Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Szentlélek plébániatemplom Szentlélek plébániatemplom, Szepsi
Az Árpád-kor végén a Szepességből ide érkezett szászok által alapított város plébániatemplomáról az első írott forrás a 13. század végén emlékezik meg. Ezt az egyházat a 15. század végén, késő-gótikus stílusban alaposan átépítették. E korszakból származnak a háro...
Református templom Református templom, Szamosújvárnémeti
A település 1269-ben villa Nemty néven bukkan fel a forrásokban. 12-13. századi bajor telepítés miatt kapta a Németi nevet, azonban a XV. századtól magyar a lakossága. A templom építését a XIII. századra teszik és Szent Benedek rendjének tulajdonítják. A jáki templommal hozzá...
Csigavár Csigavár, Bikfalva
A Bikfalvától Keletre lévő, 942 m magas Köves-ponk csúcsának keleti nyúlványán, a csúcstól kb. 300 m-re található a Csigavár nevezetű, középkori őrtorony maradványa. Orbán Balázs a 19. században így ír róla: „Bikfalva háta mögött a Csigavár pataka és Csuklyon...
Mikó várkastély Mikó várkastély, Marosújvár
Nagyenyedtől É-ra, a Marosmelléki dombvidék területén, az itt DNy-ra kanyargó Maros bal partja közelében fekszik Marosújvár (Ocna Mureş) település. Már a rómaiak ideje óta lakott volt, első okleveles említése 1202-ben történik „Uyuar” (Újvár) alakban. Nevéből í...
Szeplőtlen Mária oszlop Szeplőtlen Mária oszlop, Eperjes
A kis kerítés övezte helyen, magas, viszonylag tömzsi oszlopon álló, Máriát és a gyermek Jézust ábrázoló szobrot 1751-ben emelték, barokk stílusban, helyi polgárok, ill. a Csáky és Pető grófok, 1200 arany költségen. Az alkotás központi részét jelentő oszlop négy oldalán,...
Dombóvár: megvan mind a négy sarok
Immár megvan a dombóvári várnak mind a négy saroktornya, s azonosították a két belső tornyot is az idei ásatási évadban.

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink
Határon túli műemlékek: ideje az építésnek
A határon túli magyar műemlékek felújítását mutatja be a Teleki László Alapítvány Ideje az építésnek című kiállítása a Táncsics utcában.
Nyolc évszázad emlékei tárultak fel a templomban
Befejezéséhez közeleg a felsőmérai műemlék református templom kutatása. Paszternák István régész, műemléki szakértő beszámolója.
Bemutatják Szolnok már látható várát
A kaszárnyaépületként azonosított 16. századi maradványok megtekinthetőek lesznek a feltárás, majd az építkezés után Szolnokon.
Ellopták a hajót, leáll a kutatás
Szó szerint krimibe illő fordulatot vett az idei víz alatti régészeti program: ellopták a kutatóhajót, így szünetelnek a merülések.
Kegyelmet kapott Sóly temploma?
A restaurátorok január óta dolgoznak a falakon. Becslések szerint a templom teljes rekonstrukciójára 200 millió forintra volna szükség. Halmai Margó riportja.
Túra indul a vaskorba
A Sopron–Várhelyen kialakított régészeti örökségi tanösvényen bemutatják a vaskori halomsírokat, s képes rekonstrukcióit is találunk a földvárról.
Kedden kibontják a honfoglalók sírjait
Újabb három honfoglaló sírt tárnak fel a Jászfényszaru határában. Feltehetően teljes temetőre bukkantak, alattuk pedig ott van egy gazdag szarmata település.
Szeged és Szabadka: összeköt a szecesszió
A közös szecessziós örökséget bemutató program indult Szegeden és Szabadkán uniós támogatással.