Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Szűz Mária plébániatemplom romjai Szűz Mária plébániatemplom romjai, Liptószentmária
A középkori eredetű Liptószentmária község ma már nem létezik. Az 1965-75 között a Vág folyón létrehozott, épp e községről elnevezett, óriási víztározó (vodná nádrž Liptovská Mara, „A Liptói tenger”) miatt területét vízzel elárasztották tíz (!!!) másik...
Mária mennybemenetele plébániatemplom Mária mennybemenetele plébániatemplom, Gölnicbánya
A Felső-Magyarország egyik legkorábbi és magát a legjelentősebbek közé felküzdő bányász települését német telepesek alapították, még a 12. században. A tatárjárás (1241-42.) pusztítása után érkező újabb telepesek újra benépesítették a települést, amely még e száz...
Szent Mihály arkangyal plébániatemplom Szent Mihály arkangyal plébániatemplom, Ipolykiskeszi
A Börzsöny nyugati lábánál található Ipolykiskeszi. 1248-ban szerepelt első ízben írásban – „Keseu” alakban – IV. Béla király adományozó oklevelében, majd négy évre rá „Kezyv” formában bukkant fel újra. A helynév a Keszi nemzetség emlékét...
Szent Joachim és Szent Anna templom romjai Szent Joachim és Szent Anna templom romjai, Bodrogszög
A középkorban színmagyar lakosságú Bodrogközben meghúzódó, apró falu Árpád-kori eredetű, nevének első, fennmaradt írott említése viszont csak a 14. sz elejéről való. A mai település szélén, a kül- és belterület határán megtalálható, egykori plébániatemploma a 13....
Báthory-vár Báthory-vár, Szilágysomlyó
A település 1351-ben került a Báthory család birtokába. A magyar történelemben kiemelkedő család e városról elnevezett somlyai ágából származott többek között Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király, valamint Báthory András, aki szintén erdélyi fejedelemségig...
Dombóvár: megvan mind a négy sarok
Immár megvan a dombóvári várnak mind a négy saroktornya, s azonosították a két belső tornyot is az idei ásatási évadban.

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink
Határon túli műemlékek: ideje az építésnek
A határon túli magyar műemlékek felújítását mutatja be a Teleki László Alapítvány Ideje az építésnek című kiállítása a Táncsics utcában.
Nyolc évszázad emlékei tárultak fel a templomban
Befejezéséhez közeleg a felsőmérai műemlék református templom kutatása. Paszternák István régész, műemléki szakértő beszámolója.
Bemutatják Szolnok már látható várát
A kaszárnyaépületként azonosított 16. századi maradványok megtekinthetőek lesznek a feltárás, majd az építkezés után Szolnokon.
Ellopták a hajót, leáll a kutatás
Szó szerint krimibe illő fordulatot vett az idei víz alatti régészeti program: ellopták a kutatóhajót, így szünetelnek a merülések.
Kegyelmet kapott Sóly temploma?
A restaurátorok január óta dolgoznak a falakon. Becslések szerint a templom teljes rekonstrukciójára 200 millió forintra volna szükség. Halmai Margó riportja.
Túra indul a vaskorba
A Sopron–Várhelyen kialakított régészeti örökségi tanösvényen bemutatják a vaskori halomsírokat, s képes rekonstrukcióit is találunk a földvárról.
Kedden kibontják a honfoglalók sírjait
Újabb három honfoglaló sírt tárnak fel a Jászfényszaru határában. Feltehetően teljes temetőre bukkantak, alattuk pedig ott van egy gazdag szarmata település.
Szeged és Szabadka: összeköt a szecesszió
A közös szecessziós örökséget bemutató program indult Szegeden és Szabadkán uniós támogatással.