Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Földvár vára Földvár vára, Földvár
Erdély DK-i sarkában, a Barcaságnak nevezett területen a XII. század második felében telepedtek le az országba hívott szász vendégek {„hospesek”}. A földműveléssel és kereskedelemmel foglalkozó németajkú lakosságot 1211-ben követték a hitetlenek elleni keresztes háb...
Nagyőri kastély Nagyőri kastély, Nagyőr
Nagyőr település az Árpád-kori magyar határvédelem részeként jött létre. Első ismert birtokosai a Berzeviczyek voltak, akik Károly Róbert adományából jutottak a faluhoz. Kastélyát egy korábbi erődítés helyére 1570-80. között építtette a falut 1556-ban megszerző Horváth-...
Dancs-kastély Dancs-kastély, Kövecses
Az Árpád-kori eredetű magyar faluról az első írott adatok a 13. századból maradtak fenn. A település birtokosai között a Dancs család már a tatárjárás előtt felbukkant és meg is maradt egészen a 19. századig. A Sajó-parti faluban ekkor egy kastéllyal és egy kúriával is rend...
Szent Márton-dóm Szent Márton-dóm, Pozsony
Pozsony, az egykori magyar főváros legnagyobb, legmagasabb és legrégebb óta fennálló temploma kiemelkedő történeti jelentőséggel bír mind a város, mind pedig egész Magyarország történetében. Pozsony legkorábbi temploma, amely egyben prépostság és káptalan székhelye is vol...
Páduai Szent Antal-oszlop Páduai Szent Antal-oszlop, Borsmonostor
A mai magyar-osztrák határhoz szorult, máig kiterjedt gyümölcstermesztéssel foglalkozó falut dél felől dombok határolják. Ezek déli és keleti lejtőit kiterjedt almáskertek foglalják el, ahol hatalmas táblákban intenzív, leggyakrabban kordonos termelés folyik. Az egyik legmag...
Dombóvár: megvan mind a négy sarok
Immár megvan a dombóvári várnak mind a négy saroktornya, s azonosították a két belső tornyot is az idei ásatási évadban.

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink
Határon túli műemlékek: ideje az építésnek
A határon túli magyar műemlékek felújítását mutatja be a Teleki László Alapítvány Ideje az építésnek című kiállítása a Táncsics utcában.
Nyolc évszázad emlékei tárultak fel a templomban
Befejezéséhez közeleg a felsőmérai műemlék református templom kutatása. Paszternák István régész, műemléki szakértő beszámolója.
Bemutatják Szolnok már látható várát
A kaszárnyaépületként azonosított 16. századi maradványok megtekinthetőek lesznek a feltárás, majd az építkezés után Szolnokon.
Ellopták a hajót, leáll a kutatás
Szó szerint krimibe illő fordulatot vett az idei víz alatti régészeti program: ellopták a kutatóhajót, így szünetelnek a merülések.
Kegyelmet kapott Sóly temploma?
A restaurátorok január óta dolgoznak a falakon. Becslések szerint a templom teljes rekonstrukciójára 200 millió forintra volna szükség. Halmai Margó riportja.
Túra indul a vaskorba
A Sopron–Várhelyen kialakított régészeti örökségi tanösvényen bemutatják a vaskori halomsírokat, s képes rekonstrukcióit is találunk a földvárról.
Kedden kibontják a honfoglalók sírjait
Újabb három honfoglaló sírt tárnak fel a Jászfényszaru határában. Feltehetően teljes temetőre bukkantak, alattuk pedig ott van egy gazdag szarmata település.
Szeged és Szabadka: összeköt a szecesszió
A közös szecessziós örökséget bemutató program indult Szegeden és Szabadkán uniós támogatással.