Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Szent Márton plébániatemplom Szent Márton plébániatemplom, Őriszentmárton
Az Árpád-kori eredetű falu első temploma a 13. században épült, azonban ez nyomtalanul elpusztult. Ugyancsak nincs a felszínen látható nyoma a középkor során végig álló templomépületnek, amely a 16. században egy időre a protestánsok használatában volt. A mai templom 1697-ben...
Szent István király római katolikus plébániatemplom Szent István király római katolikus plébániatemplom, Aknaszlatina
A településen már a római korban is folyt sóbányászat. A város ukrán megnevezése (Szolotvino) is a „só” szótőből származik. A 13. században IV. Béla leánya, Boleszláv lengyel király hitvese, Szent Kinga ellátogatott a máramarosi sóbányákba. Valószínűleg e lát...
Batthyány-Strattmann-kastély Batthyány-Strattmann-kastély, Köpcsény
Az 1660-as években épült barokk kastély egy korábbi udvarház helyén (a befejezés dátuma 1668 körül). Eredetileg négyszögletes alaprajzú, fülesbástyás külső erődítés és vizesárok övezte az U-alaprajzú, nyitott belső udvaros kétemeletes épületet. A török Bécs elleni ha...
Református templom Református templom, Jákóhodos
Szalárdtól nyugatra fekszik, 5 km-re, a Berettyó partján. Nevét először az 1291–1294-es püspöki tizedjegyzék említi Hudus alakban. Majd 1301-ben Jakow Hudus, 1329-ben Hodus és 1448-ben Hodos, nevét a magyar hód állatnévnek az -s képzős származékából kapta. A Jákó- előt...
Jakabkő Jakabkő, Kusma
A Kelemen-havasok NY-i lábánál, a Lunga (in den Auen) patak mellett fekszik Kusma (Cuşma) község. Kusma községtől légvonalban 2 km-re D-re, a 949 m magas Jakabkő (Jakobstein, Pietra Jakob) sziklaszirtjén egykor Árpád-kori vár állt, melyre a falu keleti szélétől induló földúton...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink