Megújulásunk támogatója:  

Alsó-kapu kőhídja


Az Alsó-kapu Miskovszky Viktor rekonstrukciós alaprajzán

Az Alsó-kapu eredeti állapota Miskovszky Viktor rekonstrukciója szerint

Forrás: Dobrij gyeny / Panoramio.com

Forrás: wuhazet / Panoramio.com
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 49° 17,653'
Hosszúság (lon):
E 21° 16,757'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Híd
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Stöcklova utca végén, a fallal körülvett belváros északkeleti kijáratánál, a városárok fölött
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Az Árpád-kori eredetű Bártfa német területről érkező telepesei a 14. századra a Magyar Királyság egyik legjelentősebb városát építették fel. A zömmel távolsági kereskedelemmel és kézműiparral - ötvösséggel, textilgyártással - foglalkozó bártfaiak hatalmas főtér köré épült házaikat a tatárjárás után kőfallal övezték, melyeket a következő évszázadokban újabb tornyok, bástyák, barbakánok és újabb falövek, vizesárkok építésével erősítették meg. A kiemelkedően fontos katonai erősségnek története során sohasem számító Bártfa városerődítése a Rákóczi-szabadságharcot követően végképp elvesztette katonai jelentőségét. Ekkorra a város gazdaságilag is hanyatló pályára került, fejlődése pedig megakadt. Így történhetett, hogy ellentétben Magyarország sok más városerődítésével, Bártfán szerencsére nem volt szükség sem az egykori falak és árkok helyére, mint építési telekre, sem pedig a falak bontott köveire, mint építőanyagra. A falak, bástyák nagy része így ma is áll, bár az egykori vizesárkok nagy része mára jelentősen feltöltődött.

A városnak négy kapuja volt, melyek déli, nyugati, északi és északkeleti irányba nyíltak. A városnak helyet adó, közel sík terület észak felé - ma is látható módon - enyhén lejt, ezért a városkapuk közül a legmagasabban fekvőt délit Felső-kapunak, míg a leglentebb elhelyezkedő északkeletit Alsó-kapunak nevezték. Ezeket, mint a városfalakat mindenhol, széles vizesárok védte, melyen részben fel is vonható fa híd vezetett át. A tényleges kaput mind a négy helyen komoly bástyarendszer, rondella, vagy elővédmű, barbakán védte. Csak ezen önállóan is védhető, jelentős tűzerővel felszerelhető védművek leküzdése után juthatnak el a támadók a kettős városfalövig és ezek kapuiig.

Az északkeleti Alsó-kapu azért volt kiemelkedő jelentőségű, mert itt hagyta el a várost az ország belseje, közelebbről pedig Eperjes felől érkező kereskedelmi út, amely Bártfán érintve Lengyelországba vezetett. A védelem itt is egy felvonható fahíddal kezdődött, ami egy vizesárok által körbevett, kör alakú, máig is álló barbakánba vezetett. Ebből egy újabb kis hídon át érték el a városfal kapuját.

Miután a bártfai erődítés hadi jelentőségét elvesztette, az Alsó-kapu vizesárok fölötti fa hídjait lebontották. Helyére a ma is látható, két db, egyenként 5 m nyílású boltívből álló, tört kőből épült hidat emelték 1821-ben. A barbakán mögött egy hasonló, de egy nyílású kőhíd épült, a várossal kötve össze a barbakánt.

A leíráshoz felhasználtuk Peter Paulík: Mosti na území Slovenska. (Bratislava, 2014.) c. munkáját.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2016-10-13 10:12:37
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.