Megújulásunk támogatója:  

Görög katolikus templom

azonosító:
2639
törzsszám:
955
szélesség (lat):
N 48° 23,658'
hosszúság (lon):
E 20° 47,456'
védettség:
Műemléki védelem
jelleg:
Építmény
név jellemző:
Mai
eredeti kategória:
Szakrális építmény
eredeti főtípus:
templom
eredeti típus:
g.kat. templom
megye:
Borsod-Abaúj-Zemplén
helység:
cím:
helyrajzi szám:
1
település KSH kódja:
10357
földhivatal:
Edelény Körzeti Földhivatal
rövid leírás:
Gör. kat. templom, barokk, 18. sz. Berendezés: ikonosztáz, 18. sz.

Állapotjelentések

2017.01.05 11:56 fehér állapot: 5 - pont: 55

A templom rendben van, rendszeresen miséznek benne, az aktív hívek száma 30-40 között változó, zömmel idősek, öregek.
Abod már a 13. században biztosan lakott település volt, kevés lakosú, mindig az aprófalvak csoportjába tartozott. 1576-ban a török kirabolta és elpusztította, lakossága jelentős mértékben meggyérült. Az 1711-es szatmári béke után ruszinok települtek be a faluba, s mint egyéb más helyeken: a saját vagyonukból és a földesuraik segítségével építették fel a maguk templomát. Az első görög katolikus templom fából készült, a ma is álló kőtemplom építésének és felszentelésének adatai ismeretlenek.
A leírások szerint a templomot, a kegytárgyakat, miseruhákat, könyveket mindig gondosan óvták, rendben tartották, de az egyházi életről semmiféle kimutatást nem vezettek.

A templom szerkezete, stílusjegyei azt valószínűsítik, hogy a 18-19. század fordulóján épülhetett, de a meghivatkozott lexikonok szerint ez az idő az 1700-as évek közepére esik. Ezek szerint az abodi görög katolikus parókia barokk temploma 1745 előtt már állt a települést övező dombok egyikén a temetőben. Az idősebbek úgy tudják, hogy az első világháború idején eltűnt harangok egyikének feliratán az 1742-es évszám szerepelt.

A templom a kamara által általánosan használt terv alapján készült, barokk stílusú. Anyaga kő, egyhajós, a tornya nyugaton áll, a mellette induló falak rézsútosak, a szentély félköríves záródású.
Két klíroszt építettek hozzá. Érdekesség, hogy a déli oldalon a klírosz keleti felében egy - majdnem a boltív indításáig felnyúló - fülke áll, mely valószínűleg akusztikai célt, a kántor hangjának erősítését szolgálta.
Ikonosztázionja rokokó stílusú, a nagyhírű, és sok helyen, sokat foglalkoztatott Padits Péter, Egerben élő szerb asztalos mester műhelyében készült 1810-1814 között, de csak 1818-ban állították be a helyére. Padits Péter kiemelkedő jelentőségű ortodox templomok ikonosztázionjait készítette el: többek között Miskolcon, Abaújszántón, Kecskeméten.

Érdekesség: azt a levelet, amelyben a munkával az abodi "orosz gazdák" Paditsot megbízták, a Nyíregyházi Ortodox Egyházművészeti gyűjteményben őrzik, de Miskolcon találta meg Kárpáti László, a Herman Ottó Múzeum főmuzeológusa, a miskolci ortodox templomban egy szentképnyomat hátára ragasztva.
A Padits (Szpadits) név gyakran szerepel az ortodox anyakönyvben, az asztalos mester bizonyára az ortodox templomban végzett munkája miatt költözött Miskolcra Egerből.
A templom 1824-ben leégett, de szerencsére a belseje nem rongálódott, ikonosztazionja nem sérült meg. Abodot és a környéket a Csákíak birtokolták ekkor, a templomot Csáki Jánosné építtette újjá, az ikonosztázion képeit 1844-ben Dobrolovszky Lajps képfestő festette át.

A templomon nagyobb felújítást 1962-ben és ezt követően végeztek, de mivel a bejárat fölötti homlokzat fala leszakadt, nemcsak a külsejét kellett tatarozni, belül is festeni kellett.
Igen nagy kárnak tartják a helybéliek, hogy a templom falképeinek festése már nem az eredeti. Nyertes pályázatot emlegetnek, meg hogy a pénz eltűnt vagy rossz helyre került, a végeredmény pedig a szégyellni való képek özöne a falakon. "Tetszett már látni női szentet?! Mert itt minden szentnek női arca van!" - háborog a kísérőm. Magam is úgy látom, hogy az ortodox kánonnak itt valami furcsa sematikus szocreál átírása következett be,de ezzel nem szomorítom jobban a méltatlankodót.

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.