Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Batthyány-Strattmann-kastély Batthyány-Strattmann-kastély, Köpcsény
Az 1660-as években épült barokk kastély egy korábbi udvarház helyén (a befejezés dátuma 1668 körül). Eredetileg négyszögletes alaprajzú, fülesbástyás külső erődítés és vizesárok övezte az U-alaprajzú, nyitott belső udvaros kétemeletes épületet. A török Bécs elleni ha...
Református templom Református templom, Berettyószéplak
A Margittától 25 kilométernyire fekvő település neve a püspöki tizedjegyzékben tűnik föl először 1294-ben Villa Zeplak, majd 1327-ben Sceplak formában. A község ősi temploma is feltehetően román kori építmény. Az egyhajós istenháza nyugati homlokzata előtt áll a torony, ame...
Görög katolikus püspöki palota és székesegyház Görög katolikus püspöki palota és székesegyház, Ungvár
A volt görög katolikus püspöki palota és székesegyház monumentális megjelenésével a várhegy meghatározó eleme. Az egykori püspöki palota korábban a jezsuiták kollégiuma volt. A szerzetesházat 1640-44-ben építette Drugeth János, a protestáns hitről rekatolizált Drugeth Györg...
Evangélikus erődtemplom Evangélikus erődtemplom, Nagykapus
Az Oltmelléki hegysor területén, a Kapusi-patak mellett fekszik Nagykapus község. 1283-ban említik először az oklevelek Copus néven. 1345-ben Kapus, 1359-ben Magnus Kopsch, 1342-ben Sops Maior, 1523-ban Kapusch formában jegyzik. 1238-ig székelyek lakják. Mai temploma 1320-ban épült...
Plébániatemplom (volt ciszterci kolostor) Plébániatemplom (volt ciszterci kolostor), Borsmonostor
Az Árpád-kori eredetű település korai évszázadait alapjában határozta meg, hogy Miskolc nembeli Domokos szlavón bán 1190. körül jelentős, Sopron megyei birtokot adományozott egy itt felépítendő ciszterci kolostor számára. Ezzel egy jeruzsálemi zarándoklatra tett fogadalmát kí...
Dombóvár: megvan mind a négy sarok
Immár megvan a dombóvári várnak mind a négy saroktornya, s azonosították a két belső tornyot is az idei ásatási évadban.

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink
Határon túli műemlékek: ideje az építésnek
A határon túli magyar műemlékek felújítását mutatja be a Teleki László Alapítvány Ideje az építésnek című kiállítása a Táncsics utcában.
Nyolc évszázad emlékei tárultak fel a templomban
Befejezéséhez közeleg a felsőmérai műemlék református templom kutatása. Paszternák István régész, műemléki szakértő beszámolója.
Bemutatják Szolnok már látható várát
A kaszárnyaépületként azonosított 16. századi maradványok megtekinthetőek lesznek a feltárás, majd az építkezés után Szolnokon.
Ellopták a hajót, leáll a kutatás
Szó szerint krimibe illő fordulatot vett az idei víz alatti régészeti program: ellopták a kutatóhajót, így szünetelnek a merülések.
Kegyelmet kapott Sóly temploma?
A restaurátorok január óta dolgoznak a falakon. Becslések szerint a templom teljes rekonstrukciójára 200 millió forintra volna szükség. Halmai Margó riportja.
Túra indul a vaskorba
A Sopron–Várhelyen kialakított régészeti örökségi tanösvényen bemutatják a vaskori halomsírokat, s képes rekonstrukcióit is találunk a földvárról.
Kedden kibontják a honfoglalók sírjait
Újabb három honfoglaló sírt tárnak fel a Jászfényszaru határában. Feltehetően teljes temetőre bukkantak, alattuk pedig ott van egy gazdag szarmata település.
Szeged és Szabadka: összeköt a szecesszió
A közös szecessziós örökséget bemutató program indult Szegeden és Szabadkán uniós támogatással.