Mária kegytemplom és kolostor

Ország: Románia
Szélesség (lat): N 46° 5,948'
Hosszúság (lon): E 21° 41,187'
Védettség van? igen
Védettség száma:
Típus: Templom és kolostor, rendház
Jelentőség: Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve: Radna
A település magyar neve: Máriaradna
A település német neve:
A település latin neve:
Cím: Máriaradna, a település északkeleti részén, a 7-es úttól balra
Egyéb adat: Máriaradna Lippa város településrésze
Rövid leírás: A máriaradnai templom a magyar Mária-kultusz egyik kiemelkedő helyszíne, a Dél-Alföld legfontosabb Mária-kegyhelye. A ma látható templom barokk alkotás háromhajós kialakítással, két magas toronnyal. Mivel nem keletelt az épület, hozzá délnyugatról csatlakozik a kolostor zárt belső udvaros négyszöge.

Bár a mai épület 18. századi alkotás, a kegyhely története a 16. századba nyúlik vissza (Radna első említése a 13. századból származik, az első ferences kolostort pedig 1327-ben alapították a településen). 1520-ban emeltetett kápolnát egy özvegyasszony a mai együttes helyén. Ezt a 17. század első harmadában felújították, 1668-ban Georg Vričonosa egy olaszországi nyomdából származó képet adományozott a kápolnát szolgáló szerzeteseknek, amely Máriát ábrázolta a kisdeddel. 1695-ben, a lippai vár ostromakor a törökök felgyújtották a kápolnát, ám a kép sértetlen maradt - ekkor kezdődött el a kegyhely története.

Bár az első búcsújárást már 1709-ben megszervezték Radnára, az egyház 1750-ben ismerte el, mint hivatalos kegyhelyet. A mai templom alapjait 1756-ban rakták le, felszentelésére 1767-ben került sor, akkor helyezték át a képet is a régi kápolnából. A ferences kolostor kiépítésére is ekkor került sor. 1820 előtt további, elsősorban épületdíszítési munkálatok folytak a templomon. 1911-ben mindkét tornyát megmagasították 30 méterrel, így azok ma 67 méteresek. A kommunista uralom idején (1951-ben) betiltották a szerzetesrendeket, de Radnán tovább szolgáltak. 1992-ben II. János Pál pápa a máriarednai kegytemplomnak Basilica Minor, azaz kis bazilika címet adományozott. 2003-ban az utánpótlás hiánya miatt a ferencesek elhagyták a kolostort és a templomot, azt a püspökség vette át. 2012-ben Európai Uniós forrásból, csaknem 10 millió eurós költséggel elkezdődött az együttes felújítása.

A kegyhely nem csupán a templomból és a kolostorból áll. Az azt övező parkban keresztút és kis kápolnák, szakrális kisemlékek (keresztek, szobrok) is találhatók.
Adatlapot készítette: klo
Adatfelvétel ideje: 2013-01-20 11:31:55
 
 

Közeli objektumok (légvonalban)

Határeset

 

Állapotjelentések

2017.12.02 15:20 Emese62 - állapot: 5 - pont: 11





Túra alkalmával, nagyszerű munka 2012 óta nem láttam.A kálváriát a vihar megviselte fák döltek rá a stációkra.

2014.08.19 13:33 ngabi - állapot: 4 - koordináta: N 46° 5,946' E 21° 41,200' - pont: 12


















A templom és a kolostor falai be vannak állványozva, folyik a felújítás.
Most egy kicsit nehéz megközelíteni, így állapotjelentést is lehetetlen készíteni

Összetett keresés