Megújulásunk támogatója:  

Erzsébet királyné szobra

Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 49° 19,860'
Hosszúság (lon):
E 21° 16,102'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Világi plasztika, szobor
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A mai Astoria (korábban Erzsébet) szállótól D-re húzódó Parkban, a sétány ÉNY-i végében.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A középkori Magyarország egyik legjelentősebb, szabad királyi városától, Bártfától alig 5 km-re, É-ra, a hegyek között fakadó sós és vasas víz gyógyhatása már a középkorban ismert volt. A város polgárainak itteni fürdőzésére a 16. század óta vannak írásos adatok. Modern fürdőhellyé ugyanakkor a 19. század második felében épült ki a hegyi telep. Az ekkor az úri osztály körében az egész országban és határon túl is ismert és kedvelt fürdőhelyen számos gyógyszálló, szanatórium és remek, századfordulós villa épült fel. A csodás természeti környezetben álló épületek környékét gondosan parkosították. Ezek az épületek – jobb-rosszabb állapotban - jelentős részben máig állnak, ugyanakkor közéjük és köréjük a 20. sz második felében modern, mára sokszor avult kinézetű fürdőépületeket emeltek. Bártfafürdő híres vendégei közé számított I. Sándor orosz cár és Erzsébet, Ferenc József császár és király neje.

Azután, hogy a sokak által kedvelt királynét 1898-ban Genfben meggyilkolták, a császárhoz való lojalitás jeleként, egész Magyarországon végigsöpört a mindenki Sisi-jének való emlékhely és szoborállítási láz. Nem maradhatott ki e sorból Sáros megye és Bártfafürdő sem, ahol történetesen tényleg megfordult a királyné és több hetes ittléte alatt számos maradandó történetet, emléket hagyott hátra. Már az Erzsébet halála utáni évben, 1899-ben egy kis emlékoszlopot emeltek a bártfafürdői gyógyforrás oszlopcsarnokában, melybe belefoglalták azt az üvegpoharat, melyet Erzsébet itteni ivókúrája alatt használt.

Pár év erőgyűjtés után sor kerülhetett egy nagyobb, méltó emlékmű felállítására. Az egyszerű, szögletes, téglatest alakú, simára csiszolt mészkő posztamensen elhelyezkedő alkotás egy, az életnagyságnál némileg nagyobb arányú, öntött bronz szobor, amely a fiatal kori Erzsébetet ülő helyzetben ábrázolja. A szobor Donáth Gyula (1850-1909) budapesti szobrászművész alkotása, melyet 1903. augusztus 16-án, nagy ünnepség keretében, Berzeviczy Gergely ünnepi beszédét követően lepleztek le a szintén a királynéról elnevezett sétányon, a Deák Szálloda előtti parkban. (Ez az épület erősen átalakított homlokzattal, de ma is áll.)

A szobor szerencsésen túlélte az elmúlt száz év, szobrokra nézve igen veszélyes időszakát és ma is eredeti helyén áll. Mindössze a talapzatáról tűnt el a magyarul bevésett „Erzsébet” szó. A sokáig felirat nélkül álló posztamensen ma egy szlovák nyelvű bronztábla hirdeti, hogy itt Ausztria császárnéja és Uhorsko királynéja látható.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2011-12-29 15:37:33
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.