Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Városi színház Városi színház, Déva
Az új korban egyértelműen román többségűvé vált vidék legjelentősebb, magyar többségű városává Déva vált. A megyeszékhely egyben a környék gazdasági, kulturális és politikai központja volt. A korábbi, méltatlan színjátszó hely kiváltására a város a századfordulón...
Evangélikus templom Evangélikus templom, Kisekemező
Az egykor önálló, Kis-Küküllő vármegyei Kisekemező falu temploma a 14. században épült gótikus stílusban, de első említése csak a következő évszázadból ismert: 1414-ben János nevű plébánosára hivatkoznak egy oklevélben. A 13,6 x 7,3 m-es templomhajóhoz egy 5,6 x 4,8 m...
Szászorbó vára Szászorbó vára, Szászorbó
Árpád-házi II. Géza magyar király uralkodása idején érkeztek meg az erdélyi területekre azok a németajkú, szász telepesek {„hospesek”}, akik eleinte földműveléssel és állattenyésztéssel, majd a középkor későbbi századaiban kereskedelemmel és fejlett kézműiparu...
Batthyány-Bethlen-kastély Batthyány-Bethlen-kastély, Élesd
Az élesdi kórháznak helyet adó Batthyány-Bethlen-kastélyt gróf Batthyány József építtette a 19. században klasszicizáló barokk stílusban. Gróf Bethlen Aladár 1887-ben lett a tulajdonosa, amikor feleségül vette Batthyány gróf Vilma nevű leányát. Ekkor kisebb átalakításokra...
Vasútállomás Vasútállomás, Késmárk
Késmárk, az egykori nagy hatalmú, gazdag és fontos szepesi szász város - és egyben az egész régió - gazdasági jelentősége az ország központi részéhez képest az újkorban fokozatosan csökkent. A fő kereskedelmi utak, vasútvonalak éppúgy elkerülték Késmárkot meg az ország e...
Dombóvár: megvan mind a négy sarok
Immár megvan a dombóvári várnak mind a négy saroktornya, s azonosították a két belső tornyot is az idei ásatási évadban.

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink
Határon túli műemlékek: ideje az építésnek
A határon túli magyar műemlékek felújítását mutatja be a Teleki László Alapítvány Ideje az építésnek című kiállítása a Táncsics utcában.
Nyolc évszázad emlékei tárultak fel a templomban
Befejezéséhez közeleg a felsőmérai műemlék református templom kutatása. Paszternák István régész, műemléki szakértő beszámolója.
Bemutatják Szolnok már látható várát
A kaszárnyaépületként azonosított 16. századi maradványok megtekinthetőek lesznek a feltárás, majd az építkezés után Szolnokon.
Ellopták a hajót, leáll a kutatás
Szó szerint krimibe illő fordulatot vett az idei víz alatti régészeti program: ellopták a kutatóhajót, így szünetelnek a merülések.
Kegyelmet kapott Sóly temploma?
A restaurátorok január óta dolgoznak a falakon. Becslések szerint a templom teljes rekonstrukciójára 200 millió forintra volna szükség. Halmai Margó riportja.
Túra indul a vaskorba
A Sopron–Várhelyen kialakított régészeti örökségi tanösvényen bemutatják a vaskori halomsírokat, s képes rekonstrukcióit is találunk a földvárról.
Kedden kibontják a honfoglalók sírjait
Újabb három honfoglaló sírt tárnak fel a Jászfényszaru határában. Feltehetően teljes temetőre bukkantak, alattuk pedig ott van egy gazdag szarmata település.
Szeged és Szabadka: összeköt a szecesszió
A közös szecessziós örökséget bemutató program indult Szegeden és Szabadkán uniós támogatással.