Megújulásunk támogatója:  

Iparművészeti Múzeum

azonosító:
1070
törzsszám:
15679
védettség:
Műemléki védelem
jelleg:
Építmény
név jellemző:
Mai
eredeti kategória:
Középület
eredeti főtípus:
kulturális és szórakoztató épület
eredeti típus:
múzeum
megye:
Budapest
helység:
helyrajzi szám:
36862 <span class="gray">(környezet: 36797, 36795, 36798, 36805)</span>
földhivatal:
Fővárosi Kerületek Földhivatala
állapot:
rövid leírás:
Iparművészeti Múzeum, kétemeletes szecessziós épület, Lechner Ödön és Pártos Gyula, 1893-1896.
külső leírás:
Jellege:
Két belső udvarral rendelkező, E alaprajzú, ÉK-i tájolású, kétemeletes, központi kupolával rendelkező, monumentális múzeumépület.

Külső:
A négyszintes épület magas lábazaton áll, alagsor, magasföldszint és két emelet követik egymást.
Az alagsor a kőlábazat mögött húzódik meg. Alja előreugrik, közepükön íves sarkú pillérekkel tagolt, félkörív formájú alagsorablakok sorakoznak rajta.
A főhomlokzat 12 tengelyes. A bal oldali (DK-i) tengely keskenyebb, a nyolcszög három oldalából alakított sarokrész. A többi tengelytől a nyolcszög öt oldalából álló falpillér választja el, mely magasan a főpárkány fölé magasodik. Magas, nyolcszögű kupola fedi, szimpla nyílások láthatók rajta. A sokszögű falpillér a homlokzat másik sarkát is hangsúlyozza.
A 7. Tengelyben átlósan levágott sarkú, ötoldalú, széles, mélyen kiülő, lábazati pillérkötegekkel alátámasztott rizalit ugrik előre, melyben a főbejárat nyílik. Magas, bordás, nyújtott nyolcszögű, laternás kupola fedi. Az épület többi részén magas, kontyolt nyeregtető figyelhető meg.
A magasföldszint kváderezett vakolatú, tagolt könyöklőpárkány zárja. Élszedett, csigadíszes, íves sarkú gyámos, egyenes záródású ikerablakok tagolják. Csak a sarokrészen található szimpla ablak.
A két emelet építészetileg egybefogott. Téglafalúak, a sarkokon és pilléreknél kőburkolattal. Az első emelet ablakai sima kő szalagkeretesek, melyek belső része élszedett. Ebben féloszlop áll, tagolt, levéldíszes lábazattal, levéldíszes törzzsel, növénydíszes hengeres fejezettel. Az ablak gyámos, konvex íves zárású, tetején akrotérion látható. A második emeleten hasonló részletképzésű, kettes és hármas ikerablakok sorakoznak. A felső, keskeny zárópárkány alatti kőszalaghoz csatlakoznak. Az első hármasablak a 2. tengelyben kapott helyet, innentől váltják egymást a kettes ablakokkal. Ez utóbbiak kőpilaszterekkel egybe vannak fogva az első emelet alattuk lévő ablakaival. A pilaszterek az alsó ablakok mellett tükörben virágdíszes, gyöngysoros dekorációval egészülnek ki. Köztük, az alsó és felső ablakok között indás és virágdíszes mozaik látható. Az alsó tagolásnak megfelelően kialakított, alacsony, kváderezett attikában a hármasablakok felett szalagkeretes, háromkaréjos, csúcsíves mezőben stilizált, népies virágmotívumokból álló mozaikdíszítés van. Tetején kőrózsa látható, legfelül, a párkányon antefix-sor húzódik. A kettősablakok felett, az attika tetején háromszögű oromzatok emelkednek. Egy oromzatban kicsi, az alatta lévőhöz hasonló, gyámos, szamárhátíves keretezésű keskeny ablak nyílik. Az oromzatot kőkeret övezi, kétoldalt voluták tagolják, legfelül kőrózsa koronázza.
A középrizalit sarkait falpillérek hangsúlyozzák. A magasföldszint tetejéig hengeres pillérek nyúlnak, íves gyámokon egyenes gerendákat támasztanak alá. Hátul két pillér, mögöttük még két falpillér emelkedik. A nyílások felett, a könyöklőpárkány alatt kétoldalt kisebb, középen egy nagy virágdíszes mozaikmező található. Középen a felirat: ORSZ. MAGY./ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM. Az első emelet közepén kőkeretben hatalmas, tízkaréjos körablak nyílik. Körülötte három sávban az egész falat növényi ornamentikát ábrázoló mozaik borítja be. Kétoldalt, a tetején, már a második emeleten két kis mozaikmező látható. E felett nagy, hármas ikerablak kapott helyet. Ez háromszögben van elrendezve, csúcsíves és hullámvonalas elemekből álló felülvilágítókkal. Kőszalag osztja, áttöri az attikát, a tetejéig nyúlik. Itt virágmozaik és csigadíszes kőszalag keretezi.
Az attika itt magas, az oldalakon csúcsukra állított, rombusz alakú ablakok nyílnak, melyek belső oldalán karéjsor húzódik. Körülöttük virágos mozaikdíszítés kapott helyet.
Felül keskeny szalagpárkánnyal elválasztott kis attika fut körbe. Az átlós oldalakon szamárhátíves keretezésű, mozaik található kőrózsával lezárva. A középen lévő mozaikmező a címert veszi körül. Felette hármas, szamárhátíves keretezésű ikerablak nyílik, mely felülvilágítós, kőrózsával koronázva. A pillérek tetején szoboralakok állnak.
A laterna hengeres pilléreken nyugszik, tagolt hagymakupola fedi. A tetőben kis, háromkaréjos padlásablakok nyílnak.
A bejárati rész egy nyújtott nyolcszögű, pillérekkel tagolt térben helyezkedik el. A falakat és a síkmennyezetet mázas csempeborítás fedi. A középen nyíló főbejárathoz íves elemekből álló, sárga pirogránit korláttal övezett egykarú lépcső visz fel. Kétoldalt egy-egy kis félköríves ajtó látható konvex íves keretben. Felette kék és piros csempe borítja a falat. A faltagolás olyan keretben látható, amilyen lezárás a pilléreken nyugszik. Ezeket stilizált növényi motívumok borítják el. A mennyezet hullámvonalas rácsozattal tagolt, melyben az íves összemetszéseknél kis függőkőszerű elemek láthatóak. Fehér és sárga alapon zöld és piros, népies tulipánmotívumok borítják. A padozat mozaikborítású: barnásvörös alapon fehér és kék népi motívumok kaptak helyet. A főbejárat, a kapu konvex íves, kő szalagkerettel. Indás díszítésű, dobokból álló, hengeres félpillérek bővítik. Mellette, az átlós oldalakon íves lezárású, vörösmészkő táblák láthatóak. A bal oldali felirata: FERENCZ JÓZSEF/ MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYÁNAK/ DICSŐSÉGES URALKODÁSA ALATT/ A MIDŐN/ Dr WEKERLE SÁNDOR/ UTÓBB/ LOSONCZI BÁRÓ BÁNFFY DEZSŐ/ M. KIR. MINISZTERELNÖK/ ADORJÁNI ÉS KÖRÖSSZEGI GRÓF CSÁKY ALBIN,/ UTÓBB/ VÁSÁROSNAMÉNYI BÁRÓ EÖTVÖS LÓRÁND/ VÉGÜL Dr WLASSICS GYULA/ VALLÁS ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISTER VOLT,/ PÁRTOS GYULA ÉS LECHNER ÖDÖN/ TERVEI SZERINT ÉPÜLT/ 1893-TÓL KEZDVE: ELKÉSZÜLT 1896-BAN,/ MAGYARORSZÁG FENNÁLLÁSÁNAK/ EZREDIK ÉVÉBEN. A jobb oldali felirat: Ő CS. ÉS APOST. KIR. FELSÉGE/ FERENCZ JÓZSEF/ EZ ÉPÜLETET 1896. ÉVI/ OKTÓBER HÓ 25-ÉN AVATTA FEL./ EBBEN AZ IDŐBEN/ AZ ORSZ. MAGY. IPARMŰVÉSZETI/ MÚZEUM IGAZGATÓJA/ KUTASI RADISICS JENŐ/ A MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI/ ISKOLA IGAZGATÓJA/ FITTLER KAMILL/ VOLT. Bal oldalt egy kis tábla latin betűkkel az 1896-os évet adja ki.
Az épület előtt vasrácsos kerítés van, Lechner Ödön ülő kőszobra is itt látható, melynek felirata: A NEMZETI ÉPÍTÉSZET MESTERE/ LECHNER ÖDÖN.
Az oldalhomlokzatok elemeinek részletképzése a főhomlokzatéval megegyező.
A Högyes Endre utcai (DK-i) oldalhomlokzat 12 tengelyes. A 12. tengely a már leírt sarokrész. A 6. tengelyben egy széles középrizalit ugrik előre. A kapu itt nyílik, mellette egy-egy ablak kapott helyet. Az alagsorablakok csakúgy, mint a sarokrészen csúcsívesek. Az oldalkapu széles, gyámos, félköríves szalagkerettel. Egyenes záródású, kazettás fa szárnyai vannak, színes, üvegezett felülvilágítóval. Az ablakok felett háromkaréjos zománcmezőben virágdísz látható. A kapu felett hasonló keretben szecessziós felirat kapott helyet: ORSZ. MAGY./ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM. Az első emeleten hármas ikerablak található. A második emeleten mozaikmező látható, felette egy attikaemelet is van. Közepén kőkeretes, csigadíszes keretezésű, íves, kis ikerablak kapott helyet, felette tagolt négykaréjos vaknyílás van. Kétoldalt egy-egy négyzetes mezőben kis, csúcsíves ablakok nyílnak. A köztes és a szélső mezőkben mozaikdísz látható. A sarkokon és középen kőváza áll, fent antefix-sor húzódik. A rizalit felett sátortető emelkedik. A dupla ikerablakok fölött, az attikafal tetején hiányoznak a háromszögű oromzatok.
A Kinizsi utcai (ÉNy-i), zártsorú beépítésű homlokzat ugyanolyan kialakítású, mint az előző oldalhomlokzat. 13 tengely hosszú, középrizalitja a 7. tengelyben van. A kapu keskenyebb mint az előző, nincsenek mellette ablakok, az első emeleten normális nagy ablakok, a másodikon hármas ikerablakok sorakoznak. Az attika ablaka mellett nincsenek kisebb, oldalsó ablakok.
A külsőn pirogránit burkolat és színes, mázas tetőburkolat figyelhető meg.
A belső udvarok homlokzata egyszerűbb. Az ablakok téglakeretesek. A magas téglalábazatban szegmensíves ablakok sorakoznak. A magasföldszint és az első emelet ablakai egybe vannak fogva. Alul keskeny és széles szegmensíves ablakok váltakoznak, felül háromkaréjos ablakok láthatóak. A második emeleten vakablakok és rendes ablakok egymásutánja látható, melyek konvex lezárásúak. A tető alatt, szamárhátíves, téglakeretes oromzatban hasonló ablakok nyílnak, főleg az ÉNy-i oldal Ny-i részén. A DK-i szárny K-i oldalán a tető alatt széles, osztott üvegablak húzódik.
Az ÉNy-i oldal közepén félköríves lépcsőház emelkedik. A DK-i oldal Ny-i végén négyzetes tömb áll, mely a hátsó lépcsőt is magában foglalja.
A középső, kupola mögötti szárny kontyolt nyeregtető formájú, vasszerkezetes üvegtetővel fedett.
:
A négyszintes épület magas lábazaton áll, alagsor, magasföldszint és két emelet követik egymást.
Az alagsor a kőlábazat mögött húzódik meg. Alja előreugrik, közepükön íves sarkú pillérekkel tagolt, félkörív formájú alagsorablakok sorakoznak rajta.
A főhomlokzat 12 tengelyes. A bal oldali (DK-i) tengely keskenyebb, a nyolcszög három oldalából alakított sarokrész. A többi tengelytől a nyolcszög öt oldalából álló falpillér választja el, mely magasan a főpárkány fölé magasodik. Magas, nyolcszögű kupola fedi, szimpla nyílások láthatók rajta. A sokszögű falpillér a homlokzat másik sarkát is hangsúlyozza.
A 7. Tengelyben átlósan levágott sarkú, ötoldalú, széles, mélyen kiülő, lábazati pillérkötegekkel alátámasztott rizalit ugrik előre, melyben a főbejárat nyílik. Magas, bordás, nyújtott nyolcszögű, laternás kupola fedi. Az épület többi részén magas, kontyolt nyeregtető figyelhető meg.
A magasföldszint kváderezett vakolatú, tagolt könyöklőpárkány zárja. Élszedett, csigadíszes, íves sarkú gyámos, egyenes záródású ikerablakok tagolják. Csak a sarokrészen található szimpla ablak.
A két emelet építészetileg egybefogott. Téglafalúak, a sarkokon és pilléreknél kőburkolattal. Az első emelet ablakai sima kő szalagkeretesek, melyek belső része élszedett. Ebben féloszlop áll, tagolt, levéldíszes lábazattal, levéldíszes törzzsel, növénydíszes hengeres fejezettel. Az ablak gyámos, konvex íves zárású, tetején akrotérion látható. A második emeleten hasonló részletképzésű, kettes és hármas ikerablakok sorakoznak. A felső, keskeny zárópárkány alatti kőszalaghoz csatlakoznak. Az első hármasablak a 2. tengelyben kapott helyet, innentől váltják egymást a kettes ablakokkal. Ez utóbbiak kőpilaszterekkel egybe vannak fogva az első emelet alattuk lévő ablakaival. A pilaszterek az alsó ablakok mellett tükörben virágdíszes, gyöngysoros dekorációval egészülnek ki. Köztük, az alsó és felső ablakok között indás és virágdíszes mozaik látható. Az alsó tagolásnak megfelelően kialakított, alacsony, kváderezett attikában a hármasablakok felett szalagkeretes, háromkaréjos, csúcsíves mezőben stilizált, népies virágmotívumokból álló mozaikdíszítés van. Tetején kőrózsa látható, legfelül, a párkányon antefix-sor húzódik. A kettősablakok felett, az attika tetején háromszögű oromzatok emelkednek. Egy oromzatban kicsi, az alatta lévőhöz hasonló, gyámos, szamárhátíves keretezésű keskeny ablak nyílik. Az oromzatot kőkeret övezi, kétoldalt voluták tagolják, legfelül kőrózsa koronázza.
A középrizalit sarkait falpillérek hangsúlyozzák. A magasföldszint tetejéig hengeres pillérek nyúlnak, íves gyámokon egyenes gerendákat támasztanak alá. Hátul két pillér, mögöttük még két falpillér emelkedik. A nyílások felett, a könyöklőpárkány alatt kétoldalt kisebb, középen egy nagy virágdíszes mozaikmező található. Középen a felirat: ORSZ. MAGY./ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM. Az első emelet közepén kőkeretben hatalmas, tízkaréjos körablak nyílik. Körülötte három sávban az egész falat növényi ornamentikát ábrázoló mozaik borítja be. Kétoldalt, a tetején, már a második emeleten két kis mozaikmező látható. E felett nagy, hármas ikerablak kapott helyet. Ez háromszögben van elrendezve, csúcsíves és hullámvonalas elemekből álló felülvilágítókkal. Kőszalag osztja, áttöri az attikát, a tetejéig nyúlik. Itt virágmozaik és csigadíszes kőszalag keretezi.
Az attika itt magas, az oldalakon csúcsukra állított, rombusz alakú ablakok nyílnak, melyek belső oldalán karéjsor húzódik. Körülöttük virágos mozaikdíszítés kapott helyet.
Felül keskeny szalagpárkánnyal elválasztott kis attika fut körbe. Az átlós oldalakon szamárhátíves keretezésű, mozaik található kőrózsával lezárva. A középen lévő mozaikmező a címert veszi körül. Felette hármas, szamárhátíves keretezésű ikerablak nyílik, mely felülvilágítós, kőrózsával koronázva. A pillérek tetején szoboralakok állnak.
A laterna hengeres pilléreken nyugszik, tagolt hagymakupola fedi. A tetőben kis, háromkaréjos padlásablakok nyílnak.
A bejárati rész egy nyújtott nyolcszögű, pillérekkel tagolt térben helyezkedik el. A falakat és a síkmennyezetet mázas csempeborítás fedi. A középen nyíló főbejárathoz íves elemekből álló, sárga pirogránit korláttal övezett egykarú lépcső visz fel. Kétoldalt egy-egy kis félköríves ajtó látható konvex íves keretben. Felette kék és piros csempe borítja a falat. A faltagolás olyan keretben látható, amilyen lezárás a pilléreken nyugszik. Ezeket stilizált növényi motívumok borítják el. A mennyezet hullámvonalas rácsozattal tagolt, melyben az íves összemetszéseknél kis függőkőszerű elemek láthatóak. Fehér és sárga alapon zöld és piros, népies tulipánmotívumok borítják. A padozat mozaikborítású: barnásvörös alapon fehér és kék népi motívumok kaptak helyet. A főbejárat, a kapu konvex íves, kő szalagkerettel. Indás díszítésű, dobokból álló, hengeres félpillérek bővítik. Mellette, az átlós oldalakon íves lezárású, vörösmészkő táblák láthatóak. A bal oldali felirata: FERENCZ JÓZSEF/ MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYÁNAK/ DICSŐSÉGES URALKODÁSA ALATT/ A MIDŐN/ Dr WEKERLE SÁNDOR/ UTÓBB/ LOSONCZI BÁRÓ BÁNFFY DEZSŐ/ M. KIR. MINISZTERELNÖK/ ADORJÁNI ÉS KÖRÖSSZEGI GRÓF CSÁKY ALBIN,/ UTÓBB/ VÁSÁROSNAMÉNYI BÁRÓ EÖTVÖS LÓRÁND/ VÉGÜL Dr WLASSICS GYULA/ VALLÁS ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISTER VOLT,/ PÁRTOS GYULA ÉS LECHNER ÖDÖN/ TERVEI SZERINT ÉPÜLT/ 1893-TÓL KEZDVE: ELKÉSZÜLT 1896-BAN,/ MAGYARORSZÁG FENNÁLLÁSÁNAK/ EZREDIK ÉVÉBEN. A jobb oldali felirat: Ő CS. ÉS APOST. KIR. FELSÉGE/ FERENCZ JÓZSEF/ EZ ÉPÜLETET 1896. ÉVI/ OKTÓBER HÓ 25-ÉN AVATTA FEL./ EBBEN AZ IDŐBEN/ AZ ORSZ. MAGY. IPARMŰVÉSZETI/ MÚZEUM IGAZGATÓJA/ KUTASI RADISICS JENŐ/ A MAGY. KIR. IPARMŰVÉSZETI/ ISKOLA IGAZGATÓJA/ FITTLER KAMILL/ VOLT. Bal oldalt egy kis tábla latin betűkkel az 1896-os évet adja ki.
Az épület előtt vasrácsos kerítés van, Lechner Ödön ülő kőszobra is itt látható, melynek felirata: A NEMZETI ÉPÍTÉSZET MESTERE/ LECHNER ÖDÖN.
Az oldalhomlokzatok elemeinek részletképzése a főhomlokzatéval megegyező.
A Högyes Endre utcai (DK-i) oldalhomlokzat 12 tengelyes. A 12. tengely a már leírt sarokrész. A 6. tengelyben egy széles középrizalit ugrik előre. A kapu itt nyílik, mellette egy-egy ablak kapott helyet. Az alagsorablakok csakúgy, mint a sarokrészen csúcsívesek. Az oldalkapu széles, gyámos, félköríves szalagkerettel. Egyenes záródású, kazettás fa szárnyai vannak, színes, üvegezett felülvilágítóval. Az ablakok felett háromkaréjos zománcmezőben virágdísz látható. A kapu felett hasonló keretben szecessziós felirat kapott helyet: ORSZ. MAGY./ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM. Az első emeleten hármas ikerablak található. A második emeleten mozaikmező látható, felette egy attikaemelet is van. Közepén kőkeretes, csigadíszes keretezésű, íves, kis ikerablak kapott helyet, felette tagolt négykaréjos vaknyílás van. Kétoldalt egy-egy négyzetes mezőben kis, csúcsíves ablakok nyílnak. A köztes és a szélső mezőkben mozaikdísz látható. A sarkokon és középen kőváza áll, fent antefix-sor húzódik. A rizalit felett sátortető emelkedik. A dupla ikerablakok fölött, az attikafal tetején hiányoznak a háromszögű oromzatok.
A Kinizsi utcai (ÉNy-i), zártsorú beépítésű homlokzat ugyanolyan kialakítású, mint az előző oldalhomlokzat. 13 tengely hosszú, középrizalitja a 7. tengelyben van. A kapu keskenyebb mint az előző, nincsenek mellette ablakok, az első emeleten normális nagy ablakok, a másodikon hármas ikerablakok sorakoznak. Az attika ablaka mellett nincsenek kisebb, oldalsó ablakok.
A külsőn pirogránit burkolat és színes, mázas tetőburkolat figyelhető meg.
A belső udvarok homlokzata egyszerűbb. Az ablakok téglakeretesek. A magas téglalábazatban szegmensíves ablakok sorakoznak. A magasföldszint és az első emelet ablakai egybe vannak fogva. Alul keskeny és széles szegmensíves ablakok váltakoznak, felül háromkaréjos ablakok láthatóak. A második emeleten vakablakok és rendes ablakok egymásutánja látható, melyek konvex lezárásúak. A tető alatt, szamárhátíves, téglakeretes oromzatban hasonló ablakok nyílnak, főleg az ÉNy-i oldal Ny-i részén. A DK-i szárny K-i oldalán a tető alatt széles, osztott üvegablak húzódik.
Az ÉNy-i oldal közepén félköríves lépcsőház emelkedik. A DK-i oldal Ny-i végén négyzetes tömb áll, mely a hátsó lépcsőt is magában foglalja.
A középső, kupola mögötti szárny kontyolt nyeregtető formájú, vasszerkezetes üvegtetővel fedett.
Alagsor, földszint+kétemeletes épület, a szabálytalan négyszögű telek déli hátsó sarka beépítetlen, a többi oldalon épületszárnyak. Az Üllői úti szárny tengelyére szerveződnek az udvar közepét elfoglaló reprezentatív terek. A középen emelkedő torony földszintje az utca felé nyitott, emeletén galériás díszterem. A torony mögötti előcsarnokban három szint kapcsolódik össze üvegkupola fedéssel, majd az üvegtetővel fedett, körben galériás kiállítási csarnok zárja a sort. Az Üllői úti oldalon előkert kovácsoltvas kerítéssel, Lechner Ödön szobrával (Farkas Béla, 1936). A földszint kőburkolatos, az emeleteken kő tagozatok vannak és gazdagon dekorált pirogránit burkolat. Kerámia elemekkel csipkézett attika, tornyok, tetőgerinc. Az udvari homlokzatok vakoltak, tégla tagozatokkal.
Tervezte Lechner Ödön és Pártos Gyula.

Állapotjelentések

2014.05.23 10:30 piroska állapot: 4 - pont: 6

Az állványzat jó állapotban van. Az épület nem változott. Néhány kép az udvaron sorsára (pénzre?) váró lanternáról.
Remélem nyer valami pályázaton.

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Gyermekklinika (0.118 km)
Lakóépület (0.185 km)
"Mellinger-ház" (0.194 km)
Lakóépület (0.224 km)