Megújulásunk támogatója:  

Kustaly vára


A kép forrása: varak.hu
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 8,720'
Hosszúság (lon):
E 25° 28,340'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Az Oklánd-Vargyas közúttól délre
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A Persányi-hegység É-i részében, a megyei út Oklánd (Ocland) – Vargyas (Vârghiş) közötti szakaszától D-re emelkedő Heveder-hegyese és a Gyepűbükke lapos, bükkös teteje közötti hegynyeregben fekszik Kustaly vára.

A kis erősség története összefügg a székelyföldi töltésvonulatok (gyepűk) keletkezésével. A kelet felől várható támadások megállítására ill. visszaverésére készült, és a keleti gyepű egyik fontos elemét képezte. A Persányi-hegység hosszában kiépített, kőerődítményekkel megerősített, 11-12. századi, nagyjából É – D-i irányú töltésvonulata helyettesítette ill. fölváltotta a 10-11. század kezdetlegesebb gyepűségeit. A bizánci hadsereg 1166-os jelentős méretű erdélyi pusztításai nyomán, a gyepű keletebbre (a Csíki- meg a Háromszéki-medencébe) tolásával a rikai-barcasági védelmi rendszer jelentősége a 12. század utolsó negyedének küszöbén erősen csökkent majd megszűnt. Ekkor vált lakatlanná és pusztult el Kustaly vára is.
A vár fölfedezésének érdeme kétségtelenül Orbán Balázsé, aki 1868-ban így ír a maradványokról: „Ami e romoknál legelőbb felötlik, az egy négyszögidomú, 20 lépés oldalhosszal bíró közép zömtorony (centraldonjon), melynek két öl szélességű, forró mésszel épült falai annyira szilárdak, hogy több század viharjaival, s az elemek dulakodásával szemben ölnyi magasságban még most is fenn állanak. Hogy pedig ezen donjon eredetileg nagyon magas lehetett, azt falainak szokatlan vastagsága mellett azon hatalmas omladéktömeg is mutatja, mely ezen zömtorony körül felhalmozódott”. Az Orbán B. által leírt falak a 20. század elején a hegy lábánának közelében kanyargó közút áldozatául estek. 1901-1902-ben ugyanis az alkalmatlanná vált régi rikai-út helyettesítésére Homoródújfalu és Barót között új megyei útszakasz épült, és az út Hagymás-tetőtől nyugatra eső részletének alapozásakor az építési vállalkozó a romokat kiszedette és a kinyomdokolt szakaszra hordatta.
A vár helyén 1971-1973-ban Ferenczi Géza és Ferenczi István irányításával régészeti ásatás zajlott. E feltárás nyomán az előkerült leletek segítettek a vár fennállásának idejét pontosabban megállapítani, valamint fontos információkat kaphattunk a vár szerkezetének megismeréséhez is.
Kustaly vára építtetői egészen szokatlanul választották meg az erősség helyét. A várat hordozó magaslat ugyanis nem különálló, nehezen támadható, elszigetelt hegytető, hanem a Székelyudvarhelyt Baróttal összekötő jelenlegi megyei út Homoródoklánd-Vargyas közötti szakaszától délre emelkedő tekintélyes, erdős Heveder-hegyesét (803) az attól nagyjában keletre magasodó Gyepűbükkével (794 m) folytató, alig észrevehető, enyhén hullámos felületű hegynyereg. A nyereg délre és délnyugatra lassú eséssel, enyhe lejtővel bocsátkozik a Rika-patakához északról csörgedező Csihányos-vizének árka fölé. Csupán a Gyepűpataka felé tekintő, északi oldala meredek. Valószínűleg éppen e sajátos helyzet miatt vált szükségessé a várat körös-körül kerítő, nagyjában 2,5-3 m széles ma is eléggé mély védőárok kiásása. A vár nagyjából tojásdad alaprajzú. Külső árokperemek között mért hosszúsága 48 m, szélessége 40-42 m-re becsülhető. A fél méterrel magasabb szinten levő, számos kincskereső gödörrel tarkított, hepehupás felületű, kőfalas belső erősség romjait rejtegető térszín hossza 32 m, szélessége 24 m körül van. A viszonylag épebb fenntartású ÉNy-i, a csaknem teljes egészében kiszedett DNy-i meg DK-i belső sarokkal kapcsolatos mérésekre támaszkodva a kicsi kőerőd belvilágának hossza 10,40 m, szélessége 7,50 m-re tehető. Válogatott kőtömbökből rakott forró-mész kötésű falának kezdeti vastagsága 1,6 m.
Az ásatás tehát részben igazolta Orbán Balázs egykori megfigyeléseit: valóban négyszögletes, aránylag kis terjedelmű kőerőd állott itt valaha. A keleti oldal kivételével délen, nyugaton és északon a faltól a védőárokig pedig, tehát szinte körös-körül egy 12-14 m széles szabad térség maradt. Ennek a magyarázata újabb, nagyobb szabású ásatások elvégeztéig egyelőre kétséges.
A feltúrt volta ellenére is biztosan csupán egyetlen művelődési rétegből származó emlékanyag egyöntetű, egyértelmű: főként a jellegzetes fazéktöredékekre támaszkodva a 11. század második felébe, valamint a 12. századba keltezhető. Napjainkra a torony területét és környezetét a kincskereső gödrökkel és régészeti kutatóárkokkal annyira fölforgatták és szétdúlták, hogy első ránézésre a torony hozzávetőleges helyét is nehéz meghatározni. A figyelmes szemlélő azonban az ásatók által készített alaprajz és az erődítményt körülvevő árok nyomán be tudja határolni az egykori épület helyszínét.

A leírás forrása: www.varak.hu (Bővebben ott!)
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2014-12-31 01:51:08
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Hegyes-tető (5.514 km)
Imecs-kúria (6.278 km)
Daniel-kastély (7.530 km)
Parasztvár (7.935 km)
Bágyi vár (9.676 km)