Megújulásunk támogatója:  

Heinrich-villa és kertje

azonosító:
11598
törzsszám:
16160
szélesség (lat):
N 47° 32,286'
hosszúság (lon):
E 18° 58,056'
védettség:
Műemléki védelem
jelleg:
Építmény
név jellemző:
Mai
eredeti kategória:
Lakóépület
eredeti főtípus:
villa
jelenlegi kategória:
Lakóépület
jelenlegi főtípus:
villa
megye:
Budapest
helység:
helyrajzi szám:
11378/1, 11378/2 (környezet: 11377/1, 11371/1, 11371/2, 11372, 11375, 11379, 11380, 11381, 11382)
földhivatal:
Fővárosi Kerületek Földhivatala
állapot:
Pusztuló
rövid leírás:
Magasföldszintes villa és melléképülete, tervezte Hauszmann Sándor. A villa belső terei és berendezése 1935-től a Heinrich Kálmán Gyermekszanatórium, 1939-től a Magyar Szentföld Páduai Szent Antal fiúárvaháza használatára és az itt berendezett Golgotai Kápolna (Molnár Farkas, 1939) és gyóntatóhelyisége céljaira átalakítva. Nagyméretű, tájképi jellegű kertje ifj. Pecz Ármin tervei szerint készült 1896-ban. A kertben a Magyar Szentföldhöz tartozó építmények: Szűz Mária názáreti kútjának másolata (Molnár Farkas, 1943) és Lourdes-i barlang (Molnár Farkas, 1945).

külső leírás:
Az ómoraviczai Heinrich Kálmán, a Rác-fürdő igazgatója számára 1895-97-ben Hauszmann Sándor tervei szerint épült historizáló villa, a kései historizmus különlegesen magas színvonalú alkotása.
A magasföldszintes, alagsorral és alacsony attikával épült villa hossztengelye szinte pontosan ÉK-DNy-i tájolású, az épület a terület középpontjától kissé DK-re, a Hidegkúti úthoz közelebb áll. Alaprajza, homlokzatképei és tömegei egyaránt hangsúlyozottan aszimmetrikusak. A homlokzatok jellegét elsősorban ez a "festői" szabálytalanság határozza meg. (Érdekes a DNy-i homlokzat aszimmetriájának "megoldása": a két előreugró, teljesen azonos méretű és tagolású falszakasz közé a tetőidom aszimmetriájának megfelelően nem a falszakasz középtengelyében lévő ablak illeszkedik.) Az épület további jellegzetes elemei a historizáló kulisszaoromzatok, a neobarokk díszvakolatok az oromzatokon és az ablakok, ajtók orommezőiben, az összetett tetőidom valamennyi hangsúlyos pontján emelkedő bádog csúcsdíszek, mindenekelőtt pedig a hármas ablakcsoportok fölötti ólomüveges, sugaras osztású, hatalmas körablakok. (Az ÉK-i homlokzat kivételesen egyszerű: egyetlen dísze a kisasszony szobájának kettős ablaka feletti neobarokk oromdísz.) A villa két hosszoldali homlokzatának déli végéhez egy-egy aszimmetrikus alapformájú, termésmészkő falazású alépítményre helyezett terasz illeszkedik. A tetőidom összetett, aszimmetrikus; a két fő idomon egy szélesebb és egy karcsúbb falazott, neobarokk huszártorony ül, hagymakupolát formázó bádogsüveggel. A tető síkjából apró tetőszakaszokkal és bádog csúcsdíszekkel koronázott tetőszellőző ablakok ugranak ki.
Hasonló kulisszahomlokzatok és neobarokk vagy neoreneszánsz, gazdag tagolást adó oromzatdíszítő elemeket láthatunk a Főváros számos, 1870?1900 között épült épületén, Ugyanezek az oromzatok és díszítmények jellegzetes, szándékolt (gyakran erőltetett) aszimmetriával társulnak, amely valamennyi homlokzaton érvényesül akár a tömeg-elrendezés, akár a nyílászárók elhelyezkedése, akár az ornamentika eloszlása tekintetében (nem ritkán pedig mindhárom vonatkozásban). Mindezek a külső területeken, nagy kertben épült historizáló villák városi előzményei és mintái.
állapot leírása:
1999-től az ingatlan bejegyzett tulajdonosa a II. ker. Önkormányzat, az egykori Heinrich-villa és melléképülete egyaránt társasház. A villában 6, a melléképületben 9 lakás található; valamennyi lakás tulajdonosa az Önkormányzat. 2003 decemberében jött létre a mai helyszínrajzról leolvasható telekmegosztás: az egykori Heinrich-villa telke ma az 11378/1-es hrsz.-t, melléképületének telke pedig 11378/2-es hrsz.-t visel.

Az egykori Heinrich-villa mára szinte lakhatatlanná vált. 1945 után a Szentföldi Biztosi Hivatal elvégeztette az ostrom után feltétlenül szükséges javításokat, statikai vizsgálatra, a vízelvezető rendszer javítására és tatarozásra azonban azóta sem került sor. Az épület szinte minden lehetséges helyen beázik, vizesedik, a nyílások körül és a falakon a külső és belső oldalon egyaránt jókora nedves foltok mutatkoznak. A vakolat nagy része már lehullott, a csupasz téglafalak szinte mindenütt előtűntek. 1950 után tégla és műanyag válaszfalak készültek, az egykori ebédlőt (a későbbi Kápolnában) vizesblokká alakították.
Az egykori úri szoba és ebédlő (a későbbi Golgota Kápolna) között 1939 után kialakított közlekedőtér falai mentén alá kellett dúcolni a födémet. Az egykori foyer kiváló állapotban maradt fenn, de ez is nedvesedik, falai és boltozata penészedik.
Az íves lezárású pincebejáratokat átalakították. A villa számos eredeti ablakát befalazták, néhány helyén pedig új, kisebb ablakot vágtak (a DK-i és az ÉNy-i homlokzaton). Az ÉNy-i homlokzaton nyíló kapu szárnyait 1945 után kicserélték, a bejárat felett deszka szükségtető védi a bejárat környékét a lehulló vakolattól. A lépcsőház ablaka is csak alapformájában maradt fenn, vakolatdíszei lehullottak (ÉNy-i fal). A nagyobbik (DK-i) teraszt felverte a gyom, burkolta nagyrészt tönkrement.
Cseréptető helyett ma rombuszmintás síkpala alkotja a tetőzetet. A bádog tetődíszek mindegyikét leszedték, csak az oromzatok díszes bádogborításából maradt meg néhány darab (az ÉNy-i homlokzat kapu fölötti oromzatán). Az oromzatok és a nyílások neobarokk vakolatdíszei részben elpusztultak, néhány oromzatnak csupán a váza: az üres tégla felfalazás és a csúcsdísz feltűzésére szolgáló rúd maradt meg. A DNy-i homlokzat viszonylag jó állapotú. Az egykori körablakokat 1945 után befalazták.
A melléképület 1895-97-ben épült részét műpala, déli toldalékát bádogtető fedi. Jó állapotú, külső megjelenése az 1942-es átalakítást tükrözi.
A Mária-kút másolatának hátoldalához sufni (garázs) épült alumíniumból, betonból, műanyagból. Az építmény kőburkolata és falazása pusztul, a kövek lassan elválnak egymástól és kiesnek a helyükről. Ugyanez a helyzet a Lourdes-i Barlang középső, téglából falazott csúcsíves dongás oltárfülkéjével, a Barlang szobrai pedig eltűntek. Az egykor a Barlang oltára elé helyezett, 12. (?) századi golgotai mozaikrészletek elpusztultak.

A kert gondozatlan, gyomos, ellepte a fiatal fás és cserjés bozót. A faállomány nagy része egészséges, kivéve a vadgesztenyéket, amelyeket súlyosan károsít az aknázómoly és a gombabetegség.

Állapotjelentések

2013.12.22 15:33 piroska állapot: 3 - pont: 3

Nem takarják a lombok, így még szomorúbb látvány. A környezet elhanyagolt.
Sajnos nincs változás.

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Lakóépület (0.296 km)
irodaépület (0.364 km)
Sándor-villa (0.958 km)