Edelsheim-Gyulay-kastély

Forrás: Joko / Panoramio
Forrás: Joko / Panoramio
Forrás: Joko / Panoramio
Forrás: Joko / Panoramio


Ország: Szlovákia
Szélesség (lat): N 48° 25,448'
Hosszúság (lon): E 18° 9,950'
Védettség van? nem tudom
Védettség száma:
Típus: Kastély (és kertje)
Jelentőség: Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve: Horné Lefantovce
A település magyar neve: Felsőelefánt
A település német neve: Oberlefant
A település latin neve:
Cím: Felsőelefánt, a településtől keletre
Egyéb adat:
Rövid leírás: Az első pálos kolostort Elefánti Mihály, a település birtokosa alapította 1389-ben. A nyilván gótikus épület későbbi építési periódusai nem tisztázottak (vélhetően volt reneszánsz periódusa is), ám (ismert) barokk átalakítására 1760-1770 körül került sor a források szerint (a mai alaprajzát is ekkor nyerhette el). A T-alaprajzú épület, amelyben a felső száron a források szerint háromszintes kolostor, míg a csatlakozón a keletelt templom helyezkedett el, nem sokáig maradt a pálosok birtokában, hiszen a rend II. József-kori feloszlatásakor elhagyták. Ezután az épület - amely korábban tartományfőnöki székhely volt - évtizedeken át pusztult, mígnem báró Edelsheim-Gyulay Lipót a 19. század utolsó éveiben kastéllyá alakíttatta át.

„A templom tágas boltíves hajója, remek, régi freskóival képezi a kastély csarnokát, melyből két oldallépcső és két ajtó vezet az emeleti és földszinti lakosztályokba, melyek pazarul vannak berendezve” - írják róla az átépítéssel egykorú, Magyarország vármegyéi és városai című, dr. Sziklay János és dr. Borovszky Samu által szerkesztett kiadványban.
A kastélyon a mai napig felismerhető az egykori pálos múlt emléke, hiszen a hajdani templom szentélyénél még a támpillérek is megmaradtak átépítve (a szentély keleti felén bejárat nyílik, fölötte a felső szinthez csatlakozó erkély található).

A kalandos sorsú épület fontos történelmi emlék, hiszen egy ideig az itteni klastromban élt Ányos Pál szerzetes-költő, magyar felvilágosodás jelentős alakja, s a kastélyban nevelkedett Horthy Miklós fiának Horthy Istvánnak a felesége, Edelsheim-Gyulai Ilona grófnő.

Az épületről Sisa József így ír:

Báró Edelsheim-Gyulay Lipót (1863-1928) egy lovassági tábornok fia volt, de nem követte apja katonai hivatását, leginkább a gazdálkodással és a festészettel foglalkozott. Apja 1893-ban bekövetkezett halála után megvásárolta a nyitra megyei Felsőelefánt-Nyitraszentjánoson álló, elhagyatott egykori pálos kolostort. A kolostort eredetileg 1369-ben alapították, a 17. században reneszánsz stílusban építtették ki, majd 1774-ben barokkizálták. Az épület 1782, a pálos rend feloszlatása után indult romlásnak.

Edelsheim-Gyulay 1894-ben az egykori kolostorépületet saját kastélyává alakíttatta át, amihez a terveket Hubert József pozsonyi születésű budapesti építész készítette. Az átalakítás során az épület külsejét neoreneszánsz formában felújították és új tetőzetet kapott. A főhomlokzathoz erkélyt, a hátsó oldalhoz bejárti előteret toldottak, ami által az épület zárt tömbje, kolostor-jellege valamennyire oldódott, és hasonlatosabbá vált a szokásos kastélyokhoz.

A templom földjéből a kriptát kiásták, terét megosztva világi célokra vették használatba, de csehsüveg boltozatán Johann Bergl Keresztelő Szent János éltettörténetét bemutató freskóciklusát (1774) meghagyták. A kétemeletes, hosszan elnyúló épületnek a jelzésszerű közép- és oldalrizalitjait hatalmas manzárdtetőzete ad igazán impozáns megjelenést. A középrizalithoz négy toszkán oszloppár által alátámasztott, fonadékos mellvédű erkély tapad, fölötte a főpárkányon dekoratív családi címer magasodik.

Az épület hátsó oldalához merőlegesen csatlakozik az egykori templom, melynek végénél nyitott, teraszos előtér található. Ennek két oszloppárja és mellvédje hasonló kialakítású a főhomlokzat erkélyéhez. Az épület folytatása baloldalon keskeny, földszintes szárny. A kastély belsejében furcsa hatást kelthetett az új funkciójába állított, modern berendezésű egykori templom, akárcsak az épületen végighúzódó komor, boltozatos oldalfolyosó és a kényelmes enteriőrök ellentéte. Ez az egykorú beszámolóból is kitetszik:

„A templom belseje két részre lett osztva. Az első, kisebbik rész, előcsarnok lett, az előcsarnok fölé pedig az ebédlőterem került, melyből kijuthatnia a terassera. A második rész ellenben megmaradt teljes impozánsságban kolosszális magasságú méreteivel. Csodálat fogja el az embert, ha belép ebbe a szalonba, melyet a legdistingváltabb, művészi ízlés rendezett be. Falai hófehérek, mintha márványból volnának, barokk-díszítéssel: középmagasságban, remek faragványú tölgyfa-karzat övezi, melyhez magából a szalonból vezet föl a lépcsőház. A régi freskók közül három tekint le a mennyezetről, a másik kettő az ebédlőt ékesíti, hogy mennyi és mily bútorok, s micsoda műtárgyak vannak e kolosszális terem egyes részeiben gondos ízléssel elhelyezve, azt rövid ismertetésünkben nem sorolhatjuk fel. De hangsúlyozni kell, hogy az elefánti kastély lakóinak műérzéke nem a feltűnőt, s nem a pazar luxoriózus tárgyakat gyűjtötte össze, hanem az egyszerűen finomat és értékeset. A báróné-herczegnő két szalonja igazi <> a distingvált berendezés tekintetében.

A főépület corridorja vadász-tropheumaival remek látványt nyujtó kis kiállítás-számba megy. Az egész kastély mintegy 55 lakosztályt foglal magába - közte a dús könyvtárat - valamennyi comforttal berendezve, s tanuságot téve, hogy a kinek utasításai szerint készült el így, az a művészetekért nemcsak melegen érdeklő lélek, hanem maga is művész számba megy.”

A kastély a községen kívül található, és egy kisebb fennsíkról tekint alá; előtte a mélyben nagy rét terül el. A kastély mögötti ligetes dombtetőn az egykori istálló és kocsiszín szerény épülete áll.

Forrás: Sisa József: Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon a historizmus korában. Akadémiai doktori értekezés, Budapest, 2004.
Adatlapot készítette: klo
Adatfelvétel ideje: 2011-09-06 16:52:55
 
 

Közeli objektumok (légvonalban)

Határeset

 

Állapotjelentések

2017.10.26 09:59 klo - állapot: 2 - egyéb

A kastélyról az Új Szó közölt részletes riportot. Eszerint: "Szlovákia egyik legimpozánsabb történelmi épülete a felsőelefánti Edelsheim-Gyulai-kastély, amelyben hatvan évig működött tüdőszanatórium. Az épület hét éve üresen áll és egyhamar nem is lesz benne semmi. Tulajdonosa, a nyitra-zobori légúti- és tüdőbetegségeket gyógyító Szent Szórád Kórház nem használja, de el sem adhatja. Csak a fenntartásra évente több tízezer eurót költ. Hogy az épület fenntartási költsége ne növekedjen, évek óta nem fűtik, a falakról itt-ott pereg a vakolat, megjelentek a penészfoltok, néhol a tető is beázott. Egyedül az egykori ebédlőtermet temperálják, ahol a mennyezeten Johann Bergl Szent János életének jeleneteit ábrázoló öt freskója látható. Az osztrák mestert 1774-ben a pálosok bízták meg a templom díszítésével, de a kastély átépítésekor Edelsheim-Gyulai báró vízszintesen kettéválasztatta a templomot és két hatalmas ebédlőt nyert. A freskók a felső reprezentációs termet díszítik, ebben elektromos fűtőtesttel szabályozzák a hőmérsékletet. Látogatókat azonban nem engednek be a kastélyba, így már nyolcadik éve senki nem csodálhatja meg a páratlan szépségű alkotásokat, és további hét évig nem is fogja. Akkor lesz eladható, vagy bérbe adható az épület, ha egyáltalán akad érdeklődő. Az egyetlen esélye, hogy addigra úgy lepusztul, hogy olcsón fogják kínálni, és lesz, aki meglátja benne például egy luxushotel lehetőségét.
Még a kastélynál is szomorúbb sorsa jutott az Edelsheim-Gyulai család kriptája, amelyet a sorrendben második Lipót építtetett tábornok édesapja 1893-ban bekövetkezett halálakor a kastélyparkban. Az ország legnagyobb, kilenckamrás, klasszicista stílusú sírboltjában a család hét tagját helyezték örök nyugalomra, de épp az örök nyugalom nem adatott meg az elhunytaknak. Az ötvenes években az erdőben mulatozó részeg társaság betört a kriptába: lefeszegettek és elvittek néhány márványtáblát és rézfogantyút, amit tudtak, szétvertek, a koporsókból kiráncigált holttestekből pedig máglyát raktak és meggyújtották."

A teljes riport itt olvasható: https://ujszo.com/online/regio/2017/10/26/pusztul-a-felsoelefanti-kastely

Összetett keresés