Megújulásunk támogatója:  

Lemezgyári római katolikus templom és plébánia

titulus:
Jézus Szíve
azonosító:
2695
törzsszám:
11180
védettség:
Műemléki védelem
jelleg:
Építmény
név jellemző:
Mai
eredeti kategória:
Szakrális építmény
eredeti főtípus:
templom
eredeti típus:
r.k. templom
jelenlegi kategória:
Szakrális építmény
jelenlegi főtípus:
templom
jelenlegi típus:
r.k. templom
megye:
Borsod-Abaúj-Zemplén
helység:
helyrajzi szám:
1190/2, 1190/6, 1190/7 <span class="gray">(környezet: 1190/2, 1031, 1032, 1033, 1034/1, 1178, 1179, 1180, 1183/1, 1183/2, 1183/3, 1183/4, 1190/3, 1190/4, 1190/5, 1191)</span>
település KSH kódja:
5315
földhivatal:
Ózd Körzeti Földhivatal
állapot:
Kielégítő
rövid leírás:
A borsodnádasdi Lemezgyár-telep központi terén, magaslaton fekvő, ÉK-DNY tájolású, egyhajós, északi egytornyos, a nyolcszög három oldalával záródó neobarokk stílusú templom. Az alacsonyabb szentély mindkét oldalához mellékterek csatlakoznak: a baloldali a sekrestye, a jobb oldali egykor kápolna volt, jelenleg raktárként funkcionál.
A templombelső őt szakaszból áll: az alacsony előcsarnokból, felette festett fakazettás orgonakarzatból, a három szakaszos, kosárívekkel elválasztott, szintén festett fakazettás, síkmennyezetes hajóból, és végül a boltozott szentélyből.
A főoltáron Jézus Szent Szíve ábrázolás, a diadalívtől balra Immaculata - mellékoltár, jobbra baldachinos szószék található. Az ablakok alatt konzolokra helyezett kis szenteket ábrázoló szobrok.
A belső teret meghatározza a festett magyaros motívumokat megjelenítő ornamentális díszítés, mely a mennyezeten, a karzaton, a nyílásokon, a bútorzaton és a berendezési tárgyakon is megjelenik.
A templomtól délkeleti irányban fekszik a szabálytalan téglány alaprajzú plébánia, melynek főhomlokzati oldalán, az ablakok közeiben négy magyar szent vakolatba mélyített, egész alakos ábrázolását vésték. E homlokzat mögött található az épület nagyterme.
külső leírás:
A borsodnádasdi vashengergyárat 1862-ben alapította Volny József a falu melletti Bogdány-völgyben. Volny 1850-től már aktívan részt vett a vasgyártásban, elsőként a bártfai vasgyárban dolgozott, majd a betléri vasolvasztó igazgatója lett. 1852-ben létrejött a Rimamurányi Vasmű-Egyesület, későbbi nevén Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt., melynek főfelügyelője 1856-től Volny lett. Tevékenysége során a vastermelés fellendült, és a munka színvonala emelkedett.
A termelés növekedése szükségessé tette az 1845-ben alapított ózdi vashengergyár fejlesztését, új telep kialakítását. Volny "1862-ben Füredre nem üdülni ment, de csendben kirajzolni a tervet, épületeket s gépsorozatot. Azon év közgyűlése elfogadá a tervet, s egy rövid év alatt a nádasdi zug árkai kiegyenlítve, elhagyatottsága népesülve, nagyszerű gyárépületek felállítva s munkásságba hozva lőnek. Bányai vasút, közlekedési kőutak, tiszti lakok, munkások épületei egy év alatt varázsoltattak elő. A főgyári épület, mellyel a magas kémény van összeköttetésben, egy fedél alatt fél hold terjedékű, s alapban újból építtetve, az új gyári telep minden részeivel rendszeres összeköttetésben áll: a jelenlegi gyári építészet színvonalán csinosság, szilárdság jellemzik."
1864-re az építkezések nagy része elkészült, de terjeszkedése, fejlődése nem állt meg, újabb munkás és tiszti lakótelepek, szórakozató- és közintézmények jelentek meg. Ennek következtében egy új település jött létre, a Lemezgyári-telep, mely közigazgatásilag nem, ám lakosait illetően elkülönült a falutól.
A telep lakosainak jelentős része római katolikus volt, de evangélikus és református hívek is jöttek ide dolgozni. Borsodnádasd 1816 óta rendelkezett római katolikus plébániával, amely valamelyest távol esett a teleptől. A protestánsok számára nem volt imahely.
1934-ben az ipartelep 70. évfordulójára készült el a telep két temploma, a római katolikus Wälder Gyula, és az evangélikus templom Szontágh Pál tervei alapján.
Wälder Gyula, (1884-1944) műegyetemi tanár az 1930-as években országszerte kapott megrendeléséket, Egertől Miskolcon át Budapestig. Elsősorban a neobarokk stílusjegyek jellemezték munkáit. A borsodnádasdi templommal egy időben épült a szintén nevéhez fűződő budapesti Villányi úti cisztercita templom, mely rokonságot mutat a Borsod megyei templommal.
A templomok építését a telep lakói pénzadományokkal és munkájukkal is támogatták. "A berendezési tárgyak mind a gyár műhelyében készültek. A belső díszítés tervezése is Wälder Gyula munkája. A tervek készítésénél az volt a vezető elv, hogy a végrehajtást az egyszerű munkások vállalhassák. Az oltár, a padok, a baldachinos Mária-szobor posztamense, a szószék bordó alapszínnel, a betétek zölddel, a keretek és a szegélyek pedig sárga színnel vannak festve; ezeket az erős színeket a parasztbarokkos ornamentika mérsékeli és harmóniába hozza. Ugyancsak Wälder Gyula tervei szerint készültek a többi berendezési és használati tárgyak is. Külön megemlítjük ezek között a modern vonalvezetésű falikarokat és a gazdag üveggyöngydíszes csillárt, melyen a lámpakelyhek pergamenből készültek. A templom oromzatának Madonna-reliefje és az oltár Jézus Szent Szíve szobrát Markup Béla szobrászművész mintázta."
1940-ben a szalézi rend kezelése alá került a templom, és saját plébánost kapott, így önálló plébániává alakult. Ebben az időben, 1938-1940 között épült fel a plébániaház, mely kultúrházi funkciókat is ellátott.
Jelenleg a templomot az egri angolkisasszonyok kezelik, és a borsodnádasdi plébános misézik benne.

----------------------------------------------------------------- Régi (konvertált) leírás ---------------------------------------------------------------------------

Jelleg:
Település központjában, magaslaton álló, egyhajós templom a hajónál keskenyebb és alacsonyabb, egyeneszáródású szentéllyel, ehhez kapcsolódó két melléktérrel, homlokzati toronnyal. Oromzatban Madonna relief (Markup Béla)

Külső:
Megközelítése a telep központi teréről induló egykarú, majd ívesen kettéváló és a templom előtt ismét összekapcsolódó lépcsőről.
A feljárat mellett pozsgás növényekre emlékeztető világítótestek (készült a gyárban hengerelt lemezekből, helyi munkások kivitelében.)

Az épületen kettős - épített és festett - lábazat és főpárkány fut körbe. A hajó oldalfalait négy-négy állótéglány alakú, enyhe szegmentívvel záródó ablak tagolja; szalagkeretesek, zárókővel, könyöklőpárkánnyal és köténydísszel ellátva. A melléktereket egy-egy ablak és ajtó tagolja, az ablakok kialakítása a hajóéihoz hasonló, az ajtók egyenes záródásúak.

A főhomlokzat nyílásai középtengelyében helyezkednek el: a félköríves záródású, szalagkeretes, előtetős kapu fölött szegmentíves záródású, szalagkeretes karzatablak; íves szemöldökpárkánya és az ablak záródása közötti mezőben tükörrel, alul kis köténydísszel ellátott könyöklőpárkánnyal. A templom koronázópárkánya enyhe ívvel követi a karzatablak szemöldökpárkányának vonalát. Fölötte emelkedik a konvex-konkáv ívekből szerkesztett lezárású oromzat.

A torony zömök, sarkán támpillér; (üres) órapárkánya fölött zömök hagymasisak. Földszinti ablakai szegmentíves záródásúak, szalagkerettel, zárókővel, a fölsők az ablaknyílás szélességénél kisebb átmérőjű félkörívvel záródnak, szalagkeretesek, alul köténydíszes könyöklőpárkánnyal.

Belső:
Belsejét három kosáríves tartó osztja négy szakaszra, melyek közül az első a karzat. A két pillér tartotta karzat alját (mely egyben a templom előcsarnoka is) kovácsoltvas rács határolja el a hajó terétől. A szentély szintén kosáríves nyílással kapcsolódik a hajóhoz. A tartók között a síkmennyezetet téglalap alakú, festett növényi díszes kazetták alkotják. Ugyancsak festett keret veszi körül az ablakot és főoltárt.

főolt. Jézus Szíve (Markup Béla)
molt. Immaculata (vásárolt ?)
Szt. Család dombormű (old. kápolnából)
Világítótestek (gyárból, helyben készült)

Analógia: Bp., Villányi úti ciszter templom (vö. védettényilvánítási dokumentáció)

állapot leírása:
A templom és a plébánia épületének állapota megfelelő. Néhány helyen a homlokzat vakolata hullik.

Állapotjelentések

2014.07.20 08:47 Lacipap állapot: 4 - pont: 35

Valójában nagy változás az állapotában nincsen. Apróbb vakolat lepergéseket és repedéseket találtam.

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.