Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Evangélikus erődtemplom Evangélikus erődtemplom, Szászdálya
Szászdálya község temploma 1280-ban Dilia, 1323-ban Dálya, 1353-ban Daly maior, 1488-ban Dallendorf, 1523-ban Dellendorf néven fordul elő az oklevelekben. 1309-ben plébániatemploma van, plébánosa a szász papok és a székeskáptalan perében szerepel. 1353-ban plébánosa János. Ugyanez a János 1345-ben a...
Kisboldogasszony római katolikus kápolna Kisboldogasszony római katolikus kápolna, Körösmező - Szvidovec
Körösmező központjától jóval délre, a H 09 jelű főút mentén helyezkedik el Szvidovec településrész. Itt a nem rég épült, modern formájú Kisboldogasszony templom mellett szinte eltörpül a hasonnevű kápolna. Ezt a helyi hívek közadakozásából építették fel 1902-ben. A négyszögletes alaprajzú apró épüle...
Doboka vára Doboka vára, Doboka
Doboka az államalapítás idején Erdély talán legfontosabb központja volt. Nevét a várat felépítő (?) első ispánjáról, az egyes adatok szerint Szent István királlyal is rokonságban álló Dobokáról kapta. Kialakulásában a történészek a közeli sóbányák (Szék, Désakna) ellenőrzését tartják meghatározónak....
Sólyomkővára Sólyomkővára, Sólyomkőpestes
Első írásos említése 1306-ból származik, Solumkeu néven. A Sólyomkő várnév a magyar sólyom madárnévnek és a hegyi lovagvárak megnevezéseiben gyakori kő – szikla, sziklás hegy – főnév összetétele A Dunántúlról származó Geregye nembeli Écs fia, Pál országbíró, 1236-ban több birtokot nyert...
Viadukt (a városban) Viadukt (a városban), Tapolyhanusfalva
Tapolyhanusfalva az Eperjest Őrmező községgel (szlovákul: Strážske) összekötő, 1943-ban elkészült vasútvonalon helyezkedik el. A nyomvonal kiépítésénél több helyen, így itt is jelentős szintkülönbségeket kellett áthidalni: a településen ezért két, hatalmas viadukt is épült - egy a belterület déli ré...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink