Zempléni földvár

Ország: Szlovákia
Szélesség (lat): N 48° 26,445'
Hosszúság (lon): E 21° 48,821'
Védettség van? igen
Védettség száma:
Típus: Vár, várkastély
Jelentőség: Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve: Zemplín
A település magyar neve: Zemplén
A település német neve:
A település latin neve: Zemplinium
Cím: Közvetlenül a községtől keletre, a Bodrog partján
Egyéb adat:
Rövid leírás: Igen nagy kiterjedésű – 3,6 hektáras – földvár jelentős maradványai. (Szlávul a település neve is ezt jelenti: ’földi’, azaz földből való vár. Az ásatások szerint vaskori erődítés helyén először a 9-10., majd a 10-11. században építették, jellegzetes, magyar föld-fa konstrukciójú várfalakat. A terület honfoglalás kori jelentőségét mutatja, hogy a vár közelében található, ún. Széldombon tárták fel csehszlovák régészek 1959-ben Hazánk egyik leggazdagabb, 10. századi vezérsírját – benne övveretekkel, fegyverekkel, egy teljesen egyedi, aranyozott ezüst csészével és egyéb értékes leletekkel. Zemplén és vára az azonos nevű megye központja volt az államalapítás korától. A vár egyben a zempléni főesperes székhelye is volt. (Szent György tiszteletére emelt templomát, mely a földvár közepén áll, 1332-ben említik először.) Az írott forrásokban csak 1220 körül megjelenő vár a tatárjárás pusztításai (1241-42) után elvesztette jelentőségét. (A megye székhelye viszont egészen a barokk korig a kis Zemplén marad, ekkor költözik csak át a közeli Sátoraljaújhelybe.)
Adatlapot készítette: szépmíves
Adatfelvétel ideje: 2011-08-01 22:59:06
 
 

Közeli objektumok (légvonalban)

Határeset

 

Állapotjelentések

2017.09.27 10:00 piroska - állapot: 4 - pont: 19









Azt tudtam meg, hogy most találták meg a földvár kapuját, kiásták. Ekkor már távozóbanvoltunk. Az autónál álltunk, mikor egy helybéli ezt elmondta. Legközelebb..
Így csak a templomokról készítettem képet. A környék rendezett, a füvet épp nyírták.

2011.10.25 11:18 ngabi - állapot: 3 - koordináta: N 48° 26,455' E 21° 48,822' - pont: 3













A középkorban Zemplén Zemplén vármegye névadó települése és egykori első székhelye. Szélmalom nevű dombján 1959-ben gazdag honfoglaláskori sírt találtak, amely valamely nagyúré lehetett. Még Szent István király tette meg a vármegye székhelyévé. A Bodrog partján ma is állnak várának sáncai. A várat a 11. században építették, egykori jelentősége a tatárjárás után megszűnt. A település a vár körül alakult ki, 1214-ben a leleszi alapítólevél említi először "Zemlyn" alakban. 1217-ben "Zemplen", 1219-ben "Zemlum", 1220-ban "Zemlun", 1233-ban "Zemlyen", 1252-ben "Zemlyn", 1261-ben "Zemlen", 1263-ban "Zemlyn", 1317-ben "Zemplyn", 1321-ben "Zemlen", 1426-ban "Zemplen" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A 13. században egyházi központ is lett, 1313-ban említik a zempléni főesperest. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben említik a várban álló Szent György tiszteletére szentelt templomát.
1220-ig a királyé, később részben az egri püspökségé. A 14. század elején 1331-ig Micz bán birtoka, majd cserével a Drugetheké lett akik a 16. századig voltak a birtokosai. 1557-től A Perényiek, 1685-től a Rákócziak, később a Csáky, a Dernáth, az Almássy és a Kazinczy családok birtoka, a 19. században az Andrássyaké volt. A 15. század elejétől mezőváros vásártartási joggal. Hetivásárait szombati napokon tartották. Várát 1557-ben Perényi Gábor foglalta el majd I. Ferdinánd részére Telekessy Imre foglalta vissza. A várost 1619-ben a hajdúk rabolták ki. 1664 körül német katonák pusztították, 1685-ben Thököly Imre foglalta el. Ekkor pusztult el a sáncokon belüli kővár, melyet már nem építettek újjá. A 19. század végén még állt egy tornya, de később ezt is széthordták. 1685-ben a vármegye székhelye is elköltözött Sátoraljaújhelyre. Ezután a település elveszítette korábbi jelentőségét és egyszerű faluvá lett. A falunak 1715-ben 38 lakatlan és 36 lakott háza volt. 1787-ben 100 házában 569 lakos élt. 1828-ban 103 háza és 773 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
információ: wikipédia
A földvárból már csak a közepén látható templomok állnak. A falakat több helyen átvágták, ma inkább a vegetáció az "úr". Tóth Gézától kaptunk értékes információt a helyszínen, mert annak idején részt vett a régészeti feltárásban.

Összetett keresés