Megújulásunk támogatója:  

Szent Gál római katolikus plébániatemplom


Forrás: turany.sk

Forrás: Homer J / Panoramio

Forrás: Lukas1115 / wikipedia

Forrás: turany.sk
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 49° 6,992'
Hosszúság (lon):
E 19° 2,206'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A település központjában, a fő utcán (ma: ulica Osloboditeľov)
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A középkori eredetű falu ma is álló templomát valamikor a 14. század második felében emelték, korai gótikus stílusban. Eredeti védőszentje Szent Miklós lehetett. A nagyturányi templomot először az ún. pápai tizedjegyzék említi (1332-37), így biztosnak látszik, hogy a településen már a mai előtt is állt templom, mégpedig valószínűleg a maival megegyező helyen.

A jelenleg fennálló templom keletelt tengelyű, egyhajós, nyereg tetős, ma cseréppel fedett épület, nyugati homlokzatában zömök harangtoronnyal. Téglalap alaprajzú hajójához keleten egy némileg keskenyebb, egyenes záródású szentély csatlakozik. E térhez észak felől sekrestyét építettek. A 15. század végén a hajó déli falához egy kápolna épült hozzá. Ezt később, 1943-ban újjáépítették.

Nagyturány lakossága a 16. században református hitre tért és tovább használta ősi templomát. 1636-ban a templom leégett, így komoly javítások váltak szükségessé benne. Ekkor készült a hajó fa síkmennyezete. Felépült (1636-39 között) egy új, reneszánsz harangtorony, ill. a ma is látható, kaputornyos kőkerítés, amely a templomot és az itt egykor használt temetőt övezi. 1708-ban ismét a katolikus felekezet szerezte meg a templomot. 1708-ban és 1796-ban tűz pusztított az épületben. Az 1821-es kanonika vizitáció romosnak írja le a templomot. Az épület teljes felújítására 1943-44-ben került sor.

A templom számos középkori, gótikus stílusú épületelemet őrzött meg. Ilyen pl. a szentély gótikus bordás keresztboltozata, egyszerű, egyenes tagozatú szentségtartó fülkéje és a szentélyből a sekrestyébe vezető, csúcsíves, kőkeretes ajtó. Egykor a nyugati főbejárathoz tartozhatott az a kőkeretes, csúcsíves kapu, amely ma másodlagos helyzetben, a torony aljában, az emeletre vezető lépcsőház bejárataként látható.

A berendezés legértékesebb eleme az Alexandriai Szent Katalin oltár. A 15. században, 1490 körül készült szárnyasoltár eredetileg nem Nagyturányban, hanem a csütörtökhelyi plébániatemplomban állt. Révay János szepesi püspök hozatta át mai helyére 1806-ban. Az oltár nem teljes, az itt látható elem csak az eredeti oltár középső - de kétség kívül legfontosabb - része. Hiányzó alsó tartó része (predellája) helyett új készült, a szárnyak fölé pedig barokk szobrocskákat helyeztek el.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2016-09-08 13:01:45
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.