Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Bethlen-kastély Bethlen-kastély, Betlenszentmiklós
A kastélyt Bethlen Miklós építtette 1667-1683 között. Hajdanán két kőfal, 5 bástya és vizesárok védelmezte. 1719-ben itt kötött házasságot Bethlen Miklós Ágnes leánya báró Kemény Zsigmonddal. 1856-ban a kastély a Bethlen családtól a Bruckenthal család birtokába jutott. A báró rendbehozatta, majd mez...
Boncza-kastély Boncza-kastély, Csucsa
Az Erdély egyik legfontosabb "ütőere", a Kolozsvár-Várad útvonal mellett fekvő falu középkori eredetű. Lakossága az újkortól vegyes: román és magyar volt. A falu végén a dombtetőn álló kastélyt eredetileg Boncza Miklós földbirtokos építtette Alpár Ignác tervei szerint a 20. sz. elején. E kis, földs...
Szent Mihály plébániatemplom Szent Mihály plébániatemplom, Galgóc
Jelenlegi formájában keletelt, háromhajós, nagyméretű gótikus épület, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel, nyugati részén jellemzően reneszánsz stílusú toronnyal. A templomtól északkeletre a később épült Szent Anna kápolna áll. A Szent Mihály titulusú templom legkorábbi magja a tatárjá...
Haller-kastély Haller-kastély, Marosugra
A falu és a birtok több tulajdonos után 1610-ben, házasság révén került a Hallerek tulajdonába és maradt is több mint 300 éven keresztül. Jelenlegi formáját a kastély a XVIII. században nyerhette el a régebbi udvarház átalakítása nyomán. Az államosítás után a szokásos közintézmények működtek benne,...
Városháza Városháza, Szabadka
Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti építészek tervei alapján épült magyar szecessziós stílusban 1908 és 1910 között. Tornya 76 méter magas, alapterülete 5838 négyzetméter. A vajdaság egyik legmonumentálisabb történelmi épülete. Napjainkban közigazgatási hivatal, múzeum, történelmi levéltár, üzle...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink