Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Orbán-harang Orbán-harang, Kassa
A város egykori legnagyobb harangja volt. Az 1556-os kassai tűzvész után öntötték, 1557-ben, Franz Illenfeld olmützi származású kassai öntőmester vezetésével. Készítéséhez a Szent Erzsébet-székesegyház tűzben összeolvadt harangjainak bronzát is felhasználták. A legenda szerint azért volt olyan szép...
Református templom Református templom, Csécs
Az Árpád-kori eredetű magyar falu templomát valamikor a 13. század utolsó negyedében emelték korai gótikus stílusban. A Szent János evangélista nevére szentelt épületről az első írott forrás 1317-ből maradt fenn. Keletelt tengelyű, zömök, vastag falú, egyhajós, nyereg tetős templom. Téglalap alapraj...
Evangélikus templom Evangélikus templom, Kisekemező
Az egykor önálló, Kis-Küküllő vármegyei Kisekemező falu temploma a 14. században épült gótikus stílusban, de első említése csak a következő évszázadból ismert: 1414-ben János nevű plébánosára hivatkoznak egy oklevélben. A 13,6 x 7,3 m-es templomhajóhoz egy 5,6 x 4,8 m-es szentély épült keresztbo...
Vörös kolostor Vörös kolostor, Lehnic
Ép, illetve helyreállított, egykori karthauzi kolostor az egykori lengyel-magyar határt jelző Dunajec folyó partján. Nagyméretű, egyhajós templomból, refektóriumból (benne gótikus falfestmények!), a szerzetesek önálló kis cellaházaiból és a gazdasági épületek által alkotott udvarokból áll. A monost...
Márton-kúria Márton-kúria, Martonháza
Az Árpád-kori eredetű falut a környék vasérckincsének kiaknázására betelepített, német területről érkező telepesek alapították. Az 1899-ig magyar hivatalos nevén Ochtinának hívott falu a középkorban kiváltságos helynek számított, csaknem bányavárosi rangot szerezve meg. Történelmét gyakorlatilag az...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink