Zeleméry-Rákóczi várkastély
| Ország: |
Szlovákia |
| Szélesség (lat): |
N 48° 23,348' |
| Hosszúság (lon): |
E 21° 42,320' |
| Védettség van? |
igen |
| Védettség száma: |
|
| Típus: |
Vár, várkastély |
| Jelentőség: |
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 5
|
| A település mai neve: |
Borša |
| A település magyar neve: |
Borsi |
| A település német neve: |
|
| A település latin neve: |
|
| Cím: |
Borša |
| Egyéb adat: |
|
| Rövid leírás: |
A várkastély dél felé nyitott „U” alakú alaprajzú, kétszintes. Északi szárnyának nyugati fele és nyugati teljes szárnya a 1579-1638 közötti időszakban épült fel. Erre utal az első írott forrás a Rákócziak 1631-ben felvett inventáriuma. Ebben az időben biztosan állt a kastély nyugati és északi szárnya, s akkor frissen épült a ma is álló északnyugati sarokbástya. Az udvar délkeleti sarkában található szintén meglévő pincéhez az udvari nagykonyha csatlakozott, felette szálláshellyel, kamrákkal. Az nyugati szárny északkeleti bővítésében voltak a női lakosztályok, attől északra, a bástyában létrejött két helyiségben a férfi lakószárny. A nyugati szárnyban a fogadóterem, az ebédlőpalota és a gyermekek szobái következtek, mellettük a nevelő-oktató deák szobája.
Az 1638. évi újabb inventárium egy jelentős kiépítés végén rögzíti az állapotokat. A kastély nyugati szárnyát dél felé bővítve, megépítették a délnyugati sarokbástyát, valamint a kétszintes, boltozott pincés, vendégek befogadására szánt déli szárnyat. A kibővített kastély emeletén az északnyugati sarokbástyában maradt a férfi fejedelmi rezidencia, a női szárny viszont a frissen megépült déli részbe költözött. A komfortos kialakításra utal, hogy már 1631-ben megépült a női szárnyban a faszerkezettel leválasztott fürdőhelyiség. Az új termek mennyezetét festették, \"aranyos gombokkal\" díszítették, az ajtók festettek, berakásosak, s díszesen vasaltak voltak.
A kastély körül kiterjedt uradalom feküdt, keletre pajták, kocsiszínek álltak. A Ronyva mellett, a kastélytól északnyugatra malom állt, a malomtól északra, a Ronyván túl feküdt a gazdasági majorság. A déli szárny előtt a kastély és a Bodrog közötti területen reneszánsz kert feküdt, egyik része \"gyümölcsös\", a másik lugas kertként kialakítva. 1674-ben itt született II. Rákóczi Ferenc.
A Rákóczi szabadságharc leverését követően a kastély fokozatosan leromlott, illetve gazdasági épületté vedlett át. A 18. század végén épülhettek meg a keleti és északi várfalak mellett az aztán 1940 körül elbontott barokk gazdasági épületszárnyak. |
| Adatlapot készítette: |
sebijo |
| Adatfelvétel ideje: |
2011-03-09 15:05:28 |
Közeli objektumok (légvonalban)
Határeset
Állapotjelentések
A Rákóczi-várkastélyt 1579 körül Zeleméri Kamarás István tokaji várkapitány építette. Feltételezések voltak arra vonatkozóan, hogy korábban is állt itt vár vagy erődítmény, azonban ezt ebben a formában a részlegesen elvégzett régészeti kutatások nem tudták igazolni. A 2006. telén kutatói felügyelet mellett folyt felújítások során az északnyugati sarokbástya emeleti padlószintje alatt feltárt boltozatvállban és lenyomatban egy a jelenleginél magasabb belső szintű, reneszánsz épület maradványait fedezhetjük fel. Így feltételezhetjük, hogy a kastély előzményeként már állott itt egy nívós épület, amelynek építője Henyey Miklós, Zeleméry apósa lehetett. Zeleméri Kamarás István lányának házasságával került a kastély előbb Lorántffy Mihály tulajdonába 1602-ben, majd I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna házassága révén került a Rákóczi birtokok közé.
A kastély első írásos említése 1593-ból maradt fenn castellum megjelöléssel. Az 1631-ben és 1638-ban kelt helyiségleltárak (inventáriumok) szerint az épületet ekkorra kibővítették a ma is látható északnyugati bástyával és az északi, női termeket magába foglaló palotaszárnnyal. 1638-ra az épületet tovább bővítették, megépült a nyugati szárny déli szakasza, egy déli palotaszárny, benne vendégek számára fenntartott szobákkal és feltehetően a ma romjaiban látható déli sarokbástya. Az épülettől délre, a Bodrog felé reneszánsz kert terült el, északnyugat felé egy négyköves malom a Ronyva duzzasztott tavával, a töltés előtt kis filagória. A kastély mennyezetei „aranyos gombosak”, míves kiképzésűek. A bővítést feltehetően Lorántffy Zsuzsanna végeztette el, elsősorban a déli, női szárny kiépítésére koncentrálódtak a feladatok. Érdekesség, hogy ebben az időben az ebédlő palotában a 12 fős asztal mellett egy kis asztalt is találunk, két kis székkel. E "nagy palota" mellett nyílt az "Úrfiak palotája" -a későbbi II. György, erdélyi fejedelem és Zsigmond szobája. Mellette a tanító szobája nyílt.
1644-ben Esterházy nádor I. Rákóczi György ellen vonuló serege elfoglalta és feldúlta. A Rákócziak Borsiban elsősorban Munkács felé vezető útjukon szálltak meg, erről a kevés forrás árulkodik, I. Rákóczi Ferenc több fejedelmi intézkedését itt datálta.
1676-ban Zrínyi Ilona Munkácsról Regécre vezető útja közben szállt meg, a véletlennek köszönhető, hogy II. Rákóczi Ferenc március 27-én itt született meg. A születésének helye feltehetően az azóta megsemmisült délnyugati sarokbástyában, a fejedelemnői lakosztály lehetett.
1684-ben a magyar gyűlöletéről hírhedt Kollonich Ignácz jezsuitáinak és a labancoknak kezére került a kastély és minden Rákóczi-birtok.[forrás?] 1688-ban a „rebellisek” (Thököly seregeinek maradványaként martalóckodó "szabadcsapatok") felgyújtják a labanclaktanyaként szolgáló kastélyt. 1694-ben Rákóczi Prágából való visszatértekor a kastély még romos állapotban volt, egyes helyiségeit elkezdték tatarozni.
1711-ben a szatmári béke után a kastély Rákóczi Julianna férje, Aspremont Henrik tulajdonába került, tőle a Trautschonok vették kézhez, 1780 körül az egri érsek révén az Esterházyak kezére kerül. Később több birtokos kezén fordul meg, de a Lorántffy Zsuzsanna által kiépített reneszánsz udvarház már sosem nyerte vissza eredeti fényét.
A 20. század elején keleti szárnyát lebontották.[forrás?] Az 1940-es évek elején Lux Kálmán és fia Lux Géza végeztek helyreállítási munkákat a kastélyban, és a tervek szerint múzeum kialakítására került volna sor az épületben.
A második világháború után a kastély újra Csehszlovákiához tartozott és a 70-es évekig lakásként és raktárként hasznosították. Ezután kezdődött meg az épület kiürítése és műemléki kutatása, valamint a legszükségesebb állagvédelmi munkák elvégzése.
2000-ben elkezdődött a kastély felújítása, amelyet a kis falu polgármesteri hivatala, Szabó Mihály polgármester szervezett, elsősorban szlovák és magyar állami és európai uniós keretek felhasználásával. A terveket a budapesti Állami Műemlék helyreállítási és Restaurálási Központtól Wittinger Zoltán építész és a kassai prof. phD Pásztor Péter építészmérnök közösen készítette el. A tervek szerint a kastélyban múzeum, konferencia központ, könyvtár, internet-kávézó, szálloda és étterem nyílik. 2005-ben több földszinti helyiséget felújítottak, 2006-ban pedig a születés emlékszobája újult meg.
információ: wikipédia
Elkezdett felújítás, folytatása valószínű.
Összetett keresés
