Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Haupt-Stummer-kastély Haupt-Stummer-kastély, Tőkésújfalu
Báró Haupt-Stummer Lipót (1859-1924) brünni család sarja volt. Édesapja, Haupt Sándor „buchenrodei” előnévvel 1875-ben kapott osztrák nemességet. Lipót a kettős vezetéknevet 1888-ban vette fel, miután 1884-ben feleségül vette Stummer Ágoston ugyancsak brünni gyártulaj...
Teleki-kastély Teleki-kastély, Gernyeszeg
Az egykor a „Maros ékköve”, ill. a „legszebb erdélyi kastély” címekkel joggal illetett, nagy múltú épület mai formájában barokk stílusú. A szimmetrikusan szerkesztett, „U” alaprajzú, egy emeletes kastély fölött pompás barokk manzárd tető emelke...
Szentjobbi vár maradványai Szentjobbi vár maradványai, Szentjobb
A szentjobbi várat 1475-ben említik először, mint az apátság várát. Talán a tatárok betörése után épülhetett, adatunk nincs erről. 1595-től a vár Bocskai Istváné. Ekkor jelentősen kiépülhetett, mert Bocskai 1598–1599-ben hosszabb időt töltött itt, és castellumként e...
Kápolnás vára Kápolnás vára, Kápolnás
Kápolnás (Căpălnaş) falu határában, – a „Ciumernic” (ejtsd: Csumérnik) dűlőben – áll egy kis domb a legelőn, a Facsád (Făget) és a Marosgórós (Groşi) között vezető út közelében. A rajta lévő 65 m hosszú és 60 m széles egykori kis erődítmény nyo...
Szent Adalbert római katolikus plébániatemplom Szent Adalbert római katolikus plébániatemplom, Galbatő
A Bártfától mintegy 15 km-re található falu Árpád-kori eredetű, minden bizonnyal a 11-12. század fordulóján keletkezhetett. A településsel kapcsolatban ősi keresztény legenda ismert, mely szerint a korai magyar történelemben, így a magyarok megtérítésében fontos szerepet játsz...
Dombóvár: megvan mind a négy sarok
Immár megvan a dombóvári várnak mind a négy saroktornya, s azonosították a két belső tornyot is az idei ásatási évadban.

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink
Határon túli műemlékek: ideje az építésnek
A határon túli magyar műemlékek felújítását mutatja be a Teleki László Alapítvány Ideje az építésnek című kiállítása a Táncsics utcában.
Nyolc évszázad emlékei tárultak fel a templomban
Befejezéséhez közeleg a felsőmérai műemlék református templom kutatása. Paszternák István régész, műemléki szakértő beszámolója.
Bemutatják Szolnok már látható várát
A kaszárnyaépületként azonosított 16. századi maradványok megtekinthetőek lesznek a feltárás, majd az építkezés után Szolnokon.
Ellopták a hajót, leáll a kutatás
Szó szerint krimibe illő fordulatot vett az idei víz alatti régészeti program: ellopták a kutatóhajót, így szünetelnek a merülések.
Kegyelmet kapott Sóly temploma?
A restaurátorok január óta dolgoznak a falakon. Becslések szerint a templom teljes rekonstrukciójára 200 millió forintra volna szükség. Halmai Margó riportja.
Túra indul a vaskorba
A Sopron–Várhelyen kialakított régészeti örökségi tanösvényen bemutatják a vaskori halomsírokat, s képes rekonstrukcióit is találunk a földvárról.
Kedden kibontják a honfoglalók sírjait
Újabb három honfoglaló sírt tárnak fel a Jászfényszaru határában. Feltehetően teljes temetőre bukkantak, alattuk pedig ott van egy gazdag szarmata település.
Szeged és Szabadka: összeköt a szecesszió
A közös szecessziós örökséget bemutató program indult Szegeden és Szabadkán uniós támogatással.