Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Református templom Református templom, Rugonfalva
A település neve először 1505-ben tűnik fel, mint a Nyujtódi család egyik ágának származási helye. 1518-ban Rugonfalvaként jelentkezik. 1567-ben a regestrum 26 kapuval írja. 1510-ben Antal nevű plébánosa, mint tanú szerepel egy kihallgatáson. Ekkor tehát plébániatemploma van. Középkori temploma...
Szent Kereszt Felmagasztalása templom Szent Kereszt Felmagasztalása templom, Beregszász
Beregszász egykori latin neve Villa Lamperti (Lampertháza) volt. Nevét a város – valószínűleg a helységet 1077 után alapító – Lampert (Lambert) hercegről, Szent László öccséről kapta. A város egyik legjelentősebb középkori emléke a Vérke folyó partján álló Mindenszentek tiszteletére eme...
Ravatalozó kápolna Ravatalozó kápolna, Krasznabéltek
A kápolnát 1936-ban építette a német származású Schumy család. Ide temetkezett az építtető házaspár id. Schumy János és neje, Holló Gizella, valamint két, fiatalon elhunyt gyermekük, ifj. Schumy János és Schumy Erzsébet. Az épület ma ravatalozó, ezért kívülről egy ronda előtetővel is ellátták. Belül...
Szarvaszó vára Szarvaszó vára, Szarvaszó
A Gutin-hegységhez tartozó Kőhát, pontosabban a Szaploncai-hegysor északi lábánál, az itt északnyugatra tartó Tisza bal partján fekszik Szarvaszó (Sarasău) község. A Tiszától nyugatra fekvő Szarvaszó falu északi részén indul délnyugati irányba az az út, amelyen Szarvaszó várának közelébe juthatunk....
Szent Gotthárd híd Szent Gotthárd híd, Lelesz
Valószínűleg 14. századi eredetű, gótikus kőhíd. Hossza 70, belső szélessége öt méter. Már csak időszakosan önti el az alatta lévő egykori medret a víz. Az autóforgalom elől lezárták (ma már út sem vezetne át rajta). Műemléki helyreállítására 1994-ben került sor. Ma ismert neve valószínűleg a 18. s...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink