Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Református templom harangtornya Református templom harangtornya, Biharpüspöki (Nagyvárad)
A barokkos jellegű torony 1732 és 1764 között épült 300 méternyire délre a templomhajótól. Az első haranglábat az istenháza szomszédságában 1681-ben építették fel. Az új torony kivitelezése a gyülekezet 18. századi anyagi megerősödésére utal. Tervezője és kivitelezője i...
Szent Szervác plébániatemplom Szent Szervác plébániatemplom, Ménhárd
Ménhárd napjainkban inkább falusias jelleget mutat, inkább csak a főtere, az ottani telekkiosztás utal középkori eredetére. Ettől a teresedéstől északra, kis dombon áll a keletelt plébániatemplom. A felszíni jelek alapján korábban teljes egészében fal vette körül. Nyugatról m...
Evangélikus erődtemplom Evangélikus erődtemplom, Buzd
Buzd (Buss, Boz) falu 1290–1295 között Buzd, 1299-ben és 1332-ben ismét Buzd, 1334-ben Bozd néven jelentkezik az oklevelekben. 1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Henrik a pápai tizedjegyzék szerint 34 dénárt fizet, 1333-ban 40 dénárt, 1334-ben 60 dénárt, majd...
Torna vármegye székháza Torna vármegye székháza, Torna
Az Árpád-kori erdőispánságból kialakult Torna vármegye névadó települése a mai Torna község. Itt alakult ki a megye igazgatási és egyházi központja. Az ország legkisebb vármegyéje folyamatosan küszködött azzal, hogy kis területe miatt szinte lehetetlen volt saját intézmény...
Szűz Mária Szeplőtlen Fogantatása plébániatemplom Szűz Mária Szeplőtlen Fogantatása plébániatemplom, Igló
A templom a város központjában a Lőcsei utca sorházai között található, melyhez a fő térről a Provinciális ház Lőcsei kapuja vezet. A templom valószínűleg a 14. században épült, eredetileg kápolnaként használták a városi kórház mellett. Leginkább a szlovák nyelvű lakos...
Dombóvár: megvan mind a négy sarok
Immár megvan a dombóvári várnak mind a négy saroktornya, s azonosították a két belső tornyot is az idei ásatási évadban.

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink
Határon túli műemlékek: ideje az építésnek
A határon túli magyar műemlékek felújítását mutatja be a Teleki László Alapítvány Ideje az építésnek című kiállítása a Táncsics utcában.
Nyolc évszázad emlékei tárultak fel a templomban
Befejezéséhez közeleg a felsőmérai műemlék református templom kutatása. Paszternák István régész, műemléki szakértő beszámolója.
Bemutatják Szolnok már látható várát
A kaszárnyaépületként azonosított 16. századi maradványok megtekinthetőek lesznek a feltárás, majd az építkezés után Szolnokon.
Ellopták a hajót, leáll a kutatás
Szó szerint krimibe illő fordulatot vett az idei víz alatti régészeti program: ellopták a kutatóhajót, így szünetelnek a merülések.
Kegyelmet kapott Sóly temploma?
A restaurátorok január óta dolgoznak a falakon. Becslések szerint a templom teljes rekonstrukciójára 200 millió forintra volna szükség. Halmai Margó riportja.
Túra indul a vaskorba
A Sopron–Várhelyen kialakított régészeti örökségi tanösvényen bemutatják a vaskori halomsírokat, s képes rekonstrukcióit is találunk a földvárról.
Kedden kibontják a honfoglalók sírjait
Újabb három honfoglaló sírt tárnak fel a Jászfényszaru határában. Feltehetően teljes temetőre bukkantak, alattuk pedig ott van egy gazdag szarmata település.
Szeged és Szabadka: összeköt a szecesszió
A közös szecessziós örökséget bemutató program indult Szegeden és Szabadkán uniós támogatással.