Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Páduai Szent Antal-oszlop Páduai Szent Antal-oszlop, Borsmonostor
A mai magyar-osztrák határhoz szorult, máig kiterjedt gyümölcstermesztéssel foglalkozó falut dél felől dombok határolják. Ezek déli és keleti lejtőit kiterjedt almáskertek foglalják el, ahol hatalmas táblákban intenzív, leggyakrabban kordonos termelés folyik. Az egyik legmag...
Bielitzky Károly Városi Könyvtár (egykori Magyar Olvasókör) Bielitzky Károly Városi Könyvtár (egykori Magyar Olvasókör), Zombor
A Magyar Olvasókört 1844-ben hozták létre 129 aláíró kérelmére (közülük harmincan szerbek voltak). Épületet 1883-ban emeltek számára, amely klasszicista stílusban készült, az eklektika elemeivel. Az építményt tégla és kovácsoltvas kerítés zárja el a járdától. A főhoml...
Jézus Mennybemenetele római katolikus plébániatemplom Jézus Mennybemenetele római katolikus plébániatemplom, Nagyszőlős
A középkori Magyar Királyság északkeleti régiójának egyik legjelentősebb települése, Nagyszőlős már az Árpád-korban fejlődésnek indult, lakói mellé német ajkú telepesek is érkeztek. Ősi plébániatemplomának építéséről pontos adataink nincsenek. Annyi bizonyos, hogy...
Rapsonné vára Rapsonné vára, Parajd
Az egykor Maros-Torda vármegyében fekvő, fürdőjéről nevezetes Szováta településtől K-re fekvő Illyésmező (Ilieşi) közelében található Rabsonné vára, amely közigazgatásilag Parajdhoz tartozik A várról okleveles források nem maradtak fenn. A kutatók szerint az Árpád-kor...
Városháza (régi Megyeháza) Városháza (régi Megyeháza), Nagybecskerek
A ma is álló épület építése 1816-ban kezdődött az 1807. évi nagy tűzvész után, amelyben Nagybecskerek szinte teljes központja leégett. A terveket Fischer József építészmérnök készítette. A barokk stílusú épület 1820-ban készült el. Az 1779-től Torontál vármegye s...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink