Nagyvárad: maradnak a királysírok az aszfalt alatt

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090614nagyvarad/ciml.jpgNem kerül sor egyhamar a nagyváradi vár belső udvara alatt található székesegyház feltárására, amely a magyar királytemetkezések egyik legkiemeltebb helye volt, Szent László és Zsigmond is ide temetkezett.

2009.06.14

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090614nagyvarad/001.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090614nagyvarad/004.jpghttp://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090614nagyvarad/003.jpg

Még több kép

"Az év elején felmerült  ötletként, hogy a vár rehabilitációja keretében feltárják a belső udvar aszfaltja alatt lévő 11. század végi alapítású székesegyházat, azonban az uniós forrásból megvalósuló beruházás más irányt vett” – mondta el a műemlékem.hu-nak Emődi Tamás, helybéli művészettörténész-építész. A szakemberek azonban nem bánják, hogy a 19. század végén már néhány részletében megtalált, a magyar történelem szempontjából felbecsülhetetlen értékű templom napvilágra hozatala csúszik, hiszen a vélhetőleg benne található uralkodói temetkezések feltárását bűn lenne elkapkodni.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090614nagyvarad/005.jpgA Nagyboldogasszonynak szentelt székesegyházat még I. (Szent) László alapította, halála után azonban rögtön nem Nagyváradon, hanem Somogyvárott temették el. A templom ugyanis 1095-ben valószínűleg még nem volt teljesen készen, azért a lovagkirály csak 1116-ban kapott itt végső nyughelyet. Az elkövetkező századokban a székesegyházban őrizték kürtjét és csatabárdját, valamint hermáját is (az eredeti ereklyetartó elpusztult, az új a győri püspöki székesegyházban található), a sír pedig zarándokokat vonzó csodatévő hely lett.

 

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090614nagyvarad/011.jpgA többször megsérült, majd átépített székesegyházban temették el 1131-ben II. István királyt, 1319-ben Beatrix királynét, 1395-ben Mária királynőt és 1437-ben Luxemburgi Zsigmond királyt és német-római császárt is, aki nagy tisztelője volt Szent Lászlónak. Rajtuk kívül váradi székesegyházba és környezetébe temetkezett sok főpap, valamint főnemesi család is.

A középkori templomot pusztította a tatár, majd a török is, két tornya földrengés miatt omlott le, azonban a végső pusztulása Bethlen Gábor uralkodása alatt következett be. A fejedelem átalakíttatta a várat, ő emelte azt az épületkomplexumot, amely öt szöggel, szabálytalan alakban kerítette a belső udvart, s az átépítések során a bontották le a székesegyházat. A 18. században az osztrákok birtokába került a vár, akik Bethlen alaprajzát felhasználva többszintes épületeket emeltek a fejedelmi palota magjára, s ekkor építették a mai vártemplomot is. A nagyváradi vár egészen a 1990-es évek második feléig katonai létesítményként üzemelt, ezért nem került benne sor ásatásokra.

Csak azért ismerjük viszonylag pontosan az egykori székesegyház elhelyezkedését, mert az 1880-as években egy átépítés során ledőlt egy fal az alapok ásásakor és előkerültek a középkori kövek. Ekkor néhány helyen leástak két-három méter mélységig és feltárták az egykori alapfalakat. A székesegyház legérdekesebb, temetkezési szempontból legértékesebb részei azonban a mai napig háborítatlanul húzódnak a föld alatt” - jelentette ki Emődi Tamás.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090614nagyvarad/002.jpgIllúzió volna azonban érintetlen sírokat remélni, hiszen a középkorban többször is pusztítottak a templomban, amelynek részeként megrongálhatták a temetkezéseket. A 18. század második felében pedig kútásás során került elő néhány tárgy, köztük egy halotti korona, amely Mária királynő, vagy Zsigmond temetkezésének része lehetett.

A Nagyváradon uniós forrásból megvalósuló várrekonstrukció részeként egyelőre a komplexum külső épületeit újítják fel. A belső várudvarra csak évek múlva kerülhet sor, s a szakemberek azt remélik, hogy ekkor, akár a csatornázási munkák részeként a templom és a hajdani királytemetkezések aprólékos feltárása is lehetségessé válik.

 

Még több kép

 

 

Újabb cikkünk a nagyváradi várról:

Várad még várhat Szent Lászlóra és Zsigmondra

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA


 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
Tanulhatunk a szlovákoktól: a losonci zsinagóga

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170425losonczsinagoga/ciml.jpgNagyon magas építészeti, kivitelezési színvonalat sikerült elérni a losonci zsinagóga felújításánál. Ideje átértékelnünk, amit korábban a szlovák örökségvédelemről gondoltunk.

» tovább

ICOMOS 2017: díjak és citromok

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170420icomosdijak/ciml.jpgAz ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága április 18-án, a Műemléki Világnapon négy ICOMOS Díjat, három Példaadó Műemlékgondozásért Díjat, és két Műemlékvédelmi Citrom Díjat osztott ki.

» tovább

Így került elő Tótkomlós éremkincse

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170419totkomloskincs/ciml.jpgTöbb mint hatszáznegyven, feltehetően a tatárjárás idején elrejtett ezüstérmét találtak Tótkomlós határában az orosházi múzeum munkatársai.

» tovább

Megkezdődött a Csillagerőd felújítása

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170414csillagerod/ciml.jpgA bontás után, az építési munkákkal megkezdődött a komáromi Csillagerőd csaknem hatmilliárd forintos felújítása, várhatóan 2019 közepén fogadhatja az első látogatókat.

» tovább

Muhi: tatárok és örömlányok

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170413muhiemlekmu/ciml.jpgAhogy a muhi csata sem örömünnep a magyar történelemben, úgy az emlékművének is hányatott és – legalábbis eddig – szomorú sors adatott.

» tovább