Megújulásunk támogatója:  

Országház

azonosító:
509
törzsszám:
15375
védettség:
Műemléki védelem
jelleg:
Építmény
név jellemző:
Mai
eredeti kategória:
Középület
eredeti főtípus:
közigazgatási épület
eredeti típus:
országház
megye:
Budapest
helység:
helyrajzi szám:
24894
földhivatal:
Fővárosi Kerületek Földhivatala
rövid leírás:
Országház. Neogótikus, szabadon álló épület, Steindl Imre, 1884-1904.
:
Az Orszagház a Dunapart vonalat követő, észak-déli hossztengelyű főtömegéhez, a keleti oldalon, kelet-nyugat irányú szimmetriatengelyben, merőleges, díszlépcsőházi épületszány csatlakozik. Az épület tömegét nagyméretű kupola uralja, amelyet a főihomlokzaton, a homlokzati síkból előreugró középső rizalitot keretező két torony fog közre. Az Országház északi és déli végén, markáns tetőfelépítményekkel hangsúlyozott rövid, szimmetrikus keresztszárnyak kaptak helyet. Hasonló keresztszárny helyezkedik el a keleti, diszlépcsőházi épületszárny végén is. A tetősíkok fölött, két oldalt, mintegy a kupola ellenpontjaként, az épület északi és déli részének felezővonalában emelkednek az üléstermek négyzetes, nagy saroktoronnyal hangsúlyozott magas tetőfelépítményei.
Az épület homlokzatát Steindl gótikus építészeti elemek felhasználásával alakitotta ki. Bár összességében tényleg neogotikus benyomást kelt, az épület tömegének koncepciója nélkülözi a gótika jellegzetességeit: szabályos, szimmetrikus főhomlokzata a nagy barokk építészeti együttesek monumentális hatását idézi. Nem egyeztethetők össze a gótika szellemével, az épület erőteljes vízszintes osztásai sem.
A kétemeletes (Föidszint, félemelet, főemelet) épület faragott kőburkolatos homlokzatát, a reneszánsz ízlésű, alagsori rusztikus kőburkolatot lezárt osztópárkány felett, - a bejárati homlokzati szakaszokat és a főhomlokzat árkádos részeit kivéve -, a földszinten és az első emeleten könyöklőpárkány, az első emelet Fölött rozettasoron támaszkodó, - a reneszánsz kőbábos korlát kialakítására emlékeztető -, kis oszlopos, gótikus mellvédpárkánysáv tagolja; hangsúlyos homlokzati szakaszain állókonzolsoron, levéldíszes oromzattal kiemelt csúcsíves, - illetve levéldíszes konzolsoron, párkányzattal összefogott háromkaréjos-íves -, pleria, a hátrahuzott homlokzati szakaszokon, levéldíszes konzolsoron lóheremintás mérműsor koronázza. A meredek tetők gerinceit kovácsoltvas korlátok díszítik. A homlokzatot, valamennyi abalktengely között, gótikus, oromzatos, levéldíszes fiatornyokban végződő, - helyenként oroszlánfejes vízköpővel ellátott, saját anyagából kifaragott, melyen tagozott vakoromzattal, fiatornyos támívekkel, illetve szoborkonzolokon álló, baldachin alá vont szobrokkal díszített - falpillérek osztják. A párkányok, kivéve a földszinti könyöklőpárkányt, átmennek a falpilléreken is. Az épület alagsori ablakai, tengelyenként párosávál, négyzetes nyílásokban, hátrahúzva helyezkednek el. Felettük a rusztikus kőburkolat osztása, egyenes boltívet imitál. A földszinti könyöklőpárkányon, közös, tagozatos fogsormintás keretezést, szegmensives bélletbe fogott, egymástól négyzetes lábazaton Miu, leveles fejezetű karcsú oszloppal elválasztott csúcsíves záródású ikerablakok állnak. A nyomott záradékú, korai gót vonalvezetésű, alacsony ívzáródású csúcsívek, az indító pillérfejezetek és vállpárkányok helyzete miatt, csúcsíves patkóív benyomását keltik. A két csúcsív között két rozetta látható. A félemeleti tagozatos keretezésű, álló teglalap alakú ablakpárok kerezetű, fogsoromintás tagozata egyuttal a két ablakot is elválasztó elemként helyezkedik el a nyílások között. A főemeleten tagozatlan falszakaszon elhelyezkedő, reneszánsz arányú, képszékében rozettadíszes vállpárkányról induló tagozatos keretezésű csúcsívekben végződő ablakpár helyezkedik el, az oszlopsoros mellvédpárkányon, - kivéve a kőburkolat hátrahuzott szakaszát és a rizalitok egyes kiemelt részeit.
Az 5-14-9-14-5 ablaktengelyosztású - dunai - Főhomlokzat előtt a rakpart támfalának vonalából kilépő oszlopos kőmellvéddel ellátott, homlokzati vonalat követő teraszt alakítottak ki, amelyet az alsó rakpartra vezető díszlépcsők szakítanak meg az üléstermek kiemelkedő tömbjei előtt. Közötttük, a 9 ablaktengelyes középső rizalitot két oldalt tornyok határolják. Az általuk közrefogott 7 tengelyes homlokzati szakaszon az első emeleten, a tipikus homlokzati megoldás módján kialakított hármas ikerablakok láthatók. Fölöttük,a mellvédsávon, az épület homlokzati arányait meghaladó méretű, hét kerek, levédíszes oszlopfővel ellátott, de antik arányú oszlopra, illetőleg oldalt hasonló kialakítású vállpárkányokra támaszkodó csúcsíves árkádsor kapott helyet. Az árkádívek mögötti loggia fölött gótikus bordás keresztboltozat helyezkedik el, az ívek között és a szélső ívek indulásánál, a Főemeletsor fölött IV. Bela, V. lstvan, [V. (Kun) Laszlo (mind Szász Gyula műve); III. Endre, Vencel, Ottó, Róbert Károly (Keszler Adolf); Nagy Lajos (Fleischl Róbert) szobrai állnak, baldachinos szoborkonzolokon. Az árkádívek fölötti párkánysáv csúcsíves galériája fölött, az árkádíves tengelyeben kúszóleveles díszítésű vámpergák kaptak helyet, a mögöttük álló magas nyeregtetőidomok oromzataként. A vámpergék közepén egy-egy kerek ablaknyílás helyezkedik el. A középső rizalit tornyait, oldalanként támíves, fiatornyokkal díszített falpillérpárok tagolják, amelyek között, a második emeleten, a szabad oldalakon, a mellvédpárkány folytatásaként, oszlopos mellvéddel ellátott erkély ugrik ki. Az erkély sarkain, filigrán, levéldíszes fejezetű oszlopok tartják a kúszóleveles oromzattal ellátott csúcsíves nyilású kőbaldnchint, amely alatt tagozatos keretezésű, magas erkélyajtó helyezkedik el. Az erkélyt alul, az első emeleti könyöklőpárkány magasságában elhelyezett konzolokon álló magas oszlopszékekre helyezett kéttagú oszlopok támasztják alá. Az Országház főpárkánymagassága fölött, de annak mintájára kialakított párkány koronázza a tornyok négyzetes alapterületű tömbjeit. E felett, a nyolcszögletű toronyfelépitmények helyezkednek el. A toronytömb főpárkányán álló galériák, a fiatornyos, - a felépítrnényhez támívekkel csatlakozó - támpillérvégződések között kaptak helyet. A toronyfelépítmény három egymás feletti szintje egyre kisebb alapterületű. Sarkaikat, vízképekkel díszített, fiatornyokban vegződő támpillérek hangsúlyozzák, amelyek közül, a két alsó szint fiatornyai, a fölöttük lévő szint oszlopos mellvédjét fogjak közre. A mellvédek vakívsor feletti konzolsoron kialakított párkányok ülnek. A felépítmény alsó szintjén, oldalanként egy-egy tagozatos belletbe vont, pálcataggal osztott gótikus ablakpár helyezkedik el, felettük három háromkaréjos kis ablakkal; a középső szinten, a hasonló, de aranyosan kisebb ablaknyílásban, fent egy-egy kerek ablak látható,belletenként; a legfelső szinten osztatlan, csúcsíves ablaknyílásokat alakítottak ki. A kuszóleveles díszítésű toronysisak alján, oldalanként háromíves galériákat építettek. .A tornyok és a főhomlokzat közötti keskeny falszakaszon, a földszint és az első emelet között, - az elvágott első emeleti könyöklőpárkányon, mint vállpárkányon -, vállpárkányra tamaszkodó csúcsív alá vont gótikus ikerablak és előtte körablak helyezkedik el.
A középső rizalit két oldalán, a főhomlokzat hátrahúzott falszakaszain, (középről kifelé számolva, mindkét oldalon) az ötödik és a kilencedik ablaktentgelyben, az üléstermek épületen belüli kiterjedését jelezvén, hangsúlyos falszakaszok kaptak helyet. E hátrahúzott homlokzati szakaszokon, kerek, - levéldíszes oszlopfője fölött másodlagos, nyolcszögletű fővel kiképzett -, oszlopok során, fogsormintás belletű, csúcsíves árkádsor helyezkedik el. Mögöttük, földszinti könyöklőpárkánnyal és az oszlopok magasságában elhelyezkedő övpárkánnyal osztott, levéldíszes fejezetű pilaszterekkel tagolt felületeken, az üléstermek öt axisnyi szélességben, csúcsíves ikerablakok láthatók. .Az árkádívsor mögött, záradékában rozettakővel díszített, bordás keresztboltozati mezőket alakítottak ki. Az árkádívsor fölötti baldachinos szoborkonzolokon, a felsőházi (észki) szárnyon Árpad (Frank Kcilnoin); Zsolt, Taksony (Jankovics Gyula); Gejza (Vasadi Fe-renc); Szent Istvan (Frank Kálmán); Péter, Aba Sámuel (Kiss György); I. Endre (Ligcti Miklós) I. Béla (Holló Bnrnnabás;); Salamon (Kiss György); I. Gejza (Szász Gyula); Szent László (Vasadi Ferenc); Kálmán (Szász Gyula); II. István (Haraszti Hirsch József); Il. (Vak) Béla (Kállós Ede); II. Gejza, III. Istvan, II.
László, IV. Istvan (Lantay Lajos); III. Béla (Thót István); Imre (Szász Gyula); IIl. László (Haraszti Hirsch József); II. Endre (Szász Gyula) szobrai állnak, - a képviselőházi (déli) szárnyon I. Mária, Kis Károly (Andrejka József); Zsigmond (Andrejka József); Albert (Tóth István); I. Ulaszló (Strohhoffer Béla); Hunyady János kormányzó (Hollo Barnabás); V. László (Mayer Ede); I. Mátyás (Róna József); II. Ulaszló, II. Lajos (Vasadi Ferenc); Szapolyai János, I. Ferdinánd (Tóth lstvan); Miksa, (Brestydmzky Béla); Rudolf (Mayer Ede); II. Mátyas, II. Ferdinánd (Vasadi Ferenc); III. Ferdinánd (Kiss György); IV. Ferdinánd (Lantay La-jos); I. Lipot (Holló Barnabds); I. József (Kallós Ede); III. Károly (Strohhoffer Béla); Mária Terézia, II. József (Singer Antal) szobrait helyezték el. A főemeleti mellvédsávon, csúcsíves ablakhármasok helyezkednek el, amelyek kiemelt kúszóleveles díszítésű belletet, falsík elé húzott kerek háromnegyedoszlopok tartják és felül, eklektikus, levéldíszes csúcsdíszek hangsúlyozzák. Az ötödik és kilencedik falmező előtti erkélyeket, kerek oszloppáron álló, kúszóleveles vámpergával díszített baldachinok hangsúlyozzák. Falmezők fölött, a mérműves párkányon, nagyméretű fiatornyok között, a tetőforma oromzataként kialakított vámpergákban öt csúcsíves nyílás helyezkedik el. A többi ablaktengely mögött kontyolt nyeregtetők állnak.
Az épület északi és déli olalan felépitett keresztszárnyakat a főhomlokzati oldalon, - és befordulva az első ablaktengelyt közrefogva az északi és déi véghomlokzatokon is -, a földszinten fiatornyokkal leterhelt támpillérek hangsúlyozzák. A keresztszárnyak valamennyi homlokzatán, a második emeleten, ellentétben a tipikus ablakkialakítással, tagozatlan falsíkon elhelyezkedő, - reneszánsz arányú, képszékében rozettadíszes -, vállpárkányról induló, tagozatos, fogsormintás, csúcsíves belletbe vont csúcsíves ablakpárok helyezkednek el, az oszlopsoros mellvéden, felettiek pedig egy-egy kerek ablak kapott helyet.
A keresztszárnyak 14 tengelyes főhomlokzatain, - az épület északi és déli végfalán -, 4 tengelyes, sarkain támpillérekkel hangsúlyozott középrizalit ugrik ki. A rizalit keresztboltozatos, kocsibehajtás földszintjén, földszintet és alagsort egybefotó, két ablaktengely szélessegű, kúszóleveles, levéldíszes, fogazatos belletű, keresztvirágos csúcsal ellátott, csúcsívpár helyezkedik el, fiatornyos baldachi-nos szoborkonzolokkal díszitett pillérgöteken. Az északi oldalon a földszinten Árpád vezér, két apróddal (Szécsi Antal), a déli oldalon Szent István két apróddal (Kőllő Miklós látható. Hasonló, egyes íves helyezkednek el a rizalitok oldalain is. A kocsibehajtó mögött, a homlokzat síkjában, pillérkötegekkel elválasztott három, tagozatos keretezésű kapu helyezkedik el. A kocsibehajtók fölött, két-két szimmetrikusan elhelyezett, szabálytalanul boltozott, bordás háló boltozatot alakítottak ki. A második emeleti mellvédsáv síkjában, a saroktámpillérek közötti kiugró erkélyrácsot közbül konzolok támasztják alá. A keresztszárny koporsó alakú tetőidomának sarkait, a tető burkolatával megegyező héjalású, fiatornyos lanternávat díszített, mérműves toronycsonk díszíti. A tonyok előtt kuszóleveles fiatomyos vámpergák állnak. A vámpergák galériái fölött, a négykaréjos ablakok mellett rozetták láthatók. A keresztszárny rizalitjának vámpergát, a támpilléreket összefogó fiatornyok díszítik. Itt, a főemelet magasságában, de a fiatornyok konpozíciójába fogva, az északi oldalon Álmos, Előd (Mikula Ferenc); Ond, Kund (Mritray Alajos); a déli oldalon II. Lipót (Hollu Barrratras); I. Ferenc, V. Ferdinánd (Mayer Ede); József főherceg; nádor (Holló Barnabás) szobrai helyezkednek el, baldachinos emelvényeken. A vámperga előtt, az épület főpárkányának elemeként kialakított galéria elhalad. Felette, az oromfalban, a főemeletsori abalkok mintájára kialakított két, csúcsíves belletbe fogott alul-felül három-három csúcsíves nyílással készített ablak látható. A két ablaknyílás között és oldalaikon baldachinos szoborkonzolokon, az északi oldalon, Huba, Tas és Töhötöm (Köllö Miklós); a déli olalon Eszterházy Miklós, Illésházy István (Kallós Ede); Verbőczy István (Bezerédy Gyula) szobrai kaptak helyet. (Verbőczy szobrát 1962-ben allegórikus alakkal cserélték ki.) Felettük rózsaablak kapott helyet. A vámperga csúcsát vörösrézből domborított, sisakos, lándzsás páncélos alak a "vasvitéz" díszíti. Az épület tér felé eső homlokzatát, két oldalt a keresztszárnyak rizalitjai, középen a díszlépcsőházi szárny fő rizalitja tagolja. Az épület visszahúzott homlokzatainak szakaszain, csak az üléstermek kiterjedését hangsúlyozó, baldichinos erkéllyel és erőteljes támpillérekkel kiemelt, egy-egy ablaktengely szélességű falmező tér el a homlokzat tipikus megoldásaitól. ltt, a támpilléreken a főemeletsor mellvédrmagasságában a főrendiházi (északi) oldalon Teleky Mihály (Róna József); Fráter György (Andrejka József). A képviselőházi (déli) oldalon Zrínyi II. Miklós; gróf (Kiss György); II. Rákóczi Ferenc (Mátrai Lajos); szobrai kaptak helyet. A Iépcsőházi szárny indulásának negatív sarkain egy-egy ablaktengelynyi épületszélességben sarok-tömbök ugranak ki, a keresztszárnyak saroktornyainak megoldását megismétlő toronyfelépttményekkel. A lépcsőházi szárny két oldalán, támpilléreken, szoborkonzolokon, 10,5 m magasságban, az északi oldalon gróf Pálffy Miklós, Dobó István (Bezeredy Gyula); Jurisits Miklós gróf, Erdődy Tamás horvát bán (Kiss György); Zrinyi I. Miklós gróf (Amirejka József); a déli oldalán 1. Rákóczi György (Haraszti Hirsche József); Bocskai Istvan (Vasadi Ferenc);Bethlen Gábor (Tóth István); Báthory István (Brestycinszky Bé-la); Apaffy Mihály Miklós; szobrait állítottak. A tizenöt tengelyes lépcsőházi szárny két oldalán, egy-egy tengelyes, a második emeleten baldachinos erkéllyel hangslyozott, két ablaktengely szélességű tömbök ugranak ki, amelyek csúcsíves, árkádokkal kialakított, keresztboltozatos földszintje, mellékbejá-ratok kocsibehajtójaként szolgál.
E tömböt fiatornyos vámpergákkal díszített, magas, keskeny, vízszintes síkban záródó tetőidom emeli ki. A vámpergákban, rozettákkal körülfogott, négykaréjos ablak helyezkedik el, két csúcsíves ablak fölött. A lépcsőházi rizalitjának két oldalan, a szélső tömbökéhez hasonló tetőfelépítményekkel ellátott tengelyeket, baldachinos erkélyek hangsúlyozzák. Felettük, vám-pergékben, fogazatos belletbe fogott csúcsíves ikerabalakok állanak sarokkonzolos ablakpárok Felett. A közrefogott három ablaktengely szélességű kőzépső mező főbejáratát, rozettadíszes, kúslevelekkel kiemelt vakoromzat alá vont, csúcsíves, két emelet magas árkádok emelik ki, - amelyek oszlopai, (ille-tőleg két oldalt féloszlopai) a főhomlokzat földszinti árkádsoronak oszlopmegoldását ismétli meg -, mögötte asszimmetrikus boltozatú előtér helyezkedik el, amelynek boltmezőit, a bejárati kapuk között álló pilaszterek fejezeteinek szélességében induló széles, lapos ívek választják el egymástól. A pilaszterek fejezete a pillérfejezetek kétrészes megoldását ismétli meg. Az előtér két oldalán vakgalériak díszítik a falakat. A bejárati ívek oromzatai között, baldachinos szoborkonzolokon Nagy Lajos (Mayer Ede); Hunyadi Mátyás (Brestydnszky Béla) szobrai állnak. Felettük, az oszlopsoros mellvédsaávon nagyméretű, tagozatos keretezésű, csúcsíves ikerablakok kaptak helyet. E homlokzatot, ablaktengelyenként egy-egy, tagozatos keretezésű, kívül kúszóleveles díszítesű, csúcsdíszes, fiatornyos vámperga díszíti, amelyekben, négyzetes, sarokkonzolos ablakok fölött, mely, tagozatos belletben negykaré-jos ablakok láthatók, rozettadíszek között. A közép-ső vámpergában a Magyar korona országainak egyesített (közép) címerét helyezték e1. A bejárat el-őtti széles díszlépcső oldalsó pofalain 616 bronz oroszlánok Markup Béla) mintái után készültek. (Az 1945-ben megsérült oroszlán helyett Somogyi József készített újat.) A mögöttük álló, kovácsoltvas mögöt-szecessziós kandelábereket Unfer Gyula tervezte.
Az épület tömegén 16 cikkelyes, csúcsíves kupola uralkodik. Az ívek sarkain támpillérekhez, fiatornyokkal leterhelt, nagy kétrészes támívek csatlakoznak. A kupoladobot, karéjonként csúcsíves belletbe fogott, csúcsíves ablakhármas és felette három-három kerek ablak; efelett a kupladob osztópárkánya és a körbemenő gallérfával díszített kupola főpárkány között koragótikus jellegű, belső osztás nélküli rózsaablakok díszítik. A kupla - felső részében szellőzőnyílássátorral díszített - tömeget fiatoronnyal hangsúlyozott lanterna zárja le. Az Üléstermek öt ablaktengelyes, négyrészes tömbjének főpárkánya alatt, a középső három mezőben csúcsíves, nagy ablakok láthatók.

A Főpárkány fölött, a sarkokon, három-három, külső oldalain csúcsíves kis ablakkal díszített kiemelkedő tömbön, négyzetes alaprajzú torony 111. E tornyok héjalásának és csúcsának megoldása megegyezik az északi és déli keresztszárnyak tornyaival, ellenben, indító főpárkányának sarkain nagyméretű fiatornyok állnak, amelyek között, könyöklőpárkányon, keskeny, magas - háromkaréjos ablakot magában foglaló, fiatornyos vámpergával lezárt -, csúcsíves ablakpárt egy-egy ív fog közre. (A díszlépcsőházi szárny északi oldalán a Szolnokot feladó törökök által lefejezett Losonczy Istvan szobrát akarták elhelyezni, ám építés közben úgy döntöttek, helyette inkább Pálffy Miklós szobrát állítják fel. Nem világos, hogy a szobor melyik Pálffy Miklóst ábrázolja; a tizenötéves háború legjelentősebb magyar hadvezérét, országbírót, birodalmi grófot (1552-1600); vagy az országot felszabadító háborúk és a Rákóczi-szabadságharc aulikus főurat és hadvezérét, a gróf, tábornagy, országbíró, nádor és helytartótanácsi elnök Pálffyt (1657-1732) kevésbé valószínű, hogy II. József bizalmi emberének, a magyarországi főkancellár és országbíró Pálffynak (1710-1773) akartak volna emléket állítani.
A négyszintes, színes iszapolt téglaburkolatos, szintenként övpárkánnyal tagolt udvari homlokzatok földszinti nyílásai félkörívesek; az első emeleten csúcsíves, tagozatos keretbe helyezett, csúcsíves ikerablakok kaptak helyet, amelyek alatt, az öv- és az ablakpárkány között melyet parapetsávok láthatók; a második emeleti hármas csúcsíves ikerablakok, tagozatos keretezésű, szegmensíves ablakmezőkben helyezkednek el, amelyek alatt mélyített parapetmezők találhatók; a főemeleti ablaksorban, nagyméretű, hármas, csúcsíves ikerablakok helyezkednek el, fölöttük, egy-egy kerek ablakkal. Az ablakhármasok, vállpárkányról induló, tagozatos csúcsív-keretezésű mezőkben, mélyítve kaptak helyet. A főemelet övpárkányát, az ablakok alatti parapet-mezőket, a csúcsíves ablakok és a befoglaló mezőkeretek közötti felületeket és a főpárkányt kerámia domborművek díszítik. A kiemelt szint egyes ablakait, a csúcsívek fölött kerámia elemekkel díszített vámpergák hangsúlyozzák.



Állapotjelentések

2018.02.25 12:50 piroska állapot: 5 - pont: 18

Régen raktak ide képet! A tatarozás után még nem.

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.