Megújulásunk támogatója:  

Erreth-villa

azonosító:
12027
törzsszám:
11267
védettség:
Műemléki védelem
jelleg:
Építmény
név jellemző:
Mai
eredeti kategória:
Lakóépület
eredeti főtípus:
villa
jelenlegi kategória:
Egyéb építmény
jelenlegi főtípus:
egyéb
megye:
Baranya
helység:
helyrajzi szám:
19308/21, 19308/22
település KSH kódja:
19415
földhivatal:
Pécs Körzeti Földhivatal
állapot:
Kielégítő
rövid leírás:
Az 1884-ben alapított "Höfler Testvérek és Társa Bőrgyár" területén található épületek több periódusban a tízes évektől egészen a 70-es évekig épültek. Az együttesből az egykori igazgatói irodának is helyet adó ún. Erreth-villát javasolom védelemre, mely 1917-ben Pilch Andor pécsi építész által tervezett kétszintes szecessziós és neoreneszánsz jegyeket viselő lakóépület.
külső leírás:
1. Porta, kultúrterem, étkező
Fordított "L" alaprajzú, hosszan elnyúló, 3+10 tengelyes épület. Keletre néző főhomlokzatának manzárdtetős első három tengelye némileg díszesebb a többhez képest: az axisokat téglából rakott pilaszterek tagolják, az ablakok fölött mindkét szinten faltükrök helyezkednek el, a földszintiek fölött a falazat kiugrasztásával kialakított timpanonnal, a könyöklő alatt négyzetes faltükörrel. Az egész épületen végighúzódó nyeregtetős földszint kialakítása - a timpanonokat leszámítva - igen hasonló, a tengelyeket téglával borított lizénák tagolják, az emeleti ablakok - tekintve, hogy azokat a 1961-ben építették - teljesen díszítetlenek, de harmonikusan illeszkednek az épület jellegéhez.
Déli, rövid homlokzata 3 tengelyes. Az első tengely kiugrik, oldalából ablak nyílik, a többi kettő visszasüllyesztve csatlakozik a keleti főtengelyhez. Az ablakok kialakítása feltehetően megegyezik a főhomlokzatéval (reklámhordozók miatt nem látható).
A nyugati homlokzat struktúrája lényegében megegyezik a keletivel, csupán egyes ablakok méretei változtak (zömében kisebbek lettek), illetve néhány helyen vakablakok lettek kialakítva. A merőleges, alacsony épületszárny későbbi építésű, kialakítása jellegtelen.



2. Központi épület, később laboratórium illetve forgácsoló műhely
Elnyújtott téglalap alaprajzú, szabadon álló, jellegtelen homlokzatú épület. Keleti főbejárati előcsarnoka modern, kb. 15-20 éve épülhetett. Az emeleten 3, a földszinten 1-1, a lekerekített sarkain szintén 1-1 ablak található, oldalaikon téglasávokkal. Kivétel ez alól az emelet két szélső nyílászárója.
Az északi és déli hosszanti homlokzatok nagyjából megegyeznek egymással, későbbi átépítések három részre tagolják az épületet: 7 (illetve délen 1+3+1)+6+12 tengelyre. Az első rész a húszas években épülhetett, lábazata és a földszinti ablakok közti égetett kerámia borítás megegyezik a szomszédos Erreth-villa ugyanezen részeivel. Az északi oldalon 7, a délin 1+3+1 az ablakok tagolása, ami mindkét oldalon sima, szalagkeretes, az emeleten még ennél is egyszerűbb, keret nélküli. A középső alacsonyabb 6 tengely teljesen egyszerű, díszítetlen, míg a 12 axisos harmadik, nyugati homlokzati szakasznak téglával burkolt, összefüggő üvegfelületű emeleti része konzolosan enyhén előreugrik, földszintje egyszerű kiképzésű, bejáratai díszítetlenek. A nyugati, hátsó homlokzat teljesen jellegtelen.
Az épület belseje jelentősen átalakított, modern, a 60-as évek miliőjét idézi. Említést csak a főbejárat mögötti dupla szárnyú ajtó és a tízes évekből származó páncélszekrény érdemel.


3. Munkáslakások
Az egykori lakóházak közül csupán egyetlen egyet lehet nagy bizonyossággal a bőrgyárhoz kapcsolni.

4. Erreth-villa
Az épület főbejárata délről nyílik. A főhomlokzat hármas tagolású: nyugati részét az első emelet magasságában ablak nyílik (későbbi), alatta vízszintesen, a nyugati homlokzatra is átnyúlóan széles, égetett kerámia sáv húzódik végig, mely alatt - egy szűk falsávval elválasztva - az egész épület lábazatán végigfutó terméskő lábazat látható. Ez utóbbi követi a középső homlokzati szakaszon található gyalogkaput és a kocsibejárót is, melyek kazettás-ablakos, vasrácsos, szegecselt tölgyfa kapuszárnyai eredetiek. Ez utóbbi íves záródását üveg-vas szerkezetű, a két végénél csipkézett ernyő díszíti. A gyalogbejáró fölött elnyújtott, ívesen záródó nyílászáró, mellette a kocsibejáró fölött hagyományos ablak kapott helyet (ez utóbbi átalakítás eredménye). Fölötte, vízszintes zárópárkánnyal elválasztott timpanon, mely az összetett tetőzet nyeregtetejének homlokfala, rajta két lizénával keretezett ablakkal (átalakított). A főhomlokzat keleti homlokzati részén, a földszinten egyenes záródású, geometrikus és ornamentális mintájú virágtartóval díszített ablak helyezkedik el, mely a nyugati homlokzatrészhez hasonlóan égetett kerámia sávval díszített. Fölötte a lehúzódó tetőzetből azonos kiképzésű manzárdablak nyílik, az épület csúcsából faragott lécekkel tagolt világítóablak nyílik két kéménnyel. A tetőzet és a kéményeket is fedő cseréptetőzet éleinél Zsolnay-féle hullámmintás mázas cserepek helyezkednek el.
Az 5 tengelyes nyugati homlokzat földszintjén - a déli rész folytatásaként - égetett kerámiával díszített sáv húzódik végig. Az itt elhelyezkedő ablakok egyszerű kiképzésűek, hangsúlyos szemöldökpárkánnyal. Az emeleti ablakok ennél is egyszerűbbek: keret és szemöldök nélküliek. A 3. és 4. tengelyben délről lépcsős, emelt, részben nyitott részben a szint nyílászáró típusainak megfelelő ablakokkal tagolt, a délnyugati sarkon nyitott pilléres, portikusz nyílik, melynek fűrészfogas párkány fölötti emeleti része falazott mellvédű balkonban végződik. A portikusz előtt későbbi hozzáépített garázs. Az itt található ablakok tengelyei nem követik az emeletét, mivel sűrűbben helyezkednek el (így tartozik a 2 emeleti nyílászáróhoz 2 ablak és a sarkon egy négyszögletű pilléres ablakszerű nyitott nyílás a portikuszon).
Az északi homlokzat 5 tengelyes, az északnyugati sarkon utólagos toldás jól látható nyomával. Az első három tengely ablakai úgy a földszinten, mint a tetőtérben megtalálhatók, a középső tengely némileg aszimmetrikusan. A földszinti ablakok megegyeznek a déli homlokzat keleti ablakának típusával, ide értve a kovácsoltvas virágtartókat és az ablakzónában végigfutó égetett kerámiasort (kivéve az utolsó tengelyt). A fűrészfogas vékony párkány fölött a kiugró tetőtérbe nyíló 3 ablak közül a két szélső hasonló kialakítású a földszinten találhatókkal, míg a középső kisebb méretű. Megtalálhatóak itt is a virágtartók. A 4. tengelyhez ablak nem tartozik a tetőtéren. Az utolsó tengely emeleti szintjénél már nincs tető, hisz itt korábban nem volt tengely. A későbbi hozzáépítés során felhúzott sima falazatot egy egyszerű kiképzésű ablak töri át, fölötte lapos tető, melynek vízelvezetését két, a homlokzatból kiinduló ereszcsatornával oldották meg. A földszint masszív falába csak egyetlen kisméretű ablak van elhelyezve, aszimmetrikusan. A tetőtérbe világítóablak nyílik két kéménnyel (a déli folytatásaként).
A keleti homlokzat az épület legreprezentálóbb oldala, mivel ez néz a gyárterület főbejáratának irányába. Ablakai ennek következtében díszesebbek, mint a többi oldalon. Az 5 tengelyes homlokzat középső 3 axisa félkörív alakban kiugrik a síkból, teteje nyeregtetős timpanonban végződik, melynek széleit fogsoros párkány díszíti, közepéből aedikulába foglalt körablak nyílik. A sík timpanon és az íves homlokzati szakasz találkozásánál félköríves balkon lett kialakítva. Az alatta található két szint közül a földszint eredetileg nyitott oszlopos terasz volt, amit 1974-ben befalaztak, így kapta a mai alakját: a befalazott falszakaszokba 1-1 dísztelen ablakot nyitottak. Fölötte vastag, kazettás falazat, majd a zárterkély pilaszterekkel elválasztott 3 ablaka következik, alattuk eredeti virágtartókkal. A homlokzat északi és déli, a többi homlokzaton előforduló égetett kerámiával díszített sík részei megegyeznek egymással, azzal a különbséggel, hogy a déliek mind a földszinten, mind a magas tetőzeti zónában 3 pálcataggal tagoltak, míg az északiak csak kettővel.
Belsejének kiemelkedő része a faragott tögyfalépcsővel és korlátokkal díszített, stukkós, felülvilágítós, körfolyosós, kétszintes hall. A hallból nyílik a volt igazgatói iroda, melynek ablakai, és azok faragott tokjai, kazettás fa függönytartója eredeti, akárcsak az ajtó mögött található páncélszekrény. A szoba egyéb berendezései a 80-as években lettek kialakítva. A műanyag lambériával fedett mennyezet mögött még megtalálható az eredeti stukkó. Az emeleti tereket az idők során feldarabolták, néhányban láthatóak az ablakok eredeti faragott széles, kazettás bélletei. A folyosóra nyíló ajtók eredetiek, a vitrin és a fali lámpák 1983-ban Wunderlicht Ilona iparművész tervei alapján készültek el.


5. Szerelőcsarnok, később hőközpont
Nyeregtetős, keletre néző főhomlokzatán 4 árkádívvel tagolt, bazilikális elrendezésű épület. Szürkés homlokzata teljesen díszítetlen. Az északi mellékhajó homlokzatán üvegezett árkádok húzódnak végig, nyugatról kétárkádos kereszthajó csatlakozik (későbbi hozzáépítés), mely azonban nem nyúlik túl a mellékhajókon. Hátsó homlokzata teljesen jellegtelen.
Az egykori csarnokot belül teljesen átalakították, jelenleg nagy részén fürdőszobakellékek árusítása folyik, északnyugatról a bőrgyár hőközpontja nyílik.



6. Cserző és impregnáló műhely
Három, egymás mellé épített, mindkét oldalán egyforma kialakítású, nyeregtetős, részben téglahomlokzatú, kétszintes épületcsoport. Földszinten és az emeleten is téglasávval kísért, a homlokzati síkhoz képest kissé süllyesztett 2-2 négyzet alakú, díszítetlen ablak között vékony csíkban téglából kirakott, szögletes pilaszter húzódik. A középső épület földszinti ablakai között ajtó nyílik. A sarkokon tégla-lizénák húzódnak, a lábazat szintén téglafelületű. Északkeletről a 60-as években épült, egy szinttel alacsonyabb toldalék csatlakozik. A két épület találkozásánál a cserzőműhely rövidebb homlokzati kialakítása látható, mely a többivel rokon azzal a különbséggel, hogy 4 ablak nyílik a szintről.


7. Nagycseres műhely, talpas műhely
Szabadon álló 2 + mezzanin szintes, részben vakolt, részben téglaarchitektúrás műhelyépület. A keleti főhomlokzat 2+1+1+1+2 tagolású. A nyílászárók teljesen díszítetlenek, földszinten állított téglalap, az emeleten négyzet alakúak, a bejárat a középső tengelyből nyílik. A téglaberakás csak az első és második szintek tengelyei között húzódik végig lizénaként (kivéve a páros tengelyek közt). A mezzanin szintnek erre a homlokzati részre nem esik ablaka, helyette lizénákkal tagolt faltükrök helyezkednek el. A főpárkány fölött díszítetlen, lépcsőzetes attika. Északi és déli homlokzat 1+2+2+2+2+2+2+2+2 tagolású és hasonló a keletihez: itt is téglalizénák húzódnak a sarkokon valamint a páros tengelyek között, az ablakok díszítetlenek. A 4-5. tengelyből ajtó nyílik, a mezzanin szinten a vakolt lizénák között 5 mélyen ülő lándzsaablak látható (illetve a széleken 4). Délen a 12. tengelyből a 60-as években átjárót építettek a szomszédos nagymeszes műhely épületéhez. A nyugati oldal jóval összetettebb mint a többi: a homlokzat nem sík és az épület magassága is lépcsőzetesen változik. Tengelyei 2+1+1+1+1 részekre tagozódnak 4 szinten (a mezzanin fölött még egy szint húzódik), ablakai szórványosan vannak elhelyezve. A homlokzatot itt is téglalizénák tagolják.
Az épület vasbeton szerkezetű belseje teljesen díszítetlen: a négyzetes pilléreken álló, hosszan bordázott mennyezet mindkét szinten megtalálható.



8. Gazdasági épület
Szabadon álló, mozgalmas tagolású, egy emeletes épület, keskeny terméskő lábazati zónája az egész épületet körbeéri, akárcsak a földszinten végighúzódó széles téglasáv. Déli homlokzatának földszintjén nagyméretű ablak nyílik, fölötte két kisebb emeleti nyílászáró, mindhárom szalagkeretes, alattuk eredeti virágtartók. A tetőteret három hosszúkás, kisméretű tetőablak világítja meg, az oromfala kiemelkedik, timpanonban végződik. Jobbra az egész első emeletet elfoglaló tetőzet nyúlik be. Alatta nyílik a bejárat és egy téglasorral kirakott ívű fekvő félköríves ablak. Keleti homlokzatán 4, a déli homlokzattal azonos kialakítású ablak nyílik, melyek közül a két szélső vékonyabb mint a középsők, alattuk virágtartó sincs. Az emeleti részen egy ablak található, fölötte kontyolt tető. A déli és a keleti homlokzatok találkozásánál található 1-1 tengely egy szintes, fölötte tetőzet nyúlik le. Nyugatról az épület egyszerűbb tagolású. Északkeleten félköríves, szalagkeretes ablak nyílik. A homlokzat kb. a háromnegyedénél beugrik, az így keletkezett sarkon mindkét oldalon az előzővel azonos kiképzésű nyílászáró található, a tetején tetőtérbe nyíló körablakkal és kiemelkedő timpanonos oromzattal. A mélyebben fekvő homlokzati részen, közvetlenül a fent említett kiszögellés mellett is nyílik egy álló téglalap alakú keskeny ablak. Északi homlokzata a déli tükörképe azzal a különbséggel, hogy az ajtó ezen az oldalon félköríves.
Belseje díszítetlen, átalakított.



9. Nagymeszes műhely, zsíroskikészítő műhely
Szabadon álló, nyeregtetős, 2 emeletes, robosztus, díszítetlen épület. Keletre néző 2-1-2 tengelyes főhomlokzatának középső tengelye toronyszerűen a tetősík fölé emelkedik minden oldalra páros ablakkal. A főbejárat középről nyílik, két oldalán 1-1 lizénával, fölötte ablakkal. Két oldalt két szintben 2-2 és 2-2 ablakkal, majd az egész épületen végigvonuló, az első és a második emelet között húzódó hangsúlyos választópárkány fölött négyzet alakú ablakok sorakoznak az első és az utolsó két tengely fölött 3-3 nyílászáró. Az északi és a déli homlokzatok szinte azonosak: három szinten, sűrűn, egyforma állóablakok sorakoznak, átlagosan négy ablakonként lizénával tagolva. Az északi oldalon az első négy ablak után kb. 6 tengely széles rizalit következik, melyen csak oldalt találhatóan ablakok. A homlokzat többi része a fent említett tagolást követi: 4-3-4-4-4-1-1 tengellyel.



10. Színesbirkás műhely, velúrműhely, később bélésműhely
Szabadon álló, síktetős, tégla alaplapú, díszítetlen gyárépület hangsúlyos vízszintes (vasbeton) és függőleges (téglákkal kirakott lizénás) 9 tengelyes tagolással. Homlokzata egyszerű kiképzésű, ablakai hármas osztásúak. Az első tengelyből kétszintes átjáró nyílik a szomszédos Vachetta műbútorbőr műhellyel. A 6. tengelyből ajtó nyílik, a felmenő falon vékony sávban téglaberakás, rajta 1-1 apró méretű ablakkal (feltehetően lépcsőházi világítóablakok). Az épület két rövidebb oldalán nincsenek nyílászárók.


Vachetta műbútorbőr műhely, kísérleti műhely
A festményen - talán a jobb átláthatóság miatt - nem szerepel, de a mellékelt Jakab István-féle térképen a 39-es számot viseli. 1938 körül épült téglalap alaprajzú, lapos nyeregtetős, háromemeletes épület a színesbirkás műhely mellett, melyhez hasonló homlokzati szerkezetű. 5 tengelyes, hangsúlyos vízszintes-függőleges tagoltságú, két rövidebb végeinél is ablakokkal tagolt. Nyílászárói laposak, elnyújtottak, az első-második emeleteken az ablakok szintjén végigfutó téglasorral díszített, fölöttük vakolt falazat. A 3. emeleten már nincs vakolt rész csak téglaborítás. Ablakai a rövidebb oldalakon a 2. tengelyben dupla, a két szélsőben hármas tagolásúak. Szintén páros ablakok sorakoznak a hosszoldal 1., 3., 4. és 5. tengelyeiben. Mivel ezen az oldalon az axisok kevésbé szélesek, így az ablakok átérik azokat. A 2. tengelyben kisméretű nyílászárók kaptak helyet.
állapot leírása:
Az Erreth-villa állapota kielégítő. Az épület állagát elsősorban a nem megfelelő szigetelés és a hibás ereszek miatt keletkezett ázások, vakolatomlások rontják jelentősen. Az villa belsejének állapota jónak mondható. Átázásokból keletkezett foltokat vagy omlásokat csak pár helyen tapasztaltam (részint azért, mert sok helyen a mennyezetet és a falakat is a 70-80-as években műanyag lambériával borították be).

Állapotjelentések

2018.04.26 15:03 kittif állapot: 3 - koordináta: N 46° 3,119' E 18° 13,961' - pont: 27

Az állapota romlott. Kívülről nem úgy néz ki, mintha haladna a felújítás. Üresnek tűnik, a környezete rendezetlen, szemetes.

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.