Megújulásunk támogatója:  

Pince és présház

azonosító:
10465
törzsszám:
5596
szélesség (lat):
N 46° 54,691'
hosszúság (lon):
E 17° 52,595'
védettség:
Műemléki védelem
jelleg:
Építmény
név jellemző:
Mai
eredeti kategória:
Agrár műemlék
eredeti főtípus:
mezőgazdasági feldolgozás
eredeti típus:
borászat
eredeti altípus:
pince
megye:
Veszprém
helység:
helyrajzi szám:
075/17
település KSH kódja:
30465
földhivatal:
Balatonfüred Körzeti Földhivatal
rövid leírás:
Apátsági pince és présház, klasszicista, 1822.

Állapotjelentések

2009.06.13 10:31 QnJ állapot: 5 - koordináta: N 46° 54,691' E 17° 52,606' - pont: 3

A tihanyi apátsági pince a Belső-tótól északra helyezkedik el. A frissen felújított, újonnan nádazott présház bejárata felett az l8n-es évszám olvasható. Sajnos a szájhagyományon és az Országos Műemlékjegyzéken kívül

amely műemlék jellegű épületnek, apátsági pincének és présháznak nevezi az épületet egyetlen említést sem találtam erről a pincéről. Pedig a tihanyi várban, az apátsági uradalomban a várkapitány háza alatti pincéről, valamint a folyamatosan szedett szőlődézsmáról - pontosabban csöbörben mért borról- igen sok feljegyzés maradt.

A dézsmabort kerekfában (azaz hordóban) csak pincében lehetett tárolni, ezért az apátság bizonyára folyamatosan rendelkezett pincészettel. Az Erdélyi László és Sörös Pongrác által szerkesztett, "A tihanyi apátság története" című kétkötetes mű is említi a pincefelügyelői állást. Szomorú dolog, hogy a pincéről sem ebben, a pannonhalmi Szent Benedek rend történetét feldolgozó sorozatban megjelent két könyvben, sem egyetlen Tihanyt bemutató kötetben nem olvashatunk.

Ismeretes a szőlőhegyi pincék fejlődéstörténetéből, hogy az egylyukú pince elé a későbbiekben rendre présházat, szobát építettek. Tihanyban a pince mérete és szerves kapcsolódása a présházhoz, valamint a szűkebb környezethez azt sugallja, hogy azok egy időben, feltehetően a jelzett 1822-es esztendőben épülhettek. A több mint 4000 hl kapacitású pince alkalmas lehetett akár dézsmapincének is.

Egészen egyedi jellemzője a présházból nyíló apátsági pincének, hogy latin kereszt alakú. A hosszanti ág 69, a keresztág 43 m hosszú - az arányok tökéletesen megfelelnek az aranymetszés szabályainak. A pince ezzel a kereszt alakkal és a két ág találkozásánál épített "kupolával" bensőséges, sajátos hangulatú belső térélményt nyújt. Méreteiről akkor alkothatunk igazán képet, ha tudjuk, hogy hossza az apátsági templom főhajójánál23, keresztága pedig a templom keresztházánál 17 méterrel nagyobb.

A pinceágak kb. 6 m szélesek, a boltívek magassága pedig 5 méter körüli. Ha az írott források hiányában hitelt adhatunk a szóbeszédnek, a pincét több évtizedig

feltehetőleg a filoxéravészt követően - csak krumpli és répa, egyéb zöldség raktározására használta az apátság, és csak a XX. század elejétől került ismét előtérbe a bor érlelése és tárolása mint funkció.

Említettük, hogy a pince a Kiserdő oldalában fekszik. Külön érdekesség, hogy a volt állami gazdaság borászai a Balaton vízszintjétől mintegy 20 méterrel magasabban fekvő Belső-tó vizéből szivattyúzták fel a must hűtésére szolgáló vizet. Tihanyban - eltérően a Balatonfelvidék többi szőlőhegyétől - kékszőlőt termesztenek, amelyből vörösbor készül. Évtizedekig pont emiatt nem lehetett Tihanyt a fehér boros Balatonfüred-csopaki Borvidékbe besorolni.

Az apátságtól az 1950-es években állami tulajdonba került pince ma a hat magánszemélyből álló VIN-Tihany Kft. tulajdona. A pincészet szőlőfelvásárlással, borkészítéssel, valamint alkalmilag vendégek, turistacsoportok fogadásával foglalkozik.

forrás: http://www.borbarat.com/showarticle.ind?aid=1117120060

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Cselédház (0.639 km)
Lakóház (0.723 km)
Lakóház (0.740 km)
Lakóház (0.745 km)
Lakóház (0.751 km)
Lakóház (0.756 km)
Lakóház (0.765 km)
Lakóház (0.765 km)
Lakóház (0.769 km)
Lakóház (0.782 km)