Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Református templom Református templom, Gyanta
A Fekete-Körös partján, Nagyváradtól 48 km-re fekvő település neve Genta, Gyonta formában 1213-ban, a Váradi Regestrumban tűnik fel először. Nevét egy puszta személynévből, illetve a magyar gyanta, azaz a borostyánkő főnévből is eredeztetik. A település 1430-ben Gyantha, 1552...
Szent Lőrinc plébániatemplom Szent Lőrinc plébániatemplom, Káposztafalva
A Tátra-alji kis falu, melyet ma legtöbben a \"Szlovák Paradicsom\" néven ismertté vált kirándulóhelyek miatt keresnek fel, Árpád-kori eredetű. A fennmaradt írott források először a 13. században említik nevét. Ma is álló plébániatemplomának legrégebbi részei még az 1200...
Szentlélek-kápolna Szentlélek-kápolna, Gyepűfüzes
A település nevét arról a fűzfákkal benőtt területről kapta, amely a honfoglalás idején a gyepüvonal része volt. Magát a települést 1221-ben említik először. A középkorban a vasvörösvári uradalom része. Az Erdődy család 1499-től birtokolta. A hatszög alaprajzú, egy...
Királyi Ítélőtábla egykori épülete Királyi Ítélőtábla egykori épülete, Kassa
A Kiegyezést követően Magyarországon mindenhol megindult gazdasági fejlődés, városiasodás Kassát sem kerülte el. A századfordulón sorra épültek ki az új városrészek, utak, közterületek, emelkedtek az új, modern középületek. Ennek sorában készült el az egykor másodfokú b�...
Szent István király plébániatemplom Szent István király plébániatemplom, Ipolynyék
Az Árpád-kori eredetű magyar falu ősi temploma a 19. századra olyannyira tönkrement, hogy azt 1841-ben az alapokig le kellett bontani. Helyén 1842-1846. között felépült az új, ma is álló, kelet-nyugati tengelyű, egyhajós, nyugati tornyos, nyeregtetős, cseréppel fedett kőtemplom, a...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink