Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Szent Anna plébániatemplom Szent Anna plébániatemplom, Darufalva
A település a kőkorszaktól kezdve lakott, itt került elő a híres drassburgi Vénusz, Ausztria legrégibb nőábrázolása a willendorfi Vénusz után. Az első okleveles említés 1327-ből ismert. A falu eredeti magyar neve Dorog. A török idők pusztításai után horvátokkal telepített�...
Szent Mihály és Gábor arkangyalok görög katolikus katedrális Szent Mihály és Gábor arkangyalok görög katolikus katedrális, Szatmárnémeti
A szatmári részeken az unió a Habsburgok törökellenes offenzívájának keretében valósult meg, a katolicizmus reformáció idején elveszett pozícióinak visszaszerzését célozta. A jelenlegi templom 1932–1937 között épült, a város régi, 1803-ban épített görög katolik...
Református templom Református templom, Iske
Az Ung vármegyei falucska a Laborc folyó bal partján épült fel. Eredete az Árpád-korba nyúlik vissza: a fennmaradt írott forrásokban 1297-ben tűnik fel a neve először. Neve puszta személynévből keletkezett, magyar névadással. Iske középkori történelméről, birtokosairól é...
Szent Miklós görögkatolikus fatemplom Szent Miklós görögkatolikus fatemplom, Oroszsebes
A kicsiny zempléni ruszin falucska legfontosabb műemléke a település kelet-nyugati főutcájától északra, a település fölé emelkedő domb oldalában, fáktól övezett, kis tisztáson, festő helyszínen található, csapolt gerenda falú fatemplom. Az 1720 és 1730 között felépü...
Teleki-kastély Teleki-kastély, Dolha
A Borzsava völgyében fekvő település eredeti neve Hosszúmező volt. A helység XIV. századi település. A Dolhay család birtoka volt, 1411-ben vámszedőhelyként említik. A középkorban Bereg- megyéhez tartozott, de 1454-ben királyi rendeletre Máramaros- megyéhez csatolták. A XVII...
Dombóvár: megvan mind a négy sarok
Immár megvan a dombóvári várnak mind a négy saroktornya, s azonosították a két belső tornyot is az idei ásatási évadban.

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink
Határon túli műemlékek: ideje az építésnek
A határon túli magyar műemlékek felújítását mutatja be a Teleki László Alapítvány Ideje az építésnek című kiállítása a Táncsics utcában.
Nyolc évszázad emlékei tárultak fel a templomban
Befejezéséhez közeleg a felsőmérai műemlék református templom kutatása. Paszternák István régész, műemléki szakértő beszámolója.
Bemutatják Szolnok már látható várát
A kaszárnyaépületként azonosított 16. századi maradványok megtekinthetőek lesznek a feltárás, majd az építkezés után Szolnokon.
Ellopták a hajót, leáll a kutatás
Szó szerint krimibe illő fordulatot vett az idei víz alatti régészeti program: ellopták a kutatóhajót, így szünetelnek a merülések.
Kegyelmet kapott Sóly temploma?
A restaurátorok január óta dolgoznak a falakon. Becslések szerint a templom teljes rekonstrukciójára 200 millió forintra volna szükség. Halmai Margó riportja.
Túra indul a vaskorba
A Sopron–Várhelyen kialakított régészeti örökségi tanösvényen bemutatják a vaskori halomsírokat, s képes rekonstrukcióit is találunk a földvárról.
Kedden kibontják a honfoglalók sírjait
Újabb három honfoglaló sírt tárnak fel a Jászfényszaru határában. Feltehetően teljes temetőre bukkantak, alattuk pedig ott van egy gazdag szarmata település.
Szeged és Szabadka: összeköt a szecesszió
A közös szecessziós örökséget bemutató program indult Szegeden és Szabadkán uniós támogatással.