Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Mária szeplőtelen fogantatása kápolna Mária szeplőtelen fogantatása kápolna, Ligvánd
A települést először 1225-ben említik. 1446-tól kezdve a Niczky-család birtoka, ők építtették az átalakítva ma is álló kastélyát. A török 1529-ben és 1532-ben is elpusztította a falut. A lakosság pótlására horvát telepesek érkeztek. A Mária szeplőtelen fogantatása k�...
Szent Miklós görög katolikus fatemplom Szent Miklós görög katolikus fatemplom, Budfalva
A középkori eredetű faluban a 14. század óta döntően román kisnemesi lakosságról tudunk. Az erdőkkel körülvett faluban lakói sokáig csak ennek kiélésével, favágással, faszénégetéssel, zsindelyhasítással foglalkoztak. A 18. sz végén nyílt bányákban nemesfémeket és szí...
Keglevich-kastély Keglevich-kastély, Torna
Kevés fellelhető emléke maradt a hajdani teljes Keglevich-kastélynak. Bél Mátyás a 18. század első felében így írt róla: “A mezővárosnak igen nagy ékességére szolgál a templom a szomszédságában lévő kápolnával; ezeket egy nagyon közeli dombra építették. A vele...
Evangélikus temető Evangélikus temető, Lőcse
A világörökségi oltalom alatt is álló, a turisták által kiemelten kedvelt és felkeresett műemlék-város, Lőcse egyik alig ismert, így kevéssé látogatott kincse a városfalakon kívül elhelyezkedő evangélikus temető. A reformáció idején, 1544-ben a szászok lakta város lut...
Mindenszentek plébániatemplom és rotunda Mindenszentek plébániatemplom és rotunda, Szepesmindszent
Az Árpád-kori eredetű faluba a tatárjárás alatt megtizedelt magyar lakosság helyére német telepesek érkeztek. A falu évszázadokon keresztül a pár kilométerre lévő szepesi vár birtokának tartozéka volt. Egyenes szentélyzáródású, Mindenszenteknek címzett plébániatemploma a...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink