Nagykövesd vára









Ország: Szlovákia
Szélesség (lat): N 48° 21,520'
Hosszúság (lon): E 21° 48,487'
Védettség van? igen
Védettség száma:
Típus: Vár, várkastély
Jelentőség: Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve: Veµký Kamenec
A település magyar neve: Nagykövesd
A település német neve:
A település latin neve:
Cím: A település közepén, az Európska és a Podhradová (Váralja) utcák között emelkedő domb tetején.
Egyéb adat:
Rövid leírás: Az Árpád-kori eredetű faluban álló várat minden bizonnyal a tatárjárás (1241-42) után emelték a Micbán-nemzetség tagjai, de a vár nevét először egy 14. századi oklevélben olvashatjuk, mint a Baksa-nembeli Soós és Szerdahelyi családok birtokát. A 15. század végén a Felvidéket fosztogató, egykori huszita vezér, Ján Giskra kezébe került, akitől Mátyás király vette vissza pár év után. A 16- század második felében és a 17. században Nagykövesd az Erdélyi Fejedelemség és a „királyi” Magyarország ütközőzónájába került, ennek következtében számos alkalommal ostromolták, vagy cserélt gazdát és hűséget. Végül 1673-ban a császáriak felgyújtották és védhetetlenségig lerombolták.
Ma a vár igen látványos romja, a közeli római katolikus templommal és a várdomb alatti, erősen átalakított, egykori Szirmay-Fischer kastéllyal alkot műemléki együttest. Utóbbi két épületet részben a 18. század óta kőbányaként „hasznosított” vár építőköveiből emelték. A várból ma legépebben a D-i, ötszögű ágyútorony 4 emelet magas csonkja és az ehhez egykor kapcsolódó palotaszárny falai állnak, melyek egykor egy szabálytalan alaprajzú, a várdomb platóját körülölelő várudvart vettek körül. Több más épület falai is állnak, vagy legalábbis azonosítható egykori nyomvonaluk. A vár védelmi rendszere egészen biztosan többszörös lehetett, így pl É-on egy alacsonyabb plató szélén is erődítésnyomok látszanak. (Külsővár?)
Adatlapot készítette: szépmíves
Adatfelvétel ideje: 2011-09-26 10:30:37
 
 

Közeli objektumok (légvonalban)

Határeset

 

Állapotjelentések

2015.01.29 14:59 szépmíves - állapot: 4 - egyéb



A mai, havas-ködös napon is megkapó látványt nyújtott!

2014.06.22 14:29 ngabi - állapot: 5 - pont: 9










Nincs változás az előző jelentésem óta.

2011.10.25 13:51 ngabi - állapot: 5 - koordináta: N 48° 21,053' E 21° 48,491' - pont: 2











1283-ban említi először oklevél, ekkor a Rátold nembeli Mátyás birtoka volt. 1287-től a Baksa nemzetségé, akik a 13. – 14. század fordulóján várat építettek ide. A várat először 1323-ban említik. A falu a 14. században a Baksa nembeli Soós és Szerdahelyi családok birtoka. Nagykövesd néven 1358-ban említik először. A várat 15. század közepén 1451-ben Giskra hadai foglalták el, 1459-ben Mátyás király serege visszafoglalta.
Ettől kezdve a 16. század elejéig a Pálócziaké volt, majd 1504-ben a Perényiek szerezték meg. 1556-ban a Szapolyai János pártján álló Némethy Ferenc foglalta el, majd 1588-ban Telekessy Imre felsőmagyarországi főkapitány, Ferdinánd király híve, ostrommal vette be. Az 1500-as évek végén, kisebb megszakításokkal újból a Baksa nemzetségbelieké lett, és az övék is maradt 1672-ig, amikor a birtokos Soós György belekeveredett a Wesselényi-féle összeesküvésbe.
1673-ban a várat Coob tábornok császári csapatai felgyújtották és elhagyták. Falai a 18. század első felében még épek voltak, de kövei egy részét később a Szirmay-Fischer család kastélya és a római katolikus templom építésénél elhordták.
A 18. század elején a Klobusitzkyak, majd részben Szirmay Antal a tulajdonos. Később a Fischer család is résztulajdonosa lett. A 19. század végén nagyrészt a Windischgrätz, Jósika és Gedeon családok birtoka.
1715-ben 11 lakatlan és 10 lakott háza volt. 1787-ben 67 házában 427 lakos élt. 1828-ban 105 háza volt 772 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
információ: wikipédia
Érdekes színfolt a falu közepén. A környezet ápolásán kívül már sok minden nem tehető.

Összetett keresés