Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Beniczky-ház Beniczky-ház, Besztercebánya
A főtéren álló, középkori ház a ma is látható, reneszánsz kapuzat zárókövének tanúsága szerint 1660-ban épült át Beniczky Tamás jóvoltából városi palotává. A kapuzat, a homlokzat sgrafittós díszítése és olaszos loggiája uralja az épület külső megjelenését, mely...
Eperjesi vértanúk emlékműve Eperjesi vértanúk emlékműve, Eperjes
A város történetének legismertebb tragédiájára 1687-ben került sor. A lázadó Thököly híveinek megbüntetésével megbízott gróf Caraffa (olaszosan Carafa) Antal tábornok 1687 februárban érkezett Eperjesre. Ostromállapotot hirdetett városban, majd elkezdődött a perek sorozata. A...
Kőhalom vára Kőhalom vára, Kőhalom
Az Árpád-kori eredetű település a 12. században jött létre, eredetileg Kozd néven. Lakói a magyar királyok által ide telepített szászok voltak, akik az 1241-42-es tartárjárás pusztítását követően újból felépítették falujukat, immár Kőhalom néven. A vár az írott fo...
Szepesi vár Szepesi vár, Szepesváralja
624 méter magas (tengerszint felett) mészkősziklára több ütemben épített és bővített vár, négy hektáros kiterjedésével Közép-Európa egyik legnagyobb középkori erődítménye. A legújabb kutatások szerint elsőként a 11-12. században köralakú lakótorony épült a sziklapl...
Református templom Református templom, Hegyközkovácsi
A Nagyvárad-Margitta útvonalon elhelyezkedő település okleveles említése 1291–1294-ből származik, Kuachy néven. Későbbi névalakjai 1470-ben Kowachy, 1501-ben Koachy, a magyar kovács foglalkozásnévnek a birtoklást kifejező -i képzős származékai. Neve a bihari földvárhoz...
Dombóvár: megvan mind a négy sarok
Immár megvan a dombóvári várnak mind a négy saroktornya, s azonosították a két belső tornyot is az idei ásatási évadban.

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink
Határon túli műemlékek: ideje az építésnek
A határon túli magyar műemlékek felújítását mutatja be a Teleki László Alapítvány Ideje az építésnek című kiállítása a Táncsics utcában.
Nyolc évszázad emlékei tárultak fel a templomban
Befejezéséhez közeleg a felsőmérai műemlék református templom kutatása. Paszternák István régész, műemléki szakértő beszámolója.
Bemutatják Szolnok már látható várát
A kaszárnyaépületként azonosított 16. századi maradványok megtekinthetőek lesznek a feltárás, majd az építkezés után Szolnokon.
Ellopták a hajót, leáll a kutatás
Szó szerint krimibe illő fordulatot vett az idei víz alatti régészeti program: ellopták a kutatóhajót, így szünetelnek a merülések.
Kegyelmet kapott Sóly temploma?
A restaurátorok január óta dolgoznak a falakon. Becslések szerint a templom teljes rekonstrukciójára 200 millió forintra volna szükség. Halmai Margó riportja.
Túra indul a vaskorba
A Sopron–Várhelyen kialakított régészeti örökségi tanösvényen bemutatják a vaskori halomsírokat, s képes rekonstrukcióit is találunk a földvárról.
Kedden kibontják a honfoglalók sírjait
Újabb három honfoglaló sírt tárnak fel a Jászfényszaru határában. Feltehetően teljes temetőre bukkantak, alattuk pedig ott van egy gazdag szarmata település.
Szeged és Szabadka: összeköt a szecesszió
A közös szecessziós örökséget bemutató program indult Szegeden és Szabadkán uniós támogatással.