Szent Ferenc templom
| Ország: | Szlovákia |
| Szélesség (lat): | N 48° 42,545' |
| Hosszúság (lon): | E 19° 17,429' |
| Védettség van? | igen |
| Védettség száma: | |
| Típus: | Templom |
| Jelentőség: |
Egyetemes jelentőség: 4 Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5 Magyar történelmi jelentőség: 5 |
| A település mai neve: | Poniky |
| A település magyar neve: | Pónik |
| A település német neve: | |
| A település latin neve: | |
| Cím: | Pónik, Malá Strana, a település keleti részén egy domb tetején |
| Egyéb adat: | |
| Rövid leírás: | Keletelt, egyhajós, egyenesen záródó szentélyű, Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelt templom. Története a 14. század elejéig nyúlik vissza. A Kürtösiek családjából eredő Turóci Tamás comesnek fia, Fülöp mester (1278-1302) kapta adományba 1282-ben Pónikot. Fülöp mester fiai – Póniki Tamás, András mester és a Soósnak nevezett Péter – építették fel 1310-ben a máig álló gótikus templomot. Mivel azonban Csák Máténak emberei valamennyiüket elűzték erről a jószágukról, a templom felszentelésére csak az erőszakos foglalás megszűntével került sor. Fülöp mester unokái 1376-ban Nagy Lajos királlyal elcserélték az ekkor már uradalom méretű póniki birtokot a négy településből álló Nógrád megyei Poltárért. 1376 után Nagy Lajos király a zólyomlipcsei uradalomhoz csatolta a póniki jószágot. Papjairól 1323-ból, 1452-ből (Lőrinc) és 1492-ből van adatunk.
A 16. század közepén, a török veszély növekedése idején erődfallal övezték a templomot. Erődtemplomként említik 1689-ben és 1694-ben, melyet a bányavárosok által fizetett katonák védtek. Az újkorban néhány átalakítást végeztek az épületen, szerencsére azonban ezzel nem károsították helyrehozhatatlanul annak középkori részleteit. A templom egyhajós, egyenes záródású szentélye – akárcsak a sekrestye – keresztboltozatú. A templomfalakat - a gótikus nyílások részleges meghagyásával - újkori ablakokkal törték át. A nyugatra néző gótikus bejárat elé az újkorban egy belépőcsarnokot emeltek. Ennek födéme egészen a legutóbbi időkig eltakarta azt a főkapu fölé helyezett – a nagybörzsönyi bányásztemploméhoz hasonló – kettős kalapácsos bányászcímert, amely e templomot, mint fémbányász-mezővároska plébániáját, a XV. század derekától fogva városcímerként díszíthette. 1976/77-ben Balassa Géza kezdeményezésére lebontották az újkori előcsarnokot. Ezzel szabaddá vált a főbejárat 15. századi gyönyörű metszésű gótikus kapuja, s kibontakoztak a bányászatra utaló kalapácsos jelvények. A templom déli oldalához a szentélyhez zárkózó sekrestyén kívül egy déli mellékkápolna is hozzá tapad, mely egyidejű magával a 14. századi templomtesttel, s nem későbbi toldat. E mellékkápolnának a helyreállítások során kibontották dél felé tekintő keskeny, gótikus ívű, festett ablakait. A sekrestye középkori, kovácsoltvas ajtaja mellett látható, szamárhátíves szentségtartó kőfülke az 1500-as évek elején készülhetett. Szertelenül kanyargó, ágas-indás, szőlőfürtökben végződő faragott díszítése egyedülálló a magyar későgótika emlékei között. Egy kőből faragott gótikus keresztelőmedence is látható a hajót a szentélytől elválasztó diadalív déli lábánál. A templom újabbkori vakolata alól bámulatos középkori falfestmények kerültek elő, melyek a szentély teljes falfelületét beborítják. A templomhajóban szintén jelentős – többek között a Szent László legendát ábrázoló – freskók láthatók. A templomban őrzik hazai művészettörténetünk legrégebbinek vélt táblaképét, a Jeremiás prófétát ábrázoló festményt. Korát 1390-1400 tájára teszik. A templomot övező, korábban erősen romosodó középkori erődfalat szintén helyreállították, néhol felfalazták. Forrás: Karczag Ákos/várak.hu |
| Adatlapot készítette: | klo |
| Adatfelvétel ideje: | 2012-07-03 12:29:39 |
Közeli objektumok (légvonalban)
Határeset
