Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Nagyboldogasszony római katolikus plébániatemplom Nagyboldogasszony római katolikus plébániatemplom, Szolyva
A település a 12. században a Beth család, a 13. század elején Bánk bán vejének, Simon főispánnak tulajdonában volt, akitől II. Endre király elkobozta az 1214. évi merénylet után. 1433-ban a Perényiek kezén volt. 1728-tól Szolyva is Schönborn-uradalom. E család jelentős iparos...
Szentlélek plébániatemplom Szentlélek plébániatemplom, Zsigra
Az Árpád-kori eredetű falu római katolikus plébániatemplomát, amely a Felvidék talán legértékesebb, középkori freskóival büszkélkedhet, 1245-75 között építtette fel Zsigray János szepesi gróf kései román, ill. korai gótikus stílusban. Egyenes záródású szentélyében ma...
Plébániatemplom (volt ciszterci kolostor) Plébániatemplom (volt ciszterci kolostor), Borsmonostor
Az Árpád-kori eredetű település korai évszázadait alapjában határozta meg, hogy Miskolc nembeli Domokos szlavón bán 1190. körül jelentős, Sopron megyei birtokot adományozott egy itt felépítendő ciszterci kolostor számára. Ezzel egy jeruzsálemi zarándoklatra tett fogadalmát kí...
Polgárház, ma múzeum Polgárház, ma múzeum, Lendva
A 20. század elején épített polgári ház, a Muravidék egyik legimpozánsabb neobarokk stílusú épülete. Mint minden akkori polgári házban az emeleten lakások voltak, a földszinten pedig bolt működött. Tagolt és erőteljes homlokzatát szépen kialakított stukkók díszítik. A ház...
Somlyó vára Somlyó vára, Szilágysomlyó
Az Árpád-kori eredetű településről az első írott források a 13. sz közepéről maradtak fenn Vatasomlyója néven. A Várhegy-csúcson állt egykor Szilágysomlyó első vára. Ennek építési ideje 13-14. századra tehető: feltehetőleg Pok nembeli Meggyesi Móric építtette. Az ő l...

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink