Református templom
Ország: |
Románia |
Szélesség (lat): |
N 47° 9,366' |
Hosszúság (lon): |
E 22° 4,284' |
Védettség van? |
igen |
Védettség száma: |
|
Típus: |
Templom |
Jelentőség: |
Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
|
A település mai neve: |
Şişterea |
A település magyar neve: |
Siter |
A település német neve: |
|
A település latin neve: |
|
Cím: |
Siter |
Egyéb adat: |
Az először Suhtur, Schechter néven megjelenő falu a Rézhegységnek a Kösmő és az Almás patakok által közrefogott nyugati nyúlványán, a középkorban a Középkalota, később Hegyköz névvel illetett, Nagyváradtól észak-északnyugatra terül el. Egyháza szerepel a 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben. 1421-ben a Csákyak adorjáni uradalmának falvai közt sorolják föl, de valószínűleg már 1395-től a Csáky család birtokában volt az egész középkoron át egészen a 18. századig. 1558 körül az egyházközség a kegyurak református hitre térését követte. |
Rövid leírás: |
A templom építésére vonatkozóan csupán a 18. századtól kezdődően vannak adatok. 1803-ban közadakozásból építették fel a templom elé a nyugati tornyot, melybe az 1759-61 közt emelt haranglábból helyezték át a hívek által 1748-ban öntetett harangot.
A környék egyik legérdekesebb műemlékében 2002-2007 között végzett falkutatások és régészeti feltárás nyomán körvonalazódott a templom építéstörténete. Egyértelművé vált, hogy korábban már állt itt egy, a mainál kisebb, 12. századi, egyenes szentélyzáródású templom. A mai templom alaprajzából kiolvasható, hogy két szakaszban, a félköríves apszissal záródó első hajó toldásával épült. A keleti hajórészt a szentéllyel a 13. század közepén emelhették, míg a nyugati hajóbővítmény a keskeny félköríves, rézsűs bélletű ablakok alapján a 13. század végére, vagy a 14. század legelejére tehető. A hajóban nyugati karzat mindig állt. A déli falban egy félköríves záródású ajtó került elő, mögüle a faltestben indult a lépcsőfeljáró a nyugati karzatra, melynek a lenyomatai ma is jól láthatók a déli falon.
Az épület legérdekesebb része a hajó délkeleti sarkában előkerült baldachinos oltárépítmény. Az északnyugati sarkán szabadon álló oszlopra támaszkodó, élkeresztboltozatos cibórium egykorú a korábbi román kori épületrésszel és a szentéllyel együtt gazdag, feliratos kifestéssel bírt. Keleti falán egyenes vonal jelöli az itt állt oltár magasságát, mely felett négy angyal tartja a mandorlába foglalt, trónoló Krisztus képét. Jobbját áldásra emeli, baljában csukott könyvet tart. A cibórium rendkívüliségét az adja, hogy a Kárpát-medencében egyetlen hasonló építményt ismerünk, mely a Pozsonyhoz közeli Dunahidas római katolikus templomában maradt fenn a 15. századból. |
Adatlapot készítette: |
sebijo |
Adatfelvétel ideje: |
2011-05-19 11:56:14 |
Közeli objektumok (légvonalban)
Határeset
Állapotjelentések
A védettségi kód BH - II - m - B - 20238 A falról több helyen lepattogzik a festék, vizesedik a fal. a Fa részek több ápolást igényelnek.
Összetett keresés