Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Orbán- (Vörös-) torony Orbán- (Vörös-) torony, Kassa
Kassa műemléki védettségű belvárosának egyik legjellegzetesebb, a turisták által is jól ismert épülete. Valószínűleg az 1340-70-es években emelték, a plébániatemplom melletti, önálló harangtoronynak. A háromemeletes, 45 méter magas harangtorony az 1556-os tűzvészben leé...
Alkalmazotti lakások Alkalmazotti lakások, Cinfalva
Cinfalva keleti ipari zónájában a közelmúltban számos új ipari objektum - köztük egy biomasszaerőmű- épült, ám szerencsére megtartották a műemléki védettséget kapott egykori cukorgyári épületeket is. A cinfalvi cukrgyárat 1852-ben a bajor Conrad Patzenhofer alapította. A gy...
Szent Miklós görög katolikus fatemplom Szent Miklós görög katolikus fatemplom, Budfalva
A középkori eredetű faluban a 14. század óta döntően román kisnemesi lakosságról tudunk. Az erdőkkel körülvett faluban lakói sokáig csak ennek kiélésével, favágással, faszénégetéssel, zsindelyhasítással foglalkoztak. A 18. sz végén nyílt bányákban nemesfémeket és szí...
Szentháromság plébániatemplom Szentháromság plébániatemplom, Szentháromság
Szentháromság neve először az 1332-es pápai tizedjegyzékben jelenik meg, ekkor már plébániatemploma volt, Sancta Trinitate néven emlegették, és ugyanígy találjuk az 1334, 1335-ös tizedjegyzékekben is. 1567-ben Szent Orontás néven szerepel, amelyet a reformáció után kapott, egyes...
Mária mennybemenetele plébániatemplom Mária mennybemenetele plébániatemplom, Felsőőr
A város területe a honfoglalás után a nyugati határvidékhez tartozott. Székely (?) lakossága, a gyepű őrei több kiváltságot is kaptak, például 1327-ben, amikor Károly Róbert eddigi kiváltságaik megerősítésén túl az országos nemesek közé sorolja őket, s számukra külön �...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink