Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Pestiskápolna Pestiskápolna, Nagyhöflány
A terület a római kor óta folyamatosan lakott. A törökök háromszor dúlták fel a települést. A 17. századtól az Esterházyak uradalmához tartozott. 1775-ben mezővárosi rangot kapott. A népies barokk kápolnát 1716-ban alapították. Egyszerű, egyetlen térből álló, kicsiny,...
Haller-várkastély Haller-várkastély, Kerelőszentpál
Az első kastélyt Alárdi Ferenc építtette itt a 16. században. 1575-ben Báthori István erdélyi fejedelem hadai súlyosan megrongálták. 1610-ben a birtokot megszerző, nürnbergi származású hallerkői Haller család a romos kastély köveiből új kastélyt emeltetett. A kastélyt végü...
Bartán vára Bartán vára, Monostorszeg
Bartán várát, mint castrum Barthan említették meg 1475-ben, 1480-ban Nagyvölgyi László özvegyéhez tartozott. Engel Pál adatai szerint: a középkorban Bodrog vármegyéhez tartozó birtok, 1368-1511-ig a Bártányi - Peres családhoz tartozott, ám 1455-1480. között a Nagyvölgyi csalá...
Szent Flórián kápolna Szent Flórián kápolna, Városhodász
A települést a Németújvári grófok alapították, s német telepesekkel népesítették be. Első írásos említése 1374-ből származik. A 17. században mezővárosi rangra emelkedik. A kápolna a 18. század második feléből származik. Jellegzetes útszéli kápolna. Egyszerű, barok...
Keresztelő Szent János plébániatemplom Keresztelő Szent János plébániatemplom, Jánosi
A 12. században épült, több évszázadon át fennállt jánosi bencés apátsághoz tartozott román stílusú, kváderkőből épített, egyhajós, félkörös szentélyzáródású, ma furcsa, „T” alaprajzú templom. Az egykori kolostorépület mára nyomtalanul eltűnt, egykori me...
Dombóvár: megvan mind a négy sarok
Immár megvan a dombóvári várnak mind a négy saroktornya, s azonosították a két belső tornyot is az idei ásatási évadban.

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink
Határon túli műemlékek: ideje az építésnek
A határon túli magyar műemlékek felújítását mutatja be a Teleki László Alapítvány Ideje az építésnek című kiállítása a Táncsics utcában.
Nyolc évszázad emlékei tárultak fel a templomban
Befejezéséhez közeleg a felsőmérai műemlék református templom kutatása. Paszternák István régész, műemléki szakértő beszámolója.
Bemutatják Szolnok már látható várát
A kaszárnyaépületként azonosított 16. századi maradványok megtekinthetőek lesznek a feltárás, majd az építkezés után Szolnokon.
Ellopták a hajót, leáll a kutatás
Szó szerint krimibe illő fordulatot vett az idei víz alatti régészeti program: ellopták a kutatóhajót, így szünetelnek a merülések.
Kegyelmet kapott Sóly temploma?
A restaurátorok január óta dolgoznak a falakon. Becslések szerint a templom teljes rekonstrukciójára 200 millió forintra volna szükség. Halmai Margó riportja.
Túra indul a vaskorba
A Sopron–Várhelyen kialakított régészeti örökségi tanösvényen bemutatják a vaskori halomsírokat, s képes rekonstrukcióit is találunk a földvárról.
Kedden kibontják a honfoglalók sírjait
Újabb három honfoglaló sírt tárnak fel a Jászfényszaru határában. Feltehetően teljes temetőre bukkantak, alattuk pedig ott van egy gazdag szarmata település.
Szeged és Szabadka: összeköt a szecesszió
A közös szecessziós örökséget bemutató program indult Szegeden és Szabadkán uniós támogatással.