprajzú, mellette egy-egy félköríves fülke. A nyolcszögű pillérek, félpillérek, hevederívek téglából falazva helyreállítottak, néhány helyen az ásatások során előkerült lábazatok és fejezetek beépítésével. Az utóbbiak mindegyike más és más - geometrikus, növénydíszes vagy figurális - a román építészet gyakorlatának megfelelően. A boltozatok nem kerültek helyreállításra, üvegbeton szerkezet ad kellemes megvilágítást.
A szentély D-i falához csatlakozott az egykori kúria. A feltárt romokból egy dongaboltozatos pince észlelehető.
A terület teljes feltárása még várat magára, de az altemplom látogatható.
állapot leírása:
Az altemplom eredeti funkció szerint működik, a többi rom. A bemutatásre kerülő, konzervált ill. restaurált részek állapota kifogástalan.

Állapotjelentések

2019.12.22 12:49 klo állapot: 3 - pont: 10

A vasbeton kiegészítések egyre inkább kezdik megadni magukat, s bár a területen a füvet nyírják, vagyis foglalkoznak vele, láthatóan át kellene gondolni ezt az egész bemutatást. Az altemplomba nem mentem le, de ismereteim szerint továbbra is mohásodik (persze miért is ne tenné).

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.