Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Ferences barátok templomának tornya Ferences barátok templomának tornya, Marosvásárhely
Marosvásárhelyen a ferences szerzetesek a középkorban telepedtek meg. Kolostoruk maradványa és templomuk ma is fennáll: ez református vártemplom. A reformáció után a barátoknak távozniuk kellett a városból, csak a 18. században telepedtek meg itt újból. A Nagypiac nyugati oldalán vásárolt telkük...
Evangélikus templom Evangélikus templom, Tiszolc
A mai, Rima-menti kisváros Árpád-kori eredetű. Első telepes lakói bányászok voltak a 13. században. Legtekintélyesebb műemléképülete, a klasszicista stílusú, nagyméretű, egyhajós, kontyolt nyereg tetős, cseréppel fedett evangélikus templom 1825-1832-ben, tehát hét éven át épült. A közel nyugat-k...
Kubinyi-ház Kubinyi-ház, Losonc
A Losonc főutcájának (mai nevén T. G. Masaryk utca) északkeleti részén, a 11. házszámmal álló, egyemeletes épület, amit a helyiek sokáig „átjáróháznak“ neveztek, 1993 óta az Arany utca nevű üzletsor bejáratát képezi. A tágas, boltíves kapubejáró, a teknőboltozatos földszinti helyiségek a...
Szent György nagyvértanú görögkatolikus templom Szent György nagyvértanú görögkatolikus templom, Túrterebes
A középkori eredetű településen élő református jobbágyok mellé a földbirtokos Perényi család görögkatolikus ruszinokat telepített a 17. században. Az egyházközség korai fatemploma már e században fennállhatott. 1778-ban e templomot már "réginek" mondták és feljegyezték, hogy 50 évvel korábban már eg...
Szentháromság plébániatemplom Szentháromság plébániatemplom, Lajtakáta
A Magyar Királyság nyugati határszélén már a korai Árpád-korban létrejött a határőrök települése, Gata. A ma szinte teljesen barokk külsejű temploma román kori (13. századi?) eredetű. Erre az 1978-as renoválás során találtak bizonyítékot: megtalálták a román kori kapuzatot. Szintén ekkor bukkantak a...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink