Megújulásunk támogatója:  

 

 

 

Határeset-ajánló

Jézus Szíve plébániatemplom Jézus Szíve plébániatemplom, Bene
A Borzsa partján álló, magyar falu Árpád-kori eredetű. Az első, fennmaradt írott források a 13. században szólnak róla. Temploma a 14. század elején már biztosan állt. Ezen épület utóda a fő utcában, a település keleti szélén álló, a 15. század második felében épült t...
Majláth-kastély Majláth-kastély, Alsó Miholjác
Az új kastélyt a régi kastély utcai szárnyától északabbra építették fel, amivel azt akarták elérni, hogy az új kastély a folyamatosság látszatát keltse. A tervezésre Möller István budapesti műépítészt, a magyar műemlékvédelem egyik nagy hatású alakját kérték fel. A k...
Máriássy-kastély Máriássy-kastély, Márkusfalva
Az egész Észak-Magyarországon komoly birtokokkal rendelkező, a szászok közül egyedül bárói rangig emelkedő, Márkusfalvát már évszázadok óta birtokló Másiássy család jeles tagja, Máriássy Ferenc a 17. században építette a négy kerek sarokbástyával rendelkező, szabályos...
Régi vármegyeháza Régi vármegyeháza, Marosvásárhely
Marosvásárhely, mint a Székelyföld legjelentősebb városa, helyet adott Marosszék adminisztratív központjának is. A város egyik legfontosabb utcájában, a református kollégium szomszédságában ma is álló épület magja minden bizonnyal az a ház lehetett, amelyet az 1711-ben felség...
Nepomuki Szent János római katolikus plébániatemplom Nepomuki Szent János római katolikus plébániatemplom, Rahó
Rahót 1447-ben említik először az okiratok. Az 1770-es években a Felső-Ausztriából betelepülők miatt jelentősen megnövekedett a római katolikus lakosok száma. A XVIII. század végén Gróf Eszterházy Károly egri püspök nagy figyelmet fordított a máramarosi egyházi ügyek rend...
Dombóvár: megvan mind a négy sarok
Immár megvan a dombóvári várnak mind a négy saroktornya, s azonosították a két belső tornyot is az idei ásatási évadban.

Kedves látogató!

A HATÁRESET a műemlékem.hu portál programja a Kárpát-medence, mint kulturális környezet épített örökségének felderítésére, amelyet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szakmai segítségével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával igyekszik megvalósítani.

Célunk, hogy bárki által bővíthető, egységes elvek alapján felépülő adatbázist hozzunk létre - részben pontszerző verseny formájában, játékos szellemben - a Kárpát-medence, e sokszínűségében is kulturális egységet alkotó térség épített emlékeiről. Szándékosan nem műemlékekről, hanem történelmi épületekről, vagyis történeti, építészettörténeti, művészettörténeti értékkel bíró objektumokról van szó, hiszen a különböző országokban különböznek a védelem fogalmai is. Nem csupán a védettet, hanem az értéket, a megőrzendőt keressük és igyekszünk megjeleníteni, függetlenül tehát attól, hogy az jelenleg védelem alatt áll-e.

A HATÁRESET a Kárpát-medencét történeti épületek szempontjából földrajzi fogalmon alapuló, azonban annál némiképp tágabb kulturális egységként értelmezi. Ennek a sokszínű kulturális egységnek a gyökere a Római Birodalom korába nyúlik vissza, majd a középkoron át (természetesen változó számú emléket hagyva maga után) egészen a huszadik század elejéig tartott. A térségben a mai államhatárok kialakulásával nagyobbrészt megszakadtak azok a folyamatok, amelyek ezt a kulturális egységet táplálták, így különösen a második világháború után létrehozott értékek már nem lehetnek részei az adatbázisnak. Így is csaknem kétezer esztendő közös épített örökségét igyekszünk megismerni és megismertetni. A HATÁRESET inventáriumába való bekerülés elsődleges szempontja és feltétele az egyetemes-, illetve a magyar történeti-, építészettörténeti-, művészettörténeti érték megléte, azonban nagyon fontos és az adatlap része az is, hogy mennyire megbecsült örökségi eleme a szóban forgó objektum annak az országnak, amelynek a területén található.

Tovább az összes adatlapra

Összetett keresés

 
További cikkeink
Határon túli műemlékek: ideje az építésnek
A határon túli magyar műemlékek felújítását mutatja be a Teleki László Alapítvány Ideje az építésnek című kiállítása a Táncsics utcában.
Nyolc évszázad emlékei tárultak fel a templomban
Befejezéséhez közeleg a felsőmérai műemlék református templom kutatása. Paszternák István régész, műemléki szakértő beszámolója.
Bemutatják Szolnok már látható várát
A kaszárnyaépületként azonosított 16. századi maradványok megtekinthetőek lesznek a feltárás, majd az építkezés után Szolnokon.
Ellopták a hajót, leáll a kutatás
Szó szerint krimibe illő fordulatot vett az idei víz alatti régészeti program: ellopták a kutatóhajót, így szünetelnek a merülések.
Kegyelmet kapott Sóly temploma?
A restaurátorok január óta dolgoznak a falakon. Becslések szerint a templom teljes rekonstrukciójára 200 millió forintra volna szükség. Halmai Margó riportja.
Túra indul a vaskorba
A Sopron–Várhelyen kialakított régészeti örökségi tanösvényen bemutatják a vaskori halomsírokat, s képes rekonstrukcióit is találunk a földvárról.
Kedden kibontják a honfoglalók sírjait
Újabb három honfoglaló sírt tárnak fel a Jászfényszaru határában. Feltehetően teljes temetőre bukkantak, alattuk pedig ott van egy gazdag szarmata település.
Szeged és Szabadka: összeköt a szecesszió
A közös szecessziós örökséget bemutató program indult Szegeden és Szabadkán uniós támogatással.