Megújulásunk támogatója:  

Szepesi Kamara egykori székháza

Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 43,322'
Hosszúság (lon):
E 21° 15,402'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Középület
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Fő utca (Hlavná) 68.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A Felső-Magyarország egyik legfontosabb és leggazdagabb szabad királyi városának számító Kassa fő utcája, tulajdonképpen inkább fő tere az észak-déli irányú Fő utca. Ennek a „szilvamag” alakú térnek a közepén áll a székesegyház. A város legfontosabb középületei, több temploma ill. leggazdagabb polgárainak és a városban lakó nemeseinek házai szintén a téren álltak, közülük szinte mindegyik őriz középkori épületrészleteket.

A Fő tér Nyugati térfalában, az Immaculata-szoborral egy magasságban, zárt sorú beépítésben álló, mára erősen, szinte a felismerhetetlenségig átalakított, szomszédjával egy tető alá vont, két emeletes épület mai homlokzati képe teljes egészében barokk. Ugyanakkor maga a ház magja ennél sokkal öregebb. Itt, és a szomszédos, két középkori telken álló házakban működött 1567-től a Kassára helyezett Szepesi Kamara. Ezeket 1632-ben egyetlen házzá építették át. Végül 1770-ben barokk stílusban átépítették, melynek tényét a kapuzatban latin nyelvű felirat örökíti meg. Végül nagy részét 1935-ben lebontották. Ma csupán az egykori épület északi végének kéttengelyes része áll fenn. A ház egykori barokk díszkapuját, amely eredetileg a homlokzat tengelyében állt, szintén lebontották és a megmaradó rész földszintjébe építették be.

A 16. században három részre szakadt Magyarország Habsburgok kezén maradt országrészének irányítását az „ország” Ny-i szélén lévő Pozsonyból nehézkesen lehetett csak megoldani. Ezért I. Ferdinánd király a pozsonyi kamara mintájára a K-i országrész kormányszerveként létrehozta a Szepesi Kamarát, amely először Eperjesen, majd Kassán működve irányította a pl. a királyi jövedelmek beszedését, a bányaügyeket és királyi várak erdélyi és a török csapatok elleni védelmét.

A Szepesi Kamara épületéhez fűződik a Kárpát-medence talán legértékesebb kincslelete, az 1935-ben az épület padozatában lelt ún. kassai éremkincs is. A kincs egy nagy méretű, fedeles réz edénybe rejtett, mintegy 2920 db aranypénzből, három emlékéremből és egy különleges, 214 cm hosszú aranyláncból áll és valószínűleg a Thököly-féle felkelés idején rejthették el, félve attól, hogy az az várost ostromlók kezébe kerül. Az évszázadokig lappangó kincset a pénzügyigazgatóság épületének átalakításakor lelték meg az ott dolgozó munkások. A Csehszlovákiában sokfelé őrzött és a II. világháborút szerencsésen túlélt kincsnek a kassai Kelet-szlovákiai Múzeumban 1969-ben egy komplett páncéltermet építettek, azóta e helyen láthatja a nagyközönség e különleges értéket.

A Szepesi Kamara épületén kétnyelvű emléktábla hirdeti, hogy e házban dolgozott hivatalnokként 1788-89-ben Batsányi János költő, a magyar felvilágosodás kiemelkedő alakja, aki épp itt, Kassán, Kazinczy Ferenccel közösen indította meg az első, magyar nyelvű irodalmi folyóiratot, a Magyar Museumot és hozta létre az első magyar irodalmi társaságot.
Adatlapot készítette:
Csillagtancos
Adatfelvétel ideje:
2012-03-11 00:17:39
 
 

Állapotjelentések

2013.06.09 13:07 Lacipap állapot: 4 - koordináta: N 48° 43,365' E 21° 15,400' - egyéb

Szerintem az eredeti épületre rá sem lehet ismerni. Nagyon sok átalakításon eshetett át az épület.

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.