Megújulásunk támogatója:  

Opálbányász telep

Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 54,761'
Hosszúság (lon):
E 21° 27,949'
Védettség van?
nem
Típus:
Világi együttes
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Vörösalma fakutól ÉK-re a hegyekben
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Az utóvulkáni tevékenység során keletkező opált az emberiség ősidők óta használja, gyűjti, értékeli, csodálja, ékszert készít belőle. A világ egyik legnagyobb, és legrégebb óta művelt opállelőhelye a Szalánci-hegységben megbúvó, ma már elnéptelenedett telep, Dubnik közelében van.
Az itteni opálgyűjtés, vagy bányászat kezdeteiről keveset tudunk, a legvérmesebb feltételezés szerint már a római korban is bányásztak itt. Valószínűbb azonban, hogy a szervezett, nagyobb arányú kitermelés a középkorban kezdődhetett. Az első, itteni opálra vonatkozó írott forrás 1597-ből való. De a kitermelés nyilván korábban kezdődhetett, mert II. Rudolf császár orvosa 1609-ben már egy itteni beomlott opálbányát és működő külszíni fejtést említett. Az itt valaha előkerült leggyönyörűbb, Harlakinnek elkeresztelt, 609 g tömegű opálra 1771-ben bukkantak. A dubniki opál a 19. sz második felére világhíres, keresett cikk lett. A bányatelep is ekkor érte virágkorát. A Goldschmidt család által bérelt bányákban ekkor több, mint 350 bányászt alkalmaztak, akik számos új bányajáratot és aknát mélyítettek. Az ausztrál nemesopál Európába áramlásával a dubniki opál piaca beszűkült, a bánya az 1890-es években hanyatlani kezdett. 1896-tól állami kézbe került, de ez sem segített: 1922-ben végleg bezárták. A bányászat központi telepe, Dubnik fokozatosan elnéptelenedett. A telep kiürült házai: a bánya vezetőinek, mérnökeinek irodái, lakásai, a telepi iskola és a bányászok házai közül sok összedőlt, de döntő többségük még valamilyen mértékben fennáll. A bányatelep közelében találunk számos, a terepen észrevehető, a bányászkodáshoz kötődő nyomot, ill. több egykori vágat-bejáratot, így a József- és Vilmos-aknák lejáratait. Az 1990-es években kutatások folytak, melyek célja a bánya újraindíthatóságának vizsgálata volt. A Vilmos aknát újra járhatóvá tették. Az 1999-ben létrejött Dubniki Opálbányák Alapítvány földalatti tanösvényt működtet a bányában.
Az egykori bányajáratok tökéletes téli-nyári szállást nyújtanak a védett denevéreknek, akik több ezren telelnek a nyitott bányajáratokban. Itt él Szlovákia denevér-populációjának mintegy 30 %-a! (A denevérek mindennemű zaklatása tilos!)
Adatlapot készítette:
Csillagtancos
Adatfelvétel ideje:
2012-02-18 04:06:04
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.