Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Plébániaház Plébániaház, Gölnicbánya
A Felső-Magyarország egyik legkorábbi és magát a legjelentősebbek közé felküzdő bányász települését német telepesek alapították, még a 12. században. A tatárjárás (1241-42.) pusztítása után érkező újabb telepesek újra benépesítették a települést, amely még e száz...
Erked vára Erked vára, Erked
Az Oltmelléki hegysor keleti részében fekvő Erked (Archita) falu határában lévő, alig ismert középkori várral Kurt Horedt foglalkozott részletesebben. A várról ugyan írásos említés nem maradt fenn, Horedt azonban az általa végzett 1949-es szondázó ásatás nyomán megállapíto...
Barkóczy-palota Barkóczy-palota, Kassa
A Felső-Magyarország egyik legfontosabb és leggazdagabb szabad királyi városának számító Kassa fő utcája, tulajdonképpen inkább fő tere az észak-déli irányú Fő utca. Ennek a „szilvamag” alakú térnek a közepén áll a székesegyház. A város legfontosabb középüle...
Sárkány-kúria Sárkány-kúria, Csetnek
Csetnek a 13. században tűnik fel először, mint német telepesek által lakott bányaváros. A 14. században számos kiváltsághoz jutó Csetnek a bányászat visszaszorulása után céhes kézműiparáról, kereskedőiről, később vasiparáról volt híres. Csetnek „Vízivárnak&#822...
Szerednyei vár Szerednyei vár, Szerednye
Bár a környezete elég dimbes-dombos, a szerednyei vár sík terepen épült. A vár egy négyzetes alaprajzú lakótoronyból áll, amelyet sáncok vettek körül, az egyik valószínűsíthetően vizesárok volt. A torony külső mérete 18,5 x 18,5 m, falainak vastagsága 2,6 m. A falak simá...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink