Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Hármashatárkő Hármashatárkő, Türke
A vesztes nemzetek, így a magyarság számára is gyászos véget érő, öt éves öldöklés, az I. Világháború végén a győztes nagyhatalmak és csatlósaik felosztották az Osztrák-Magyar Monarchia területét, anyagi javait, lakosságát. Az úgynevezett \"békekötések\" - melyek kimun...
Aradi vár Aradi vár, Arad
A Maros kanyarulatában, három oldalról vízzel határolt területen 1763-1783 között épített hatszögletű alaprajzú, a maga korában rendkívül korszerű erődítmény (a korábbi aradi vár a folyó túlpartján, ettől délnyugatra állt). Az erőd központi része a hajdani dísztér, a...
Szent Sebestyén-oszlop Szent Sebestyén-oszlop, Selegszántó
A település első említése 1245-ből való. Szent András apostolnak szentelt temploma már 1390-ben is állt. A törökök háromszor is felperzselték a falut, az elpusztult lakosság pótlására a 16. században horvátokat hoztak. Bocskai István és Bethlen Gábor seregei is feldúlták, 1...
Huszth-ház Huszth-ház, Rimaszombat
Fésűs beépítésű telken, utcafronton álló, földszintes, nyereg tetős, oromzatos, cseréppel fedett, egy traktusos, paraszt-polgári lakóház. Későbarokk és klasszicista jegyeket vegyítő. szimmetrikus kialakítású utcai főhomlokzatán három darab, egyenes záradékú, vakolt kerete...
Református templom Református templom, Hegyközszáldobágy
A Nagyváradtól 5 kilométerre fekvő település első írásos említése a Váradi Regestrumban volt 1226-ban, Scaldubag néven, majd 1236-tól Zaldubag. A Száldobágy helynév a magyar nyelvemlékbeli száldob – hársfa – főnév származéka, tulajdonképpeni értelme hársfákkal...
Dombóvár: megvan mind a négy sarok
Immár megvan a dombóvári várnak mind a négy saroktornya, s azonosították a két belső tornyot is az idei ásatási évadban.

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink
Határon túli műemlékek: ideje az építésnek
A határon túli magyar műemlékek felújítását mutatja be a Teleki László Alapítvány Ideje az építésnek című kiállítása a Táncsics utcában.
Nyolc évszázad emlékei tárultak fel a templomban
Befejezéséhez közeleg a felsőmérai műemlék református templom kutatása. Paszternák István régész, műemléki szakértő beszámolója.
Bemutatják Szolnok már látható várát
A kaszárnyaépületként azonosított 16. századi maradványok megtekinthetőek lesznek a feltárás, majd az építkezés után Szolnokon.
Ellopták a hajót, leáll a kutatás
Szó szerint krimibe illő fordulatot vett az idei víz alatti régészeti program: ellopták a kutatóhajót, így szünetelnek a merülések.
Kegyelmet kapott Sóly temploma?
A restaurátorok január óta dolgoznak a falakon. Becslések szerint a templom teljes rekonstrukciójára 200 millió forintra volna szükség. Halmai Margó riportja.
Túra indul a vaskorba
A Sopron–Várhelyen kialakított régészeti örökségi tanösvényen bemutatják a vaskori halomsírokat, s képes rekonstrukcióit is találunk a földvárról.
Kedden kibontják a honfoglalók sírjait
Újabb három honfoglaló sírt tárnak fel a Jászfényszaru határában. Feltehetően teljes temetőre bukkantak, alattuk pedig ott van egy gazdag szarmata település.
Szeged és Szabadka: összeköt a szecesszió
A közös szecessziós örökséget bemutató program indult Szegeden és Szabadkán uniós támogatással.