Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Szent Egyed plébániatemplom Szent Egyed plébániatemplom, Garamszentbenedek
A Garam partján álló település legismertebb épülete kétség kívül az Árpád-kori eredetű bencés apátság. Kevesebben tudják viszont, hogy a falunak a középkor óta létezik egy az előzőtől különálló plébániatemploma is. Ez a korábbiak helyén épült, ma barokk stílusjegyeket mutató Szent Egyed plébániatemp...
Szent Anna plébániatemplom Szent Anna plébániatemplom, Érkeserű
A Szent Anna tiszteletére felszentelt római katolikus templom 1831 és 1840 között épült. Utolsó felújítása 1984-88-ban volt. Itt van eltemetve a templom alatti telket adományozó Kraynikfalvai Kraynik Alajos és felesége, báró Vay Júlia. A debreceni és érsemjéni birtokos édesanyja Kazinczy Klára, nyel...
Evangélikus erődtemplom Evangélikus erődtemplom, Vidombák
A gótikus templom háromhajós, az oldalhajók és a szentély eredeti, a főhajó újabb. A szentély D-i falában hármas gótikus ülőfülkét láthatunk. A torony alja két emelet magasságban gótikus boltozatú. A toronyba kő csigalépcső vezet föl. A kettős védőfalat öt négyszögletes torony erősíti, s magának a t...
Templomrom Templomrom, Magyarsárd
A templom építését az 1300-as évekre teszi a hagyomány, azonban kutatás hiányában az épület története valójában nem ismert. A templom jelen formájában egyhajós, keletelt épület, a hajóhoz mérten viszonylag nagy, félköríves szentéllyel. Északi fala leomlott, eltűnt, többi fala és oromfalai a diadalív...
Szent Jakab híd Szent Jakab híd, Ljubljana
A mai Szlovénia fővárosának legfontosabb ütőere a Várhegytől délre futó útvonal, amely itt lépi át a Ljubljanica folyót. Ma ezen utcák neve, amelyeket a jelenkori híd összeköt: Zois utca (Zoisova cesta) és Karlovec utca (Karlovška cesta). E helyen évszázadok óta átkelőhely működött a víz fölött....

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink