Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Evangélikus templom Evangélikus templom, Rekenyeújfalu
Az Árpád-kori magyar falu lakossága a 13. század második felében telepedett meg itt. A helyi evangélikus Gyülekezeti Krónikában a ma álló templom építésének idejéül bejegyzett 1838-as dátum valószínűleg a nagy átépítés időpontját jelenti, mert az épület jellege korá...
Szent Mária Magdolna római katolikus templom Szent Mária Magdolna római katolikus templom, Ozsdola
Ozsdola falut 1332-ben Odula, Vzdula, Ysdula néven írják az okiratok. 1539-ben Osdola formában fordul elő. Az 1567. évi regestrum 40 kapuval jegyzi. 1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Domokos a pápai tizedjegyzék szerint 7 régi banálist fizet, 1333-ban Tamás pap 3...
Református templom Református templom, Boroskrakkó
Az Érchegység Aranyosmelléki hegysorához tartozó Torockó-hegység DK-i oldalában, az ott húzódó Hegyalja dombvidéken, a Krakkói-patak mellett fekszik Boroskrakkó (Cricău) falu. Erődített temploma igen szép középkori műemlék. A helység 1206-ban és 1238-ban Karako, 1291-ben...
Amfiteátrum Amfiteátrum, Póla
Póla első írásos említése a Kr. e. 10. századból való, a neolitikum megtelepedései után az első nagyobb települést az illírek alapították. Az elterjedt hagyomány szerint a város a görög mitológiában, az aranygyapjú történetében is szerepel, hiszen ide menekült volna Iasz�...
Volt evangélikus (ma román ortodox) templom Volt evangélikus (ma román ortodox) templom, Kisdemeter
A Kelemen-havasok Ny-i lábánál, a Budaki (Budak)-patak mellett fekszik Kisdemeter (Dumitriţa) falu. 1334-ben jelentkezik először az oklevelekben Sanctus Demetrius néven, majd 1453-ban Kys-Demeter, 1587-ben villa Valteri formában. 1334-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Gothf...
Dombóvár: megvan mind a négy sarok
Immár megvan a dombóvári várnak mind a négy saroktornya, s azonosították a két belső tornyot is az idei ásatási évadban.

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink
Határon túli műemlékek: ideje az építésnek
A határon túli magyar műemlékek felújítását mutatja be a Teleki László Alapítvány Ideje az építésnek című kiállítása a Táncsics utcában.
Nyolc évszázad emlékei tárultak fel a templomban
Befejezéséhez közeleg a felsőmérai műemlék református templom kutatása. Paszternák István régész, műemléki szakértő beszámolója.
Bemutatják Szolnok már látható várát
A kaszárnyaépületként azonosított 16. századi maradványok megtekinthetőek lesznek a feltárás, majd az építkezés után Szolnokon.
Ellopták a hajót, leáll a kutatás
Szó szerint krimibe illő fordulatot vett az idei víz alatti régészeti program: ellopták a kutatóhajót, így szünetelnek a merülések.
Kegyelmet kapott Sóly temploma?
A restaurátorok január óta dolgoznak a falakon. Becslések szerint a templom teljes rekonstrukciójára 200 millió forintra volna szükség. Halmai Margó riportja.
Túra indul a vaskorba
A Sopron–Várhelyen kialakított régészeti örökségi tanösvényen bemutatják a vaskori halomsírokat, s képes rekonstrukcióit is találunk a földvárról.
Kedden kibontják a honfoglalók sírjait
Újabb három honfoglaló sírt tárnak fel a Jászfényszaru határában. Feltehetően teljes temetőre bukkantak, alattuk pedig ott van egy gazdag szarmata település.
Szeged és Szabadka: összeköt a szecesszió
A közös szecessziós örökséget bemutató program indult Szegeden és Szabadkán uniós támogatással.