Megújulásunk támogatója:  

Várrom

azonosító:
2716
törzsszám:
1137
szélesség (lat):
N 47° 55,973'
hosszúság (lon):
E 20° 33,987'
védettség:
Műemléki védelem
jelleg:
Rom
név jellemző:
Mai
eredeti kategória:
LAKÓÉPÜLET
eredeti főtípus:
vár
megye:
Borsod-Abaúj-Zemplén
helység:
cím:
helyrajzi szám:
0140
település KSH kódja:
25575
földhivatal:
Mezőkövesd Körzeti Földhivatal
rövid leírás:
Várrom. 14. sz.-i eredetű. Elpusztult a 16 sz.-ban. Csekély falmaradványok.

Állapotjelentések

2010.07.11 08:08 rlevente állapot: 3 - koordináta: N 47° 55,973' E 20° 33,987' - pont: 19

A várrom elég romos (bocs a szóviccért).
Úgy tűnik, pár éve elkezdték felújítani, erről tanúskodik az otthagyott fóliával letakart építőanyag és egy állvány.
Mindenesetre lenne még mit javítani rajta.

A falu honlapja a következőket írja a történetéről:
"Az első okleveles adat a faluról 1214-ből származik. Egyes értelmezések szerint azonos az 1292-ben említett Váralja községgel. Erre ugyan nincsen okleveles bizonyítékunk, csak abból lehet következtetnünk, hogy midőn 1248 előtt a falu - mely ekkor Waralya alakban fordul elő - az egri püspök birtokában volt, Ernye bán mindent elkövetett, hogy azt megszerezhesse, mert az a vár tövében feküdhetett.
A középkori várak alatti település gyakran kapta a Váralja nevet. A Cserépvár alatti település első említése Cserépallya néven csak 1729-ből való, amikor a vár már romhalmaz az 1687. évi ostrom következtében.
Az 1568. július 29-én keletkezett várleltárban, melyet Báncsi János, Cserépvár várnagya készített, kétszer is említve van „Cserepi major”, ahonnan élelemmel látták el a várat. Vélhetően ez volt a vár alatti falu, amelynek helyét a Váraljai-patak mellett a Furgál-völgy közelében találták meg a felszínen gyűjtött XIV-XVI. századi kerámiatöredékek nyomán.
1596-ban Eger eleste után őrsége megfutamodott, így a török harc nélkül szállta meg. A törökök a vár ostroma előtt a községet elpusztították. A vár többször is gazdát cserélt, valószínű, hogy a vár kútját is török rabok készítették.
1687-ben ostrommal szabadították fel a császári csapatok. 1697-ben valamennyire helyreállították.
A Rákóczi szabadságharc kezdetén a várat a kurucok foglalták el, 1703-ban itt tartották fogva a kurucok Telekessy István egri püspököt. 1710-ben a császári csapatok kezére került. A vár valószínűleg a Rákóczi-szabadságharc idején pusztult el.
1711-ben a lotaringiai származású L'Huillier Ferenc egri várkapitány, aki katonaként részt vett a török elleni küzdelemben, Buda visszafoglalásában, s e harcok során szerzett érdemeiért bárói címet kapott, megvásárolta a várat és omladozó köveiből a vár alatt kastélyt építtetett, melyből ma már csak a kápolna áll."

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Gabonavermek (0.063 km)
Kápolna (0.196 km)
Kútház (0.206 km)
Barlanglakás (0.582 km)