Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Óvár Óvár, Selmecbánya
A korábbi román, majd gótikussá átépített Szűz Mária plébániatemplom többszöri erődítésével (külső védőöv, kaputorony), majd a templom palotaszárnnyá átalakításával a 16. században kiépített vár. Ma is felismerhető a templom szentélye, a hajdani hajó a négyszögle...
Szent Ágota plébániatemplom romjai Szent Ágota plébániatemplom romjai, Belényes
A jelentős középkori múlttal rendelkező, korai bányászatáról híres, Bihar megyei város Árpád-kori eredetű. A fennmaradt írott források először a 13. században említik nevét. Első plébániatemplomáról, melyet Szent Ágotának szenteltek, az 1200-as évekből rendelkezünk...
Szt. György vértanú szerb görögkeleti nagytemplom és plébánia Szt. György vértanú szerb görögkeleti nagytemplom és plébánia, Zombor
A templom helyén a török idők óta templom állt, amelyet a helyi szerbek a törökök távozását követően 1717-ben újjáépítettek, majd 1744-ben új haragtoronnyal kibővítettek. Miután a települést Mária Terézia szabad királyi város rangjára emelte, az új ranghoz méltó templ...
Szászorbó vára Szászorbó vára, Szászorbó
Árpád-házi II. Géza magyar király uralkodása idején érkeztek meg az erdélyi területekre azok a németajkú, szász telepesek {„hospesek”}, akik eleinte földműveléssel és állattenyésztéssel, majd a középkor későbbi századaiban kereskedelemmel és fejlett kézműiparu...
Esterházy-kastély és parkja Esterházy-kastély és parkja, Kismarton
A 14. század végén épült vízivárat 1663 és 1672 között építette át kastéllyá a tulajdonos Esterházy-család. Négyzet alaprajzú, szabályos belső udvaros épület. A Kárpát-medencében az első várátépítés, amelynél teljesen eltűnt a védelmi funkció. Az eredeti bástyák...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink