Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Úti kápolna Úti kápolna, Szentelek
A helység első említése 1289-ből ismert. 1333-ban már állt a Szent Egyed tiszteletére szentelt plébániatemploma és a paplak. 1532-ben a települést elpusztították a törökök, ezután horvát telepesekkel népesítették be. A kis aedicula-kápolna a 19. században épült klasszic...
Vespasianus császár temploma Vespasianus császár temploma, Nóna
A mai település észak-nyugati részén, az egykori római fórumon épült fel a Kr. u. 1. század második felében, Vespasianus császár uralkodása idején a nagyméretű, harminchárom méter hosszú, huszonhárom és fél méter széles templom. Kelet felé nyílt az előcsarnoka, nyugati o...
Mosontarcsai (Andaui) híd Mosontarcsai (Andaui) híd, Mosontarcsa
Az 1920-ban itt meghúzott, új országhatár a Fertővidéket keresztülszelő Hansági-főcsatornát egyszeriben határfolyóvá tette. A csatornán Mosontarcsátől kb. 10 km-re délre már az 1940-es években állt egy fahíd. Ennek komolyabb forgalmi szerepe nem volt, egyszerűen a környező s...
Kálvária Kálvária, Ipolyság
A helyi katolikusság hitéletének fontos helyszíne, az ipolysági Kálvária 1907-ben épült fel a város keleti szélén. A Kálvária-domb enyhén emelkedő oldalában, tölcséresen szűkülő telken, ívelt vonalban, cikk-cakkban vezet fel a zarándokok számára kialakított sétaút, amely...
Bácsi vár Bácsi vár, Bács
Bács fontos délvidéki város. 1072-ben ide telepítették a szerémi görög püspökséget, a 13.–15. században pedig a Kalocsa-Bácsi Érsekség egyik székhelye volt. A Szent István király alapította Bács vármegye székhelyén először valószínűleg földvár épült. A várat...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink