Megújulásunk támogatója:  

Szent Cirill és Metód plébániatemplom (volt zsinagóga)



Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 24,232'
Hosszúság (lon):
E 21° 40,154'
Védettség van?
nem
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Fő (Hlavná) utca
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Sátoraljaújhely, a történelmi Zemplén vármegye központja, egyike azon településeknek, amelyeket a legbrutálisabban érintett a vesztes I. Világháborút követő, trianoni békeszerződés. Annak érdekében, hogy az ekkor kreált Csehszovákia birtokba vehesse a Kassa és Munkács közötti, hadi jelentőségű vasútvonalat, a "béke" kidolgozói országhatárt húztak a Sátoraljaújhely városon keresztül kanyargó, jelentéktelen Ronyva-patak vonalában. A vasútvonal, és a város Gyártelepnek nevezett része, valamint Karla-tanya és Kis-tanya az új államalakulathoz került, a Ronyva hídja határátkelővé változott.

A fenti településrészek először nem alkottak önálló települést, hanem a közeli Borsi községhez tartoztak. A csehszlovák hatalomnak azonban tervei voltak a településsel: egy kisvárossá szerették volna fejleszteni. E törekvést támogatta a helyszín vasúti csomópont jellege, az itt létrehozott határátkelő, vámhivatal, stb. Az 1920-as években, különösen 1926-28 között Csehszlovákia északi részeiből, Eperjes környékéről számos szlovák és ruszin nemzetiségű lakos telepedett az önállósult Újhely településre. A legtöbb betelepülő mégis cseh nemzetiségű volt, akik nagy létszámban foglalták el a helyőrség, a vámhivatal, a vasút és az államigazgatás területén létrejött állásokat.

A hirtelen nagyra nőtt településen jelentkezett kereskedelmi és értelmiségi munkalehetőségek zsidó vallású lakosokat is vonzottak Újhelyre. Tokaj-Hegyalja és Sátoraljaújhely hagyományosan jelentős számú zsidó lakossággal rendelkezett. A kezdetben szinte hermetikusan elzárt országhatár azonban "Újhelyt" elvágta az innen alig pár száz méterre lévő, sátoraljaújhelyi zsidó létesítményektől, zsinagógáktól, fürdőtől, iskolától, temetőktől. Az újhelyi zsidóság hitéleti és lelki igényeik kiszolgálása céljából 1931-ben dr. Grünwald helyi orvos jóvoltából egy 19. századi épületet vásároltak és ezt zsinagógának alakították át.

1938-ban az I. Bécsi Döntés jóvoltából a terület visszatért Magyarországhoz és közigazgatásilag ismét egyesült Sátoraljaújhellyel. 1944. március 19-én a németek megszállták Magyarországot és szinte azonnal megkezdődött a zsidónak titulált lakosok összegyűjtése és gettóba zárása. A sátorajlaújhelyi és környékbeli zsidók számára a városközpont közelében fekvő zsinagógák körüli néhány utcát jelölték ki gettó gyanánt. Innen hurcolták el őket - épp a kisújhelyi vasútállomáson zajló bevagonírozás után - az auschwitzi koncentrációs táborba, ahol többségük életét vesztette. Csak egy szűk kisebbség tért vissza városába és ezek közül is sokan végül kivándoroltak hazájukból.

1944 végén a szovjet hadsereg foglalta el a várost, majd a II. Világháború befejeződése és Csehszlovákia feltámasztása után, 1945-ben helyreállt a várost keresztbe szelő, korábbi országhatár.

A gyakorlatilag gyülekezet nélkül maradt újhelyi zsinagógát nem sokkal később római katolikus templommá alakították át és a szlovákok között népszerű Szent Ciril és Metód nevére szentelték fel. E funkciót tölti be ma is, több felújítást követően, jó állapotban.

A képek forrása: www.tokajregion.sk
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2018-06-05 12:12:59
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.