Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Evangélikus erődtemplom Evangélikus erődtemplom, Holcmány
A háromhajós, román-kori oszlopos holcmányi templom a 13. században, a tatárjárás után épülhetett. Ebből a román-kori, Szent Pálnak szentelt templomból napjainkra a nyugati kapu maradt meg, valamint az összes oszlop a főhajó és az oldalhajók között. Keleti végében a szentély...
Szűz Mária plébániatemplom Szűz Mária plébániatemplom, Guszona
A Gömör megye legnyugatibb csücskében álló, középkori eredetű faluról az első írott adatok a 14. század elejéről maradtak fenn. Már ekkor templom állt a településen, ami később egy tűzvészben megsemmisült. A ma is álló, szép fekvésű római katolikus templom 1787-ben a...
Tapolcsány vára Tapolcsány vára, Kővárhely
Kővárhely településtől délre, egy sziklagerincen épült Tapolcsány vára. A várból a hajdani külsővár maradványai jelenleg részlegesen láthatók, elsősorban a déli szakaszon, ahol egy óolasz típusú bástya is fennmaradt, illetve helyreállították. Romként a belsővár őrződ...
Mária mennybemenetele plébániatemplom Mária mennybemenetele plébániatemplom, Felsőőr
A város területe a honfoglalás után a nyugati határvidékhez tartozott. Székely (?) lakossága, a gyepű őrei több kiváltságot is kaptak, például 1327-ben, amikor Károly Róbert eddigi kiváltságaik megerősítésén túl az országos nemesek közé sorolja őket, s számukra külön �...
Evangélikus templom Evangélikus templom, Gerdály
Gerdály templomának papját 1332-ben említik először, a Szent Gertrúd tiszteletére szentelt egyházi épület ekkor tehát már állt. 1520-ban a templom erődítési munkálataira Nagyszeben anyagi hozzájárulást biztosított. 1816-ban a templomot életveszélyessé nyilvánították és �...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink