Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Prímási palota Prímási palota, Pozsony
Pozsony egyik legszebb, klasszicizáló - későbarokk stílusú palotáját Batthyány József bíboros és esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása építtette 1778 és 1781 között Melchior Hefele tervei alapján. Az épület földszintje fölött további két szint emelkedik. Mindhárom szint homlokzati magassága é...
Postás emlékmű Postás emlékmű, Turjaremete
A kis Ung megyei, középkori eredetű település az újkorban vasgyáráról volt híres. Legnépszerűbb termékeik közé tartoztak a művészi kivitelű vaskályhák, melyek közül a szerencsésen fennmaradt példányok ma már múzeumok féltett darabjai. Valószínűleg a vasgyár jelenlétének köszönhetjük a község legé...
Krisztus Mennybemenetele-kápolna Krisztus Mennybemenetele-kápolna, Kassa
A késő-középkorban és az új korban is Felső-Magyarország legfontosabb városának számító Kassa gazdasági és közigazgatási jelentősége mellett egyértelmű szellemi és vallási központja is volt a Magyar Királyságnak. Épített örökségének legfontosabb elemei az egykor fallal is körülvett Óvárosban, ill. a...
Kerepessy síremlék Kerepessy síremlék, Gömörpanyit
A Sajó partján felépült, kis gömöri falu Árpád-kori eredetű. A több újkori kúriával is büszkélkedő település lakossága a 19 században még szinte kizárólag magyar anyanyelvű evangélikusokból állt. A 20. század történelmi fordulatainak hatására mára többségbe kerültek a szlovák anyanyelvű lakosok....
Öregvár Öregvár, Komárom
A Duna és a Vág torkolatánál már az ókorban megtelepedtek emberek, azonban az első - még földből, illetve fából épült - erőd valószínűleg a 10-11. században létesült (korábban, a római korban délről Brigetio, keletről Celementia erődje ellenőrizte a torkolatot). A tatárjárás után, a 13. század másod...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink