Megújulásunk támogatója:  

Ferences templom

titulus:
Sarlós Boldogasszony
azonosító:
5662
törzsszám:
2106
szélesség (lat):
N 47° 46,917'
hosszúság (lon):
E 19° 55,662'
védettség:
Műemléki védelem
jelleg:
Építmény
név jellemző:
Mai
eredeti kategória:
Szakrális építmény
eredeti főtípus:
templom
eredeti típus:
r.k. templom
eredeti altípus:
r.k. szerzetesrendi templom
jelenlegi kategória:
Szakrális építmény
jelenlegi főtípus:
templom
jelenlegi típus:
r.k. templom
jelenlegi altípus:
r.k. szerzetesrendi templom
megye:
Heves
helység:
helyrajzi szám:
1931
település KSH kódja:
5236
földhivatal:
Gyöngyös Körzeti Földhivatal
rövid leírás:
Szabadon álló, egyhajós, É-i oldalon mellékhajóval bővített, keletelt, poligonális szentélyzáródású templom, a Ny-i homlokzat D-i oldalán barokk-, a szentély É-i oldalán gótikus toronnyal, és sekrestyével. A hajó D-i oldalán és a szentélyen támpillérek, közöttük csúcsíves mérműves ablakok, valamint a hajó falához épület kápolnák (Lorettoi, 1752; Fájdalmas Szűz, 1761; Szent Antal, 1793) és kriptalejárat. A Ny-i homlokzat felett törtvonalú, szobordíszes oromzat, középen fülkében Immaculata-szobor, szélein vázák és Assisi Szent Ferenc, Paduai Szent Antal, Szent Bernardin, Kapisztrán Szent János szobrai (Singer Mihály). A főbejáratot golyvázott, szobordíszes párkányt hordó pilszterek szegélyezik, középen Mária és Erzsébet találkozása, a széleken egy-egy váza. Fiókos dongával boltozott hajó, keresztboltozattal fedett szentély. A hajó Ny-i oldalán karzat (1758, Quadri Kristóf). A szentélyben és a sekrestyében több középkori részlet. Falképek: 1936 (Lohr Ferenc). Berendezés: jellemzően 18. század közepe; főoltár szobrai: 1759 (Hebenstreit József), főoltárkép: 1761 (Kranovetter Gábor); szószék: 1762 (Seidler Mátyás). A ferences konvent gótikus, 1400 körül épült templomát 1718-ban újjáépítették (építész: Giovanni Battista Carlone), a 18. század második felében többször bővítették, karzat 1758-ban épült (építész: Quadri Kristóf). Az épületet az 1904-es tűzvész után 1910-ben állították helyre (építész: Schulek Frigyes, Lux Kálmán). A templom É-i oldalához kapcsolódik a külön törzsszámon védett kolostor (trsz.: 2107).
külső leírás:
A város középpontjában, park szélén, szabadon álló, részben barokk, részben gótikus templom a hozzá kapcsolódó négyzetes alaprajzú, emeletes, barokk kolostorépülettel. A templom téglalap alakú hajóból, elnyújtott
nyolcszög három oldalával záródó szentélyből, valamint a Ny-i homlokzat D-i oldalához csatlakozó, téglalap alaprajzú barokk, illetve a szentély É-i oldalához csatlakozó, téglalap alakú alaprajzú gótikus tornyokból, továbbá a D-i oldalához csatlakozó téglalap alaprajzú kápolnákból és kriptalejaratból áll. Ny-i homlokzatán faltükörben, középen nyílik a templom főbejárata. Félköríves záródású, szemöldökgyámos kapu, melyet lombdíszes fejezetű,
lapos pilaszterpár keretez, egyben vízszintes golyvázott párkányt tart. Az erősen kiugró, tagolt párkányon barokk
vázák között szoborcsoport: Mária és Erzsébet találkozása. Kapu felett félköríves záródású, szemöldökgyámos,
szalagkeretes, záróköves ablak. A homlokzat alsó részét többrészes, vízszintes főpárkány zárja le, mely a torony
homlokzatán is végigfut. A hajó homlokzatát lapos csigákból induló, törtvonalú, lépcsőzetes, meredek oromfal zárja. Az oromzatot kétharmad-egyharmad arányban tagolt párkány osztja ketté. Az oromzat alsó mezejében pilaszterkeretes, záróköves, félköríves záródású szoborfülke, benne Immaculata-szobor. Az oromzat szélét vázák és négy szobor dísziti:
Szt. Ferenc, Páduai Szt. Antal, Szt. Bernardin és Kapisztrán Szt. János. Az oromzat felső, kisebbik mezejét
sugárdísz tölti ki. A homlokzat melleti torony homlokzatát éles párkányok osztják három szintre. A földszinten
faltükörben a Ny-i és D-i oldalon szegmensíves záródású, volutás, füles kerettel díszített kisebb ablak, felette
szegmensíves nagyobb ablak. Az emeleten a sarkokon kettős, az első emeleten toszkán, a második emeleten ión fejezetű pilaszterek. Az emeleti falmezőben minden oldalon egy-egy kisebb, a második emeleten egy-egy nagyobb félköríves, szalagkeretes ablak. A tornyot órapárkány zárja, bádoggal fedett sisakja lanternás. A barokk torony DNy-i sarkához csatlakozik a Szent Antal kápolna, északi oldalán egy-egy dór oszlop között klasszicista bejárat, nyugati oldalán nyilik a ma üresen álló kápolna. A hajó déli oldalát öt, ferdén levágott, teljesen bevakolt támpillér tagolja. A pillérek között csúcsíves, mérműves ablakok. A szentélyen három támpillér, közöttük szintén mérműves ablakok. A szentélyen lévő K-i ablak kétosztatú, a többi három. A szentély legnyugatibb, vagyis első szakaszában féltetővel és bádoggal fedett egykori kriptalejárat, ma elfalazva. A hajón keletről az első és második támpillér között a Fájdalmas Szűz kápolnája, Ny-i és K-i falán félköríves ablak. A hajó Ny-i végénél a lorettói-kápolna (egykor Almássy-kripta) K-i falában elfalazott félköríves, szalagkeretes lejárat, zárókőben "1781". Kapu felett szegmensíves keretelt ablak könyöklőpárkánnyal, de már apácarács nélkül. Az egykori bejárattól délre két újabb, kétszárnyú "garázsajtó". A kápolnán bádoggal fedett sátortető. D-i homlokzat vízszintes párkánnyal elválasztott oromzatán négykaréjú ablak. Teteje a hajó D-i oldalán még látható szegmensíves, kőkeretes barokk ablakot vág el, melyet éppen ezért egykor elfalaztak. A szentélyt a fent leírt ablakokon kívül ÉK-ről és DK-ről egy-egy félköríves ablak világítja meg, K-i falán elfalazott csúcsíves ablak.
A gótikus torony vízszintes, egyszerű párkánnyal öt szintre osztott, falai kváderkőből épültek sarokarmírozással. Az alsóbb szinteken kicsi, lőrésszerű ablakok, a legfelső szint mind a négy oldalán egykor kétosztású csúcsíves ablakok. Bádog fedésű gúlasisak zárja.
A hajó és a szentély szintén bádoggal fedett.

Állapotjelentések

2016.08.12 14:50 Lacipap állapot: 4 - koordináta: N 47° 46,915' E 19° 55,661' - pont: 8

Változatlan szép állapotban van a templom. Apróbb vakolat és festék lepergések találhatók.

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.