Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Szent Simon és Szent Margit plébániatemplom Szent Simon és Szent Margit plébániatemplom, Gyergyóalfalu
A település 1567-ben jelenik meg először a regestrumban, ahol 44 kapuval jegyzik, 1569-ben Alfalu, 1575-ban ismét Alfalu formában fordul elő. A gyergyóalfalui templomtorony oldalán egy régi festett felirat felújításáról ad hírt: „AEDIFICATA MCCXIII IN H S S SIM ET IUDA APOSTO...
Mindenszentek plébániatemplom Mindenszentek plébániatemplom, Felsőszemeréd
Az Árpád-kori eredetű magyar faluról fennmaradt első, írásos forrás 1260-ban tesz említést. Szerepel a 14. sz. eleji ún. pápai tizedjegyzékben is, mint templomos hely. Vélhetőleg román stílusban emelt, első templomának ma látható, egyértelműen azonosítható maradványa nincse...
Fő tér Fő tér, Hibbe
Az Árpád-kori falut a tatárjárás után német telepesek népesítették be, IV. Béla királytól pedig 1265-ben városi rangot kapott. Gazdagságának alapját a közeli aranylelőhelyek kitermelése okozta. Ennek nyomán felívelt a város kereskedelme, ipara is. A lelőhelyek fokozatos kimer...
A nagysallói csatában elesett honvédek síremléke A nagysallói csatában elesett honvédek síremléke, Barsendréd
Az Árpád-kori eredetű, csendes falu 1849-ben váratlanul a magyar történelem főutcájára került. Az 1848-49-es szabadságharc telén a Tisza mögé szorult honvéd fősereg később "Tavaszi Hadjárat" nevet kapó, dicsőséges megmozdulása eredményeképp Kápolnánál, Hatvannál, Isas...
Balási-kúria Balási-kúria, Kászonimpér
A kászonimpéri kastély 1833-ban épült a család legjelentősebb tagja, Balási (III.) József (1778-1855) királyi ítélőtáblai bíró megrendelésére. A tulajdonos a helyi közösségben nagy megbecsülésnek örvendő családból származott, ősei sok generációra visszamenőleg Kászon...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink